Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-08 / 6. szám

TQ35 innuar rt. K.OKS3C. hazai SZENEK, , ,prlmB^rM TŰZIFA epllleífa, oaztnlósAru, ->&do Anhoz nntlédoren DESZKA, az Seazes «em£ny>ák W1LHE1M TESTVEREK Sr'^Ä^fi I r. prima «* K Üllőid! uTb Pénteken SngviEkossáigof kísérelt meg, hétfőn llidfigyulladásban meghalt (A Délmagyarország munkatársától.) A mult hét péntek jen a Hétvezér-ucca 14. szám alatt felakasztotta magát özv. Kecskeméti Istvánné 61 éves nvugdijas asszony. Kecskemétiné régóta betegeskedett és betegségén nem lehetett segiteni. Ezért szánta rá magát az ön. gyilkosságra. Hozzátartozói tudtak szándékáról és ezert minden lépését őrizték. Kecskemétiné pénteken mégis végrehajtotta tervét. Egy őrizetlen pillanatban kendőjéből hurkot csinált és az ajtó kilincsére akasztotta magát. Rövidesen észrevették tettét és veje idejében levágta a hurokról. Az öngyilkossági kisérlet következtéber Kecskemétiné sulvos idegsokliot kapott, nylvét is megsértette, ugy hogy ágyba kellett feküdnie. Közben tüdőgyulladást kapott és hétfő reggel meghalt. Hozzátartozói jelentették az asszony tragikus halálát a rendőrségnek, amely megindította a nyomozást. rr r MAI MUVESZ Irta BERCZELI A. KAROLY fi. A közösség! szellem csabitofta a m üvészekef harcos világnézetek táborába s az áhitott kapcsolatok vezették vissza őket az egyházi művészet ¿palására is. A transcendens világítás, a hit antinaturalisztlku6 világa egyaránt kedveztek a művészek nj szemléletének s ennek köszönhető, hogy édeskés Krisztusok és Madonnáik után a hit racionális alapérzéséböl uj freskók és szobrok fakadtak. Aha-Novák, Molnár C. Pál és Pátzav Pál, hogy csak néhányat említsünk közülük, már régen felismerték ez uj szellemiség aspirációit P na a nem Pári» felé. Ériek a „római iskolának" egyik legfiatalabb és legtehetségesebb tagja a kassai származású Kontolv Béla. Ületének néhány kiemelkedőbb áldomása jelzi útját. Első mestere Halász TTradil Elemér, Pesten Réti István instruálta. Azóta messze elkerült tőlük s alig néhány esztendő alatt, a bontakozás végletes lendületei után, ráébredt a maga művészi hivatására. 1927-ben a budapesti Szinyei és a kas»aj Kazinczy Társaság. 1928-ban, a Beiiezur Társav'g tünteti ki elismerésével s ugyanebben az esztendőben jut ki két évre P.ómába is, mint a kultusz-kormány ösztöndíjasa. A római tartózkodás elhatározó jelentőségű volt művészete kiteljesítésében. Itt szakit végkép a naturalizmus utolsó csökevénvetvet s az olasz novecentisták mozgalmának hatáss alatt, kiknek elindító őse Casoratl Felipe volt, végkép kiérik belőle művészi szándéka. A ..nagypiktura" foglalkoztatja; nagy vá-mak és freskók s • monumentalitásra való tőid vése hozza egyre szorosabb kapcsolatba az architektúrával, a megbontatlan fal. de egyáltalán a zárt tér problémájával. Az atmoszférikus látással vakít, illuzórikusnak, játékornak, komolytalanok érzi. Mélyebben igvekszik belehatolni a formák és tárgyak mibenlétébe s a festői témául kínálkozó anyagok belső struktúrája s a térben való megjelenésük igazsága készteti, hogy leszámoljon a látszat folttechnikájával s egy belsóvalóságérrő, anyagszerű piktúrának egyengesse útját A fény játékát kizárja művészetéből, a rendelkezésére álló anyagokból épít s nem bontja mén nyugtalanító sugarakkal az alapul szolgáló felületeket sem. Kontuly nem részleteket kiván nyújtani a külső világból, melynek kiegészítésére a néző szeszélye is jogsult, hanem masszív kompozíciót, lezárt teret, befejezett szemléletet, mely megfosztja a müélvezót szabadságától s a művész koncepciójának igájába töri. Ez a tulajdonsága hozza őt közel a drámai látáshoz s egyúttal ez a törekvése avatja őt kollektiv festővé isAz induló uj kor, amennyire ellenszegül a liberális tendenciáknak a társadalmi életben, u,;'anugy kényszeríti művészeit is, hogy egyetlen akarat lázában alkossanak. A tájaknak ilyen vagy olyan látása, a formákkal való öncélú tetszelgés, mely hovatovább a köjönség egységes ízlésének alapjait is kikezdte, a mull relikviái közé tartozik Tagadhatatlan, bogy a „megnemérlés" áldozatai leginkább a mull század nagyságai közül keri'lnek ki, mert az ízlésben megzavart tömeg, mely kénytelen volt naponkint uj „meglátások" tréfá'hoz , alkalmazkodni, elvesztette ítélőképességét. Az is kétségtelen, hogy a középkor, mely művészi ,pofások tekintetében semmivel s i) szegényebb ás koroknál, távol állt a különféle fölfogások és magyarázgatások pszihozisától s maga közül valónak érezte művészeit, ha mingvárt zsenik voltak is. A közös alapú hit, anélkül, hogy békóba verte volna a teremtó fantráát (a román és gót művészet remekei tanúskodnak erről) a célszerűség, a misszió jegyében szentesitette a műalkotást Ezért beszé'ünk olyan ritkán a közénkor mftvésBef; ' ségeiről s ezért ismerjük olyan kevéssé névszerint akár a himnuszok, akár a katedrálisok mestereit Nem különbözni, nem „eredetit" kitalálni, hanem az ügyet szolgálni volt a középkori alkotó művész jelszava s munkája közben sohasem feledkezett meg arról, hogy tervei megvalósításában a közösségnek legalább annyi része van, mint géniuszának. Ilyen értelemben természetesen a középkor nem hasonlítható a mi korunkhoz. A kereszténység mindent átható szelleme azóta szül-ebb területekre korlátozódott s a művész is, aki akkor inkább foglalkoztatott mesterember volt, ma az egyéni produkció szabadversenyében harcos, nehéz élettel viaskodik s nem csupán közösségi, hanem magánjelenség is. Ember, akivel senki sem törődik, ha eredetiségével nem tud egy kis tábort összetoborozni magának. A közösségi gyökerekből kitépett ember ösztönszerű humuszkeresése, visz» szakivánkozása a művészek gyakori politikai pártállása is. Nem mecénást, lelki kapcsolatokat keres elsősorban is a művész, mert önmagának visszhangnélkűli kifejezése terméketlenné teszi. A művészet nemcsak a művész talentumából, hanem ugyanolyan mértékben a közönség együttérzéséből és ösztönző hitéből is táplálkozik. A magára maradt művész elsatnyul a maga egyre szűkülő körében »'.ekadens és meddő lesz s nagy erkölcsi pai r.<sok megvalóijtása helyett fáradt hédonis•ává züU'k A maga egyetemes igényű világképét szuggerálja Kontuly művészete is. A „Vakok" drámai kiáltás, mely nehezen, komoran, szürkén hasad le a háttér játékos, tarka mozgalmából. Maga az elgondolás, a világtalanság vigasztalhatatlan fájdalma, csak következmény, az első élmény mindig festői, mert Kontuly az a művész, akiben az emberi és művészi mondanivalók összeforrottak s a vizualítás anyagszerű eszközeivel jutnak kifejezésre. A gondolat, a „téma" lassan ölt egyre megrázóbb, gigantikusabb méreteket mert itt szinek, formák és lenyűgöző arányok kényszeritik elsősorban a nézőt a kép értelmi földolgozására. Ezért másodrendű képeinek valami merev, fogalmi logika szerint való fölépitettsége s ezért bukkanhatunk nem egy vásznán olyan részletekre, melyek csakis a kép vizuális hatásával való belső összefüggésükben nyernek jelentőséget, de jelentést is. Figurái nincsenek minden esetben reális kapcsolatban s hatásukban mégis ugyanazt a célt szolgálják, a művész hitének revelációját Ugyancsak ezért nem irodalmi s nem illusztratív a Kontuly pikturája. Mindenkor festő s amit mond, azt a képek őstörvényü nyelvén mondja el A „Virágárusok" két szomorkás, bálvány, vágyakozó leányslakja a szükkörü, kislebetőségü polgáritág elégiája. Gépies, megszokott mozdulat kínálgató és kínálkozó, finom tekintet, az egyhelybenállás, a kilátástalan egyhangúság, a kispolgári leány várakozó világa. Tragédiák, nehéz és könynyebb napok, megaláztatások kvintessze"-' 's kompozíciója, freskó a polgári társadalom mauzóleumában. Egyetlen vízióba vala tömörítése ~gy muló életformának. Nem pillanatfölvétel, mely megállítja az élet tempóját s kihasítja az ir'ő folyamából egyetlen kép keresztmetszetét A? alakok belső lényegükben fejeződnek ki s leegysr üsitett mozdulatukban nem egyetlen pillanat, hanem egész t& tük komprimált, szimbólikus állapota lel végleges formát. Kontuly munkáin nyoma sincs az esetlegesnek, a momentáni Impressziónak. Szociális világszemléletének végső festői értelmezést nyert szimb<lumai ezek Van közöttük lényegi összet artozóság c amit egyiken magunkévá tettünk, az hnplidt« a másikon is fölismerszlk s hozzájárul egy közösségi gyökereket kereső mitosz teljesebb megértéséhez. Az „Árvák" két megriadt, magányosságra itélt gyerek tétova gyásza. Súlyos, lezárt háttér. A két árva elől ül s a maga sápadtságában, szinte egyre közeledő, kísértetiesen szvggtsztlv szomorúságában, világrészvétre apellál. A ' ét alak elhelyezése, a suta játék a földön — s talán éppen azért, mert annyira szűkszavú s annyira dermedten egyszerű a képen minden — a nézőt izgatja nagylendületü elhatározásra. Nem lehet ellenállni szociális hatásának, annyira dráma! De ezen HM uton haladva s~'"Hett-k Kontuly több alkotásai is s ahogy szaporodnak, ugy épül ki emberi és művészi világa. Prolr' 'rlány. Pusztai prédikáció, Önarckép, Uccai táncosok s egész sereg markáns, architektónilnis hatású tájképe egységes hitvallásának dokumentumai. Ez a hitvallás pedig a humánum igazi mélységből buzog föl, hogy világgá árassza önmagát Tul van a határok s népi elkülönülések problémáin, helyhezkötöttségein, kizárólag és csak is az ember érdekli a maga szociális és végső kérdéseivei. EteMntetben szemben áll azokkal a mozgalmakkal, melyek a népi lélek sajátos motívumaival szövik át művészi teljesítményeiket s melyek ilymrdon bizonyos nacionális jelleget nyernek. Kontuly érzi ez utóbbiak momentán jelentőségét, mi» különösen a régi értékek menthetetlen pusztulása tesz aktuálissá, de a végső s egyedüli megoldásként ápoll szintézis ideálja feledteti vele közvetlen miliőjét Ember akar lenni művészetében, mint a legna^ gyobbak, s aki valóban éli a mit neri is lehet más, mint ember — nemzetek fölött isZátonyra futott egy luxushajó Neuryork, január 7. Vasárnap este Newyorkban izgalmat keltett egy ujabb hajószerencsétlenségről szóló hir. A World Lines hajózási vállalat „Havanna" nevü luxushajója Florida magasságában zátonyra futott. Az első jelentést a vállalat igazgatósága adta ki a szerencsétlenségről, a kikötőben tartózkodó hozzátartozók azonban nem akartak hinni a hajózási vállalat közleményének, hogy a zátonyra futott hajó utasait és fedélzetét megmentették, csupán egy ember veszítette életét. A kikötőben nagy izgalom támadt és elkeseredett tűnteté? keletkezett A World Lines hajózási vállalat tulajdonát képezte a tűzvész által elpusztult „Morro Castie" nevű luxushajó is és még emlékezetben van, hogy annakidején a vállalat szintén azt állitotta, hogy a »Morro Casüe" utasait sikerült megmenteni, míg azután kiderült, hogy a tüzkatasztrófa következtében számos utas életét vesztette A World Lines palotája körül hamarosan nagy tömeg verődött össze és fenyegető magatartást tanusitott A rendőrök körülzárták az épületet. A hajózási társaság ujabb és ujabb közleményeket adott ki, amelyekben ismét azt hangoztatta, hogy a szerencsétlenségnek egy halálos áldozata van. A legújabb jelentés szerint a zátonyra futott hajó kapitánya, néhány tisztje é6 a legénység több tagja még mindig a hajó fedélzetén tartózkodik, életük nem forog veszélyben.