Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-14 / 37. szám

4 103? feBruár* TT R röszkei őrszoba-astrom a törvényszék elölt (A Délmagyaromdg munkatársától.) A múlt év nyarán, Antal-napján Téres események játszédtak le Rószkén. A Fo;Ara-féle kocsmában bál volt, amelyen sokan jelentek meg. A közönség körében verekedés kezdődött. Beleavatkoztak a rendőrök 1«, mire a tömeg feléjük fordult. Szabó felügyelőhelyet­test fejbevágták, szorongatták, mire revolvert rán­tott és agyonlőtte Rózsa Bakacsi Imre nevű tá­madóját. A ren^ö.ök azután többeket bevittek az őrszobára. A felizgatott tömeg ásóval, kapával for­mális támadást vezetett az őrszoba ellen, a rend­őrök riasztó lövéseket tettek és nagynehezen sike­rűit helyreállítani a rendet. A báloz ók még a segély­nyújtó mentőket is megtámadták. A támadók ellen hatósági közeg ellent erőszak és rendőrség elleni izgatás miatt indult eljárás. A törvényszék kétnapi tárgyalás után szerdán hir­detett Ítéletet ügyükben. Császár Jánost háromhó­napi, Kocsis Savanya Józsefet egyhónapi, Furvs Istvánt 14 napi, Szekeres Ferencet másfélhónapi fogházra itélte, többen 8—14 napi államfogházat kaptak. APRÓHIRDETÉSI KEDVEZMÉNY AZ ELŐFIZETŐKNEK II tanyai közigazgatás decentralizációiét, a kézbesítés egységesítését, a földhérek és a- keiypénzek rendezéséi kívánja a tanyai blokk (A Délmagyarorsaág munkatársától.) Á tör­vényhatósági választások után — mint isme­retes — megindultak a tárgyalások a közgyű­lés tanyai blokkjának megalakítása céljából. A tárgyalások a jelek szerint eredménnyel végződtek, szerdán délben az nj blokk kül­döttségileg jelent meg a városházán, dr. Pál­fy József polgármester elótt. A küldöttséget dr. Balogh Isvtán alsóközponti plébános vezette és hivatalosan Is bejelentette a blokk megalakulását. Elmondotta, hogy a blokkban huszonnyolc törvényhatósági bizottsági tag tömörült, a tanyai kerületek képviselői. Ez­után közölte a polgármesterrel azokat a célo­kat, ameIveiknek elérése érdekében kiván a ta­nyai blekk munkálkodni Első törekvése az les* a blokknak, hogy kiharcolja a tanyai közigazgatás decentrali­zációját, amely már régi kívánsága a szegedi tanyák la­kosságának.. Második kívánsága a blokknak a tanyai kézbesítés egységesítése. A kézbesítés terén ugyanis jelenleg lehetetlen rendszer uralkodik, külön kézbesít a posta, külön a rendőrség és külön a városi közigazga­tás. Ez az oka annak, hogy a kézbesítendő anyag óriási és káros késedelemmel juthat csak a tanyalak kezébe. Súlyos sérelme a ta­nyának a tanyai piacokon szedett helypénzek magassága. A város a tanyai piacokon is ugyanazt a helypénztarlfát alkalmazza, mint ! a város belterületén, pedig kétségtelen, hogy a i tanyaiak ezért a pénzért lényegesen kevesebb ellenszolgáltatást kapnak, mint a városiak. Hi­szen a tanyán nincs aszfalt, nincs világilás, nincs csatorna sem. Küzdeni fog a blokk a városi bérföldek bére körül mutatkozó aránytalanságok megszünte­téséért is. Teljesen indokolatlan eltérések mu­tatkoznak ugyanis a főldbéreknél. Ugyanab­ban a dűlőben az egyik bérlő holdankint 15, a szomjé-íja már 25 pengőt fizet egy-egy hold illán. Az eltérések magyarázata az, hogy •z árvcré«rn a wrdák »TOcftáfMk eívmást. Ezzel kapcsolatban a bérlőtársadalom a föfd­bérkulcs megváltoztatását is kívánja, azt kéri a várostól, hogy függetlenítse a főldbéreket a buza tőzsdei árhullámzásától és állapitsa meg a földbért fi* pengő összegben. Kívánatosnak tartják a tanyaiak azt is, hogy a tanyák közbiztonságára rendőrség helyett csendőrség figyeljen é« a tanyai táncmulatságok Ügye­letei dijait, valamint vigalmi adóját mérsé­keljék. A polgármester válaszában ki jelentette, hogy hivatalosan is tudomásul veszi a tanyai blokk megalakmÜHéA A tanyai közigazgatás de­centralizálása polgármesteri programjának egyik fontos pontja és azt rövidesen megvaló­sítja. Egyelőre ugy, hogy a közigazgatás tanyai posztjaira jogvégzett tisztviselőket küld ki, akiknek joguk lesz arra is, hogy a különböző hatósági bizonyítványokat a helyszínen állít­sák ki. A tanyai piacok helypénzkérdését szin­tén megoldandónak tartja, mert valóban mél­tánytalan. hogy a tanyai piacokon is ugyan­annyi helypénzt szedjen a város, mint a vá­rosban. Legközelebb foglalkozik a közgyűlés a helypénzszabályrendelet módosításával. En­nek keretében gondoskodik a tanyai kívánsá­gok teljesítéséről is. A tanyai kézbesítés ren­dezését is sürgősnek tartja a polgármester Foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a ta­nyavilágot kisebb körzetekre osttja fel és igy teremti meg a kézbesítés egységesítésének a lehetőségét. A földbérügyek " körül fölmerülő panaszokkal állandó bizottság foglalkozik és mindig méltányos javaslatot tesz a konkrét sé­relmek orvoslására. A közbiztonság és a ta­nyai táncmulatságok közterheinek problémája állandóan foglalkoztatja a város hatóságát. Dr. Hunyady Vass Gergely azt kérte a polgármestertől, hogy a csórva! utat „' a? érdekelt gazdakörök kívánságának megfe­lelően a régi nyomon építtesse fői, mivel azon­ban a Lengyel kápolnával is meg kell terem j teni az összeköttetést, ¿»illessen oda • város i egv összekötő uta.» A szegedi bútorkereskedők közös megegyezéssel üzleteiket február hó folyamán délután 6 órakor záriák! A polgármester közölte a küldöttséggel, hogy a csorvai ut ügyében helyszíni szemlét ren­delt el. Csütörtökön megy ki egy bizottság ab­ból a célból, hogy a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet. A bizottságot dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok vezeti, tagja lesz a mérnöki hi­vatal képviseletében Breinovics Vilmos műszaki tanácsos, a tiszti ügyészség képvise­letében dr. Szekerke Lajos tb. főügyész, valamint az államrendőrség szegedi kapitány­ságának képviselője. 90 filléres zsír, 36 filléres fius az olcsó népélelmezés szolgá­latában (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Esztendők óta a szegényebb néposztály körében minden ősszel reménykedő türelmetlenséggel várják a sza­láxnigyártás megindulását. A gyártás megkezdése ugyanis egyszersmind azt is jelenti, hogy a sze­gényebb néposztály tagjai egészen olcsó áron hozzá tudnak jutni huáioz, zsírhoz és egyéb sertéstermé­kekhez, amelyeket a szalámifeldolgozásn^l nem használnak fel. Nap-nap után mostanában a Pick­szalámígyár felsőtiszaparü telepén és a Tisza La­jos-köruti 81. számú elárnsitóhelyen százával meg­fordulnak az emberek és bevásárolják a meglehetős olcsó sertésnemüeket. Hogy mennyire olcsó a ki­árusítás, azt bizonyíthatják a következő árak: ser­tészsír (égetett) 90 fillér, fejláb 42. husszedelék 36, préselt tepertő 36, kolbász 92 fillér kilónkint. A vásárlók: a szegényebb néposztály tagjai, de köztük a középosztályból is sokan, áradozva beszélnek az olcsó kiárusításról és abban reménykednek, hogy a szalámigyártás még sokáig eltart Szegeden. A Pick-gyárnál érdeklődésünkre közölték, hogy • gyártás előreláthatólag március derekáig tart és addig naponkint kiárusítják a szalámi gyártásnál fel nem használt sertéstermékeket A gyirtág alkal­mával tudvalevőleg a hus legjavát dolgozzák tó és ezenkívül minden mást kiárusít a gyár. Van olyan nap, hogy 40—50 métermázsa hus és egyéb termék kerül kiárusításra és jellemző a nagy for­galomra, hogy minden elfogy az utolsó dekáig. A Pick-gyár az olcsó hus- és zsirárusitással azok ré­szére is lehetővé teszi a vásárlást, akik erre egyébként képtelenek volnának. Olcsó cikkeink BOROTVÁLKOZÁSHOZ: Borotva szappan —.14 Borotva ecset .. . ""4? Borotva timsó vére.lállitó rúddal —.24 önborotva készülék 1 pengével «—.78 Borotva fenőszij tehénbőrből <—.98 6 drb önborotva penge •—-24 ÉLELMISZEREK: 90 deka sima keksz —.98 1 doboz egyötödös pisztráng —66 6 drb romadur sajt —-98 8 deka szárított vargánya gomba —34 PAPÍRÁRU: 4 iv barna csomagoló papir —.24 18 ív irodai papír —-24 50 drb kék levélhoriték —24 t méter papirszőnveg —.24 HÁZTARTÁSI CIKKEK: tlO drb hurkapálca —24 Súroló kefe —.16 Sárkefe —16 Háztartási kalapács —.24 PÁRISI KDGY ÍRUHIZ RT. tzioin, CSIKON3CS ás KISS UCM ISRPK

Next

/
Thumbnails
Contents