Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-10 / 8. szám

r é* legylToda : Aradi 1MM. - Nyomda IBw I |pAt ncca 19. Telet»»*» r I 'j^oO. TATlriifl A* levélcím: »«manyarorsiM-Sieesed m j: navunia nciyom Vidéken é* Budapesten 3.00,kUU«ld»n Ö.4U penqö. * Egye» szám Ara hétkSzqap 12, vasár- ésnnne»nno20iUI. Hlrdetések felvétele tafUa szerint, ^len'rlenlu hétt.A kivételével nanonta reqgek Neveli vagy programok ? A félhivatalos politika műnyelve a kabinet részleges rekonstrukciójának nevezi a minisztereknek azt a csoportos távozását és jövetelét, aminek most a magyar közélet tanuja. S hozzátehetjük: be nem avatott, nem tájékoztatott és nem tájékozódott, a kulisszák mögé nem látó, bekötött szemű tanuja. A magyar politikai közélet látja az eseményeket, de nem tudja az események okát. Látja a szereplőket, de nem ismeri a rendezőt és nem tudja, hogy az előadott darabnak ki a szerzője. Látni a darabot, ami lepereg a szemei előtt, de nem tudja, hogy a gépházba ki áll s a filmet ki forgatja. Alkotmányos, független, szabad országban élünk, de a politikai változások felől sokkal többet tudtunk — mondjuk, — a darabont korszakban, mint amennyit — legalább egyelőre, — most árulnak el az események tudói és a cselekvések irányitói. Hallunk alkotmányos aggodalmakról, olvasunk bizalmatlansági tünetekről, de mindezek az okok sokkal kényesebb, sokkal érzékenyebb, sokkal szubtilisebb politikai légkörben sem voltak alkalmasak olyan miniszteri vándorlásra, mint amilyennek nézői most vagyunk. A földmivelésügyi miniszter, eddig legalább, szakminiszternek tartotta magát s ha voltak Is alkotmányos aggodalmai, ezek nem zavarták annyira, hogy a magyar földnek s a mafpyar népnek szolgálatára rendelt életét el tudták volna tériteni hivatásától és munkakörétől. Kevés őszinteséget érzünk ki a nyilvánosság előtt kiejtett szavakban s az az érzésünk, hogy ezek a szavak is sokkal inkább takarnak, mint közölnek gondolatokat. De akkor — mi van a kulisszák mögött? Mit csinálnak, mit mondanak az aktorok, ha összecsapódik a függöny s magukra maradnak két felvonás között a szereplők? Milyen arccal néznek egymásra, ha lemossák magukról a festéket s ha egyszer nem a nyilvánosság előtt szavalják a mások darabját, de a maguk gondolatát s a maguk igazságát mondják el a leeresztett vasfüggöny mögött. A kormánynak nem kevés mértékben jelentette erejét a stabilitás. A kormánynak ez az ereje sok vonatkozásban az ország erejeként volt feltüntethető. Nem ismervén az okokat, nem foglalkozhatunk az események {

'elentőségének felmérésével, de annyit tájé:ozatlanságunkban is megkérdezhetünk, hogy olyan okok követelték-e a kormány tagjainak felcserélését, hogy miatta ezt az érdeket is szabad volt kockáztatni? A kormány valamilven jelentős irányban talán változásra készül ^grárDolitikÉiában? De akkor miért kel'ett bevárni az alkotmányos aggodalmakat? Ha pedig az uj földmivelésügvi miniszter folytatni akarja elődje politikáját, ítkkor ezeket az alkotmányos aggodalmakat miért találták súlyosabbnak, mint a kormányválság- elkerülésének s a kormány stabilitásának érdekét? A pénzügyi politika legfőbb irányításában beállott változás jelentőségét a földmivelésügyi miniszter távozása fokozza. Még a legrészletesebb kormányválságok idején is sokszor megtörténik, hogy a politikusok tagadásának még a tagadó tények igaznak tartásával sem lehet hitelt adni. Ha a belügyminiszter ur kijelenti, hogy lemondásra nem gondol, akkor — legalább fddig ugy történt, — hirtelen tionelni kezdik az utódiát. Ha a kereskedelemügyi miniszter közli a nyilvánossággal, hogy további változások nem várhatók, akkor — a kereskedelmi minisztert is megszokták rohanni azok, akik az utolsó napok engedékenységétől, könnyedségétől és forgalmasságától várják régebben előterjesztett kívánságaik honorálását. A miniszterek általában kitűnő jósok szoktak lenni, csak egy kicsit nehéz nekünk a jóslataikból jósolni. Mi most nem a földmivelésügyi minisztert bucsuztatjuk, tőle most már ugy is csak egyet kérhetünk: mint ahogy a régi magyarok az elhalt hőssel eltemették a lovat is, azt kérdjük a földmivelésügyi miniszter úrtól, hogy vigye magával a szegedi paprikatermelők szövetségét. József császár egy tollvonással eltörölte tiz császári év minden alkotását és rendeletét, mi csak egyetlen rendeletnek eltörlését kérjük a miniszter úrtól, akinek két érdemét szeretnénk a szegedi lélekben megőrizni, egyik érdeme az volt, hogy megalkotta a paprikaszövetséget s a másik érdeme az lenne, hogy eltöröli. Legalább a szegedi paprikaérdekeltségnek is kétszer okozna örömet. Miniszterek jönnek, miniszterek mennek, de egyetlen távozó miniszter sem visz el gondjainkból s egyetlen közeledő miniszter sem hoz megoldást. A nevek változnak, de nem változnak a problémák, nem könnyebbülnek a terhek és nem válik elviselhetőbbé az élet. És j^rm változik az a „vonalvezetés," amiben egyetlen sziluetté olvadnak össze programok és mulasztások, a felvállalt, de be nem töltött feladatok. A nevek változnak, de a megoldatlanság nem a változó nevekhez, hanem a változatlan programhoz van bilincselve. Inkább maradnának a nevek s változna a program. A részleges kormányválság után az ellenzék még nem tartja tisztázottnak a politikai helyzetet E be!ilgyEiiini£z!er "vozís'va! számosak — B küiügyminiszter a Népszövetség üíisén Budapest, január 9. A nyilvánosságot és a politikai világot változatlanul foglalkoztatják azok az események, amelyek a kormány rekonstrukciójával kapcsolatban történtek és amelyekről a Délmagyarország tegnapi számában részletesen beszámolt. A szerdai napnak az az eseménye, hogv Darányi Kálmánnak, a földművelésügyi miniszternek az utóda a miniszterelnökségi államtitkári székben dr. Tah y László berni követ. Szerdán Ma r s c h a 11 Ferenc földművelésügyi poliükai államtitkár felajánlotta lemondását, de távozására előreláthatólag nem kerül sor, mert Darányi Kálmán számit rá a megkezdett munkálajok érdekében. Tahy László csak néhány hét múlva foglalja el uj állását, mert a berni követség átadása hosszabb időt vesz igénybe. K á 11 a y Miklós, a lemondott földmüvelésügyi miniszter szerdán délben bucsukihallga. lá^on jelent meg a kormányzónál. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a részleges kormányválsággal kapcsolatos kormányzói kéziratokat. Az egyik kézirat Kál'.av Miklós felmentéséről. a másik ü a r á n v i Kálmán kinevezéséről szól. A politikai h^ymt és a külpoülücai kérdések (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) A politikai helyzet negyvennyolc óra óta, amióta a részleges kormányválság kipattant, nem vesztett izgalmából, sőt ebben a pillanatban is bizonytalannak és homályosnak mondható. A kormányhoz közelálló helyről ugyan jelentek meg bizonyos magyarázatok de ellenzéki körökben hangsúlyozták, hogy a helyzet nem tisztult. Ennek okát ellenzéki körökben két momentumra vezetik vissza. Az egyik a küljjolitikai helyzet uj alakulása, elsősorban a római tanácskozás eredményei, másodsorban pedig a Népszövetség jelenlegi ülésszaka elé beterjesztendő jelen és a marseillei gyilkossággal kapcsolatos vizsgálat eredményéről. A második momentum a belpolitikai helyzetnek egy olyan fordulása, amely politikusok véleménye szerint kétségtelenül kihatással lesz a jövő politika kialakulására. ñ római paktum Ami a római paklum kérdését illeti, illeték« « helyen hangsúlyozták, hogy annak semmi vonatkozása nincs Magyarország ellen. A paklum lehe'ővé teszi továbbra is a trianoni békeszerződés 19. paragrafusának épségben maradását, amely a békerevizióra nvujt lehetőséget. Ellenzéki körökben azonban hangsúlyozták, hogy a római paktum, ha nem is tartalmaz nehézségeket Magyarországgal szemben, az a körülmény, hogy a magyar érdekek védelme nem domborodott ki oozitiv formában, azl mulatja, a bal-¡