Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-11 / 9. szám

1035 Január TT. Ez évbenis csak GfBhavisnyái vásároljunk! Miaflcége a lsprjobh, u árak a lecroleaóbbak. éjWtfn avÍÜ/v szebb és tartósabb a hernyóWl> V^SJTi» selyemnél. Cyári lerakat: PoiíáU Tesivévehnéh rejtve ládákban As helyssftke miatt nem lehet kiáUHani. K torsát* ulás Tomay államtilíar nyilatkozott egy újságírónak. Kijelentette, hogy meglepte, »mit látott. Erre a gazdagságra nem számított, pedig csak kis réséét láttatta a régészeti anyagnak. Azt mondotta, amit egynéhányan, akik szeretettel foglalkozunk a szegedi muzeum dolgaival, már régóta tudunk: ezekben a népvándorláskori leletekben olyan kincse van a városnak, amelyet a komoly idegenforgalmi propaganda szolgálatába lehet állítani. Mint az idegenlorgalmi ügyek vezetője, ígéretet Wt hogy amennyiben a várea Javaslatot terjerat e,l« a muzeum kibővítésére és nm elrejtett anyag valóságos feltárására, mag* részérő! a város javaslatát a legmelegebben fogja illetéke« kelveken tém«g»*ni. Ez a mtjzeum ügyének állása a jelen pillanatban. •A benfentesek tudják az* is, hogy a múzeum ki' -bővítésének terve már a háború előtt elkészült, de nróta valahol a mérnöki hivatalban porosodik. A kési terv szerint két szárnyat ragasztanának a muzeum mai épületéhez. Ezekben helyeznék el » jelleg ki nem állított anyagot, a főépületet és a létesítendő szárnyak közötti pázsiton pedig a mostani szuterrénban egymásra halmozott kőemlékeket. Megengedem, hogy az idők nem voltak alkalmasak ilyen tervek realizálására De most kínálkozik a lehetőség. Elő kell szedni a régi terveket és el kell készíteni az előterjesztést a muzeum kibővítésére és as égés; muzeumi probléma megoldására. Ki kell fejteni ebben az előterjesztésben, hogy mi lehet a jelentősége a kibővített és reorganizált szegedi muzeummk a magyar tudomá- j tiyosság és a magyar idegenforgalom szempontjából. Fel kell állítani a muaeum jövő fejlesztésének programját fe, még pedig abban az irányban, bogy a többi tárak megtartása mellett a természetes adottságoknál fogva ezt a muzeumot elsősorban régészeti és néprajzi irányban kell továbbfejleszteni, hogy igazén országos nevezetesség lehessem belőle. Ennek megfelelően kell betölteni Móra Ferenc örökét is: kalandos próbálkozások helyett olyan szakembert kell állítani a muzeum élért, aki meg tad felelni ezeknek a feladatoknak Seeki se Wgyj*. hogy túlzás as. amit t városi muzeum jelentőségéről és fejlesztésének lehetőségeiről mondottam. A háború óta tömérdek idegent vittem el a múzeumba. Voltak közöttük németek. amerikaiak, franciák, hollandusok, svédek, sőt volt még indiai is. Volt alkalmam a muzeum ügyéről beszélni olya« kiváló szakemberrel is. mint Gordon Childe, aki vezető állást tölt be a British Museumnál s akinek a Földközi tenger ősi civilizációjáról és az indogermán kultura eredetéről szóló tudományos munkái alapvető jellegűek. 6 Londonból jött «1 egyenesein Szegedre, hogy megismerjen néhány olyan mikumot, amely cak a szegedi mnzeutmnk van s birtokában. Kivétel nélkül a mnzeum szakértő vendégei mind egyetértettek velem abban, hogy itt egy olyan egyedülálló és egészen különleges értékű tudományos gyűjteménynek a keretei vasnak megadva, amely másntt nem is gyűlhetett 8«»sze, osak itt, a Kárpátoktól övezett medencében, amely évszázadokon át őrvéwylő katlana volt az egymásra télnló népeknek. Külföldön ebből már olyan hírességet csináltak volna, mint a stockholmi Nerdisk Museum, a pompeji ásatások rauzeuma, vagy * haliéi ősrégészeti muaenm. Nálunk, keressük, hogy mivel lehetne ídecsalogatnl az idegeneket és azt nem vesszük észre, ami a kezünk ügyébe esik. Pálfy József polgármester személyesen részta Tormay államtitkárral folvtatott megbeszélésen. Azóta többször volt alkalmam beszélni | kezdeményezést. Mert elvégre szép, ha az idegenvele a muzeum ügyeiről. Tudom, hogy ő Is érzi, hogy itt cselekedni kell valamit, aminek az érdeme majd az ő polgármesterségének Idejéhez fűződik. Remélem, hogy nem engedi elaludni a Tormay államtitkár látogatása alkalmával felmerült forgalom országos irányítója érdeklődik a mi dolgaink iránt és ha javaslatot vár tőlünk. De a javaslatot mégis csak nekünk, Szeged városának kell megcsinálni. TONELLI SÁNDOR. Az elmúlt évben 640 iparos adta vissza iparjogát Érdekes számok a város életéből (A Délniagyarország munkatársától.) A város ügyosztályai és hivatalai leginkábji csak magánhasználatra cvről-évre összeállítják működési statisztikájukat, amelyek között talán a legérdekesebb, mert a legközvetlenebb kapcsolata van az élettel, az elöljáróság! ügyosztály kimutatása. Ebbe az ügyosztályba tartoznak az épitcsi, a köztérhasználati, az iparhatósági. az illetőségi és állampolgársági és a rendészeti ügyek, sőt a névmagyarosítások is. Dr. Katona István tanácsnok, az ügyosztály vezetője szintén összeállittatta az ügyforgalmi kimutatást, amelyben igen érdekes adatok húzódnak meg. A kimutatásból megtud juk, hogy a város az elmúlt évben 344 köztérhasznáhiti ügyet intézett el, ezek kőzött hetvenöt uj köztérhasználati engedélyt adott ki. Az il. letőségi ügyek száma 3328 volt és szegedi illetőséget a mult évben körülbelül 900-an nyertek. A névváltoztatásra, névmagyarosításra vonatkozó ügydarabok száma 1254 volt és több, mint 1100 uj név felvételét engedélyezte a belügyminiszter Szegedre, ami viszont azt jelenti. hogv legalább négyezer lélek kapott uj, maavar nevet, mivel a névváltoztatást rendszer rjnt a családfő kéri és családtagjai számára is tnegk.jroia ugvanaz alatt az iktatószám alatt. Az elől járósági ügyosztálv javaslatára a polgármester a mult évben 642 építési engedélyt adott ki, ez azonban nem jelenti azt, mintha Szegeden az elmúlt évben 642 uj Mr épült volna, mert építési engedély nélkül még — ólat sem lehet építeni. A járda és kerités-ügyek száma 314 volt. Ezt a forgalmat leginkább a városi kézbesítők okozták, akiknek parancsuk van a polgármestertől, hogy járásuk-kelésük közben figyeljék meg, hol rendetlen a járda és jlentsék az ügyosztálynak, amelynek javaslatára a polgármester azután határozatilag kötelezi az erdekeit háztulajdonosokat a járdák rendbehozására. Ugyanez a helyzet a keiritcsekkel is, mert az epitési szabályrendelet értelmében a telektulajdonosok kötelesek üres telkeik uccavonalát legalább két méter magas, kifogástalan deszkakerítéssel ellátni. „Egyéb építési ügyek" címén 2070 ügydarab került az elöljárósághoz, a rendészeti ügydarabok száma — ezek közé tartoznak a II. fokú iparhatóság, a közegészségügy és ay. állategészségügy' aktái is. — 3068 volt. Az elöljáróságban nz elmúlt évben összesen 11.200 ügy darabot iktattak. Ide tartozik az a részlefsfatfsftlka, amelyet az előliárósági ügyosztály keretében működő másodfokú iparhatóság állított össze a maga külön ügyforgalmáról. Az iparhatóság kimutatása szerint 1034-ben 640 önálló iparos adta vissza iparigazolványát és ezzel bejelentette önálló iparűzésének szüneteltetését, 1256 iparos iparváltoztatást jelentett be és 945 uj iipariga1 zoMriyf állított ki a hivatal. NemzetnaUzási per egy sövényházi naüybérJő ellen — felmentéssel (A Délmtttmrornóff munkatársétól.) Csütörtök délelőtt izgalmas nemzetgyalázás! bünper zajlott le a szegedi törvényszék Gőmőry-tanácsa előtt. A per vádlottja Gauder János 50 éves, német származású, sövényházai bérlő-gazdálkodó volt. Gauder a Pallaviciniektál MreU «00 hold földön gazdálkodik. Az ügyészség ezév őszén adott ki ellene vadiratot a magyar nemzet megbecsülése elleni vétóig eimén. A vádirat szerint 1934 julius 7-én Gauder összeveszett három gazdálkodóval: Szél Antallal, Szél Józseffel és Juhász Istvánnal. A három gazda felesben bérelt földet Gaudertől. 148 holdat munkáltak meg és július 7-én jelentkeztek a kicsépelt gabonából őket megillető részért. Gauder nem adta ki a gabonát ehelyett összeveszett a gazdákkal és a veszekedés heyében a következőket mondotta nekik: „Ti piszkos gazember magyarok vagytok, az összes magyar piszkos gazember, a vérüket szeretném meginni." A gazdák feljelenették Gaudert aki csütörtökön a tőrvényszéken kétségbeesetten védekezett a vád ellen. Kijelentette, hogy <5 soha ilyen kijelentést nem tett és általában soha nem gyalázta a magyarokat Hajszát indítottak ellene — mondotta tört magyarjággal —, 6 pedig mindig jó magyarnak érezte magát. Hivatkozott arra, hogy a háborúban több első- és másodosztályú kitüntetést szerzett a szerb megszállás alatt magyarságáért 5ok megaláztatást kellett elszenvednie a szerbektől. Becsatolta volt frontharcoshajtársainak levelét amelyben igazolták, hogy a harctereken vitézül küzdött, kimutatta, hogy a háború alatt hadikölcsönt jegyzett, becsatolta Bácsalmás község nyilakozatit, amely őt jó hazafinak mutatja be. A bíróság a feles gazdák közül kihallgatott lapuként kettőt. Megjegyzendő, hogy ebben az ftgy ben már volt egy tárgyalás, amikor a bíróság elrendelte a bizonyítást. A következő tárgyalást nem lehetett megtartani, mert az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv az iratok közül rejtélyes módon, szőrén-szálán eltűnt. A felesgazdák terhelő vallomást tettek Gauder ellen: igazolták a vádiratban foglaltakat. Kihallgatták ezután Gauder feleségét és volt cselédjét akik ott voltak a veszekedésnél, ezek mentővalíomást tettek. A biróság ezután egy egész sereg gazdálkodót hallgatott ki, akik elmondották, hogy Gauder, ha valakivel baja volt, mindig a magyarokat, a magyarságukat szidta. A vádlott megjegyezte, hogy a tanuk vele ellenséges viszonyban vannak, mindegyikkel pere van. A tanuk ezt el is ismerték. A biróság végül is felmentette Gaydert, mert a tanuk elfogultak, ellenségesek a vádlottal szemben és igy vallomásukra marasztaló Ítéletet alapítani nem lehet. A biróság csupán gyanuokokat látott fennforogni a vádlott bünössége mellett Dr. Illyés Tivadar ügyész az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Hibán emigránsok Jugoszláviában Belgrád, január 10. A Politikának jelentik Athénből: Parjattari Muharren négy tiszt és 17 katona kíséretében Albániából .jugoszláv területre menekült. A jugoszláv hatósagok a menekül leket lefegyverezte és a menedékjogot biztosította számukra.