Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-09 / 7. szám

SKBOED, SaerheasKMO ' Somogyi «reo «i.V.em, Telefon: 23-33.- RladöhlVBi») hmetHnkOnTTtAr é* (egylroda : Aradi net« S. Telefon : 13-Of». — Nyomda : tBw L1|MM iiccb 1<». Telefon - 13^o®. TätIti»« #s levélcím : UMnaayaroitiAa Sroord Szerda, 1935 január 9. Ara 12 Itllér XI. évfolyam, 7. $z. HHmaM IJJllll I1UIJ.JLIIULP^«L«.VV!^ ELÖFlíETÉS: Havonta helyben 3.2« Vidéken é* Badapetlen 3.ttO,lcUlfHId»n 0.40 nenad* # Eqye» »zAm Ara hélkli/nap 12, vasár« és Ünnepnap 20 «III. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Mr„'< lenl's hétlA (elvételével naponta »eaool tt pengHfront vezérei A magyar pénzügyek kérdését szeretnénk fc— super politicis tárgyalni, de szeretnénk azt is, ha felelősek ós felelőtlenek ugyancsak minden pártpolitikai érdek s minden uralmi szempont fölé helyeznénk a magyar pénznek s ami ezzel egyet jelent: a ma¡gyár pénzügynek minden kérdését. Mert kérdés,— az van bőven. Bármilyen félelemmel beszélünk is a pengővel kapcsolatban az inflációról, a kérdés maga az infláció korát éli. Alig van olyan részletkérdés, aminek tekintetében egységes álláspont alakulhatna ki az intézkedésekért felelősek mögött. Nem is kell a legnagyobb jelentőségű problémákhoz hozzányúlni, nem is kell magunk elé idézni az alapvető kérdéseket, mint amilyenek — s még ez a felsorolás sem kimerítő, — a pénz árfolyamának kérdése, a pengő stabilitása, étékének megőrzése, fokozása, vagy csökkentése, a Nemzeti Bank kamatpolitikája és hitelpolitikája, a transferalap kezelése, vagy felhasználása, a külföldi tartozásaink rendezésének módja, az export-import pénzügyi szabályozása, a kamat magasságának problémája, a kormány és a Nemzeti Bank viszonya, a kincstári utalványok kérdése és minden más felsorolhatatlan bőségü és felmérhetetlen jelentőségű és kihatású kérdés, amit a mindennap dolgai-bajai megszámolatlanul vetnek fel és sürgetnek az elintézésig, — egyenkint s a maguk szédítő összefüggésében mutatják, hogy mennyi a gond, mennyi a tennivaló s hogy az ország élete s talán a halála múlik azon, hogy a legnehezebb kérdések számára a legnehezebb időben a legjobb megoldást megtalálják, vagy legalább megközelitsék. Ezek a kérdések súlyosabbak s sokkal öszszekStözöttebbek az élettel, mint azok a megszokott párturalmi, vagy pártpolitikai kérdések, melyek általában a politikai élet számára szolgáltatják a beszédeknek, gondoknak ós cselekvéseknek anyagát. Kormányok mehetnek és kormányok jöhetnek beteljesítve vállalt feladatukat, vagy növelve azt az adósságot, amit az Ígéretek lapjáról irunk le minden kormányválság után a követelésnek behajthatatlanságát konstatálva. A Nemzeti Bank életének függetlennek kell lenni a kormányok életétől ós halálától, a Nemzeti Bank nem szolgáltathat támasztékot a kormánypolitika számára, mert a gazdasági élet számára. kell nyújtania morális tekintélyének és gazdasági javainak eqész felkészültségét. A Nemzeti Bank nem a kormány pénzintézete, hanem az országé s a közösséget nem a múló kormányokkal, de a múlhatatlan élettel kell vállalnia. S minden alapvető pénzügyi kérdésben a magyar nemzet bankjának a kormány uralmi érdekeitől függetlenül a nemzet gazdálkodásának érdekeit kell szem előtt tartania, a Nemzeti Bank az az egyetlen pénzintézet, amelyik nem tehet különbséget részvényesei ős nem részvényesei között, mert a nem részvényes magyar állampolgárokkal éppúgy kell törődnie, mint részvényesei osztalékával. A Nemzeti Bank távozó kormányzója — európai tekintély volt s bár a nemzetközi pénzvilág előtt bizonyára szimpatikus Imrédy Béla neve is, a szimpátiától a tekintélyig kétségtelenül nem rövid ut s nem kevés érdem vezet el. A iocrászviláu általában nem nagy megnyugvással fogadta, amikor annak idején az igazságügyminiszter költözködött be a kúria elnökének dolgozó szobájába s birói székébe, de az is bizonyos, hogy amikor a pénzügyminiszter foglalja el. a Nemzeti Bank kormányzói székét, az esetleges aggodalmakat és félelmeket legalább is várakozásra inti Imrédy Béla neve s eddigi pénzügyminiszteri tevékenysége. A gazdasági válság első szakasza után jött Imrédy, amikor a gazdasági és pénzválságot a reménytelenség megszilárdulása holtpontra juttatta. El kell ismerni barátnak és ellenfélnek azt a munkásságot, amit Imrédy a költségvetés realitásáért s a polgárság teherviselő képességéhoz .arányosításáért végzett. Keserves és véres munka volt viszszavenni valamit az özvegyek nyugdijából s nz élet munkájával megszerzett igények fillérjeiből, de — el kellett végezni ezt a kötelességet is. Talán volt módja annak is, hogy a tisztviselők és nyugdijasok kisebb áldozatát követelje a pénzügyi kormányzat, talán lehetett volna az adóknak enormis fokozása nélkül is közelebb jutni a megoldáshoz, talán a közteherviselés rendszerén végrehajtott reform is számba jöhetett akkor, amikor 9 gazdasági élet szintjéhez kellett közelebb hozni a költségvetés nívóját, az azonban bizonyos, hogy becsületes, jószándéku, sokat tudó s a gazdasági élet egészét szem előtt tartó sáfárja volt imrédy Béla az országnak ós a pengőnek. Érték támadások is, Bethlen Isiván súlyos szavakkal kifogásolta kamatpolitikáját sEckhardt Tibor egyetlen alkalmat sem mulasztott el annak kimutatására, hogy a pengő belső árfolyamának tartásával sokat ártott a mezőgazdasági nópes^óg ór<l<; keinek, de az is bizonyos, hogy amig hitelezők vannak, addig adósoknak is kell lenni amig adósok ,és hitelezők is vannak, addiu sem a defláció, sem az infláció kérdésében egységes közvélemény nem lesz. • Nem minden nyugtalanság nélkül, de bizakodva és,reménykedve várja a magyai gazdasági élet a pénzügyi .élet legmagasabb őrhelyein a változást. H pénzügyminiszteri változás miatt KáSSay Miklós föütimiveiésiigyi miniszter emondott Ujabb hírek a kormány újjászervezéséről Budapest, január 8. Gömbös Gyula miniszterelnöknél kedden délelőtt megjelent K á 11 a y Miklós földművelésügyi miniszter és bejelentette lemondását a földmüvelésügyi tárca további vezetéséről. A miniszterelnök a földmüvelésügyi miniszter szándékát tudomásul vette és ezzel kapcsolatban a szükséges előterjesztéseket a kormányzónak megtette, javasolván Darányi Kálmánminiszterelnökségi áll ajiititkárnak földművelésügyi miniszterré való kinevezését Kállay Mskfós lemondásának okáról a következő nyilatkozatot tette: — Lemondásom oka az, nem tartom lehetségesnek, hogy a rám bízott érdekeket képviseljem, ha a pénzügyi tárcának nincs teljes felelősségű vezetője. Előtte állunlc a legfontosabb, az országot és elsősorban a mezőgazdaságot és a gazdákat legközelebbről érintő problémák megoldásának, amelyeknek pénzügyi vonatkozásai döntő jelentőségűek. Hangsúlyozva azt, hogy az ország pénzügyi kormányzatát jövőben vezető tényezők, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a helyettes pénzügyminiszter és a pénzügyi államtitkár ur személye iránt a legteljesebb nagyrabecsüléssel vagyok, az alkotmányos és parlamenti felelősségről alkotott fogalmaimnak ez a megoldás ném felel meg. — Az agrárérdekek szempontjából is aggályosnak tartom, hogy pénzügyi kérdések el- f döntése olyan tényezők kezében legyen, amelyek állásuknál fogva gyakran ellentcics érdekek képviseletére hivatpttak. . A miniszterelnöknek eme felfogásomat hetekkel ezelőtt előterjesztettem, minthogy ő álláspontját fenntartotta, azért vontam le a konzekvenciákat. Tervek, szenével* és kombinációk a kormáHf olfászercezcscröl Hfr szerint Shvoy Isíván altábornagy lesz a liadsereaiőparancsnok — Uj m^sztprek: Darányi Kálmán, Eckhardf Tebor, Ráday Gedeon, Kozma Miklós és WoJfl Károly? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A magyar politikának évek óta nem volt szenzációban annyira gazdag és izgalmas napja, mint a keddi nap. Imrédy Béla pénzűgyminiszT ternek hétfőn nvilvánossáfira került lemondá-. sával kapcsolatban politikai körökben már régóta tudták, hogy ez a megindulási folyamat a kormány újjászervezése felé. A keddi nap egyik legérdekesebb része két séetelenül