Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-08 / 6. szám

ftrnmmmmmmKmmmmmmmmmmmm MBOTH. SserkmmlAteg - Somogy1 nccn 22..k.em, Telelőn: 23-33.. KlndAhlv«inl k«le»»nit»nyvlAr és lefirlrodn: Aradi ur rn 8. Telefon r l3-<>0. - Nyomda t l»W I tpAI Dcen 1». Telefon r TATlrnli #« levélcím : PélmAOT'»ror»Wkg Sceoed Kedd, 1935 január 8. Ara Z HUér XI. év folyat», 6. §z. BLAPIEETtS: HnTonle helyben 3.20 VM«k«n es Bmlapesten .I.OO.kUlfBlcMn 6.40 pengA. + Eqves Mám Ara hetkitznap ÍZ, vníAr- é* Hnneonap 20 (111. Hlr~ lelések lelvélele tarlia »zerlnl. Mealrlonlk hCIsfl klvélaierel naponta reanel fiz ul egyetemi sporttelep Persze hogy senkinek sincs kifogása az ellen, hogy uj egyetemi sporttelep épül. Ahogy azonban olvassuk az inségmumkák rendjét és amint tapasztaljuk, hogy az ínségesek foglalkoztatásának most már nemcsak az a célja van, hogy munka nélkül — mért kell ennek a munkának gyakran megalázónak lenni? — az ínség legelemibb enyhítésére szolgáló garasokhoz se juthasson senki, az embernek önkénytelenül eszébe ötlik, hogy mért nem lehet ebbe a munkába rendszert, szellemet és megszervezést vinni? A decentralizációért való harcot egyetlen számottevő vidéki város sem adhatja fel. Ennek a szakadatlan harcnak az élén Szegediek kell haladnia. Nemcsak a kitartásban, gerincességben és céltudatosságban való példaadással, hanem ötletekkel, stílussal és koncepcióval is. Legelőször Szegednek kell megteremtenie a sportélet decentralizációjára alkalmas intézményeket. Mert hiába sürgetjük, hogy Szegeden bonyolítsanak le nemzetközi etlétikaí viadalokat, ha nincs alkalmas pályánk. Stadionjával valamennyi vidéki várost megelőzte Debrecen. Az egész nagyerdei építkezésben van fantázia. Csak az a kérdés, hogy ezzel a fantáziával versenyt tud-e tartani a szakadatlan alkotáshoz szükséges érettség és erő. Egymagában a stadion csonka intézmény ahhoz, hogy a sportélet decentralizációja ne abban merüljön ki, hogy a Ferencváros, vagy Hungária lejön, hogy helyben is berúgja a profigólt a kapuba. Meg kell szervezni a sportéletet. Természetesen nem a testnevelési, vagy más sportszempontból való megszervezésre gondolunk. A köznek egészen mindegy, hogfy a hatóság részéről ki végzi el ezt a munkát. Végezze a lculturtanácsnok. Csinálja a polgármesteri hivatal. Adják át a helyettes polgármesternek. Csek az idegenforgalmi hivatalt kapcsolják ki. Már csak azért is, mert a jól megszervezett sportélet számottevő idegenforgalmi tényező és nem okvetlenül muszáj minden szegedi idegenforgalmi megmozdulást a „Szegedi Karácsony" sorsára juttatni. A sportéletet az Utolsó évtizedben — az is Klebelsberg örök dicsősége —, észrevette a kormányzat is. Vogye észre az Ur születésének 1935-ik esztendejében a városi hatóság is. A szegedi városi hatóság is. És végezze el azt a munkát, amelyet a debreceni hatóság nem kis dicsőséggel kezdett, a legidősebb eredménnyel és a legnagyobb dicsőséggel. Gondoljon csnk mindenki az ujszegedi pályára, a Hunyadi-téri pályára és azokra a részletekre, amelyeket a most épülő uj egyetemi pályáról hallott. Gondoljon mindenki arra a jelentőségre, amelyre Szeged emelkedni fog, ho intézményei folytán nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmassá válik. Gondoljon mindenki, dc különösen azok a hatósági közegek, akiknek kötelességük ezekre gondolni, a nagy pesti pályákra, külföldi pályákra — Olaszországban a legnagyobb sporttelepek nem Rómában vannak — a testnevelési főiskolára, amelyet Klebelsberg létesített s amely külföldi viszonvlatban is számottevő. Róma hntárában néhány év óta uj sportvárosrész épül. Uj alapozású tenniszpályák. És stadion, a nagyság és alkotó erő megrázó méreteivel. Nem lenne-e jó várospolitikai szempontokból közös alkotásokra tömöríteni a sportegyesületeket? A Mussolini-stadion felépítéséhez egész Olaszország hozzájárult. A nagy szegedi sporttelep megteremtéséhez, Szeged fejlődésének ehhez az elengedhetetlen eszközéhez járuljon hozzá minden szegedi sportegyesület: az egész város. Az áldozatkészség lendületével, a munka hevületével, az ötletek rs helyes elgondolások kifogyhatatlanságával. A kezdeményezés és szervezés szerepét azonban a városnak kell vállalnia. De minél előbb. Hétfőn este aláírták a római megegyezést Az egyezmény teljes szövegét még nem Hozták nyilvánosságra Mussolini: „Megállapodtunk a francia-olasz közös qtacpa'arf&sban, de nem szabad azt hinni, hogy minden megtöri int" >.- v. Lavaí: „Politikánk nem ?r£nyul senki ellen és a csatlakozó nemzeleH segítségével majd meg fogjuk valósítani a megnyugvás!" Roma, január 7. Laval francia külögvminiszer és Mussolini olasz miniszterelnök tanácskozásai a vasárnapi második napon megegyezést eredményeztek. Az első napi tanácskozások kissé idegessé tették a hangulatot, de a tárgyaló felek megnyugtatták a közvéleményt. Az első napnak az volt a meglepetése, hogy a Laval tiszteletére rendezett banketten a diplomaták sorában megjelent von Hassel róm i német nagykövet is, aki bizalmas tárgvalá. sokha mélyedt a francia külügyminiszterrel, később Mussolini is belekapcsolódott a megbeszélésekbe. A megegyezés vasárnap Laval és Mussolini között a francia nagykövetségen jött létre, ahol a két államférfi bosszú ifiéig tárgyalt. Amikor a tárgyalásokat befejezték. mosolyogva jelentek meg a nagyteremben. — Megegyeztünk! — mondotta Laval. Beavatott helyről nve-rt információ szerint a megegyezésben nincs olyan pon*, »mely Magyarország érdekeit a legkisebb mértékben is sérthetne. Olaszország és Franciaország között létrejött megegyezést jegyzőkönyvbe foglalták és ezt a jegyzőkönyvet irja alá Mussolini és Laval a Venezia-palotában. A jegyzőkönyv tartalmazni Franciaország és Olaszország közötti tanácskozási egyezményt, valamint azt az egyezménytervezetet, amely a dunai államok beneroaval. kozási megegyezésére vonatkozik. Ilir szerint i tervezetben a békés revízió lehetőségét fenntartják. Laval a pipánál Rómából jelentik: Laval hétfőn .'.ölben 13 órakor kihallgatáson jelent meg Xf. Pilis pápánál. A külügyminiszter Charles Roux szent széki francia nagykövet kiséreté.ben jeleni meg a Vatikánban, ahol a szokásos ünnepélyességgel fogadták. Laval 50 percet töltött a pAp.i dolgozószoba jában. Az egyezmény aláirása Róma, január 7. Laval és Mussolini este 7 óra után a Palazzo Veneziában találkozott, hogy aláírják az öt jegyzőkönyvet tartalmazó o'asz—francia megállapodást. .\ jegyzőkönyv szószerinti közzétételétől, — miután á jegyzőkönyveket a francia képviselőház elé kell terjeszteni jóváhagyás végett — egyelőre eltekintenek. • . Az egyezmény aláírásáról a következő hivatalos közlést adták ki: „Az olasz miniszterelnök és a francia külügyminiszter befejezték az o 1 a s z—f rancia tárgyalásokat. aláírva a két ország afrikai érdekeire vonatkozó szerződést és olyan egyezménveket, amelyek megállapítják a két kormány nézeteinek azonosságát az európai vonatkozású kérdésekben. A két államférfiú liietíállapitotta a két korniánv felfogásának azonosságát abban, hogv a középeurópai kérdésekben többoldalumcgegvezésrevan szüksés. Megállapodtak abban, hogy az általuk elfogadott egyezményeket a lehető legsürgősebben az érdekelt államok elé terjesztik Megállapodlak továbbá, hogy a megegyezés szellemében együtt fogják vizsgálataié venni mindazokat a rendszabályokat. amelvekel a helvzet megkívánhat." Mussolini az egyezményre* Mussolini és Laval a megegvezés aláirása után a Palazzo Veneziában fogadta a francia és olasz sajtó képviselőit. Klsőnek Mtissolin i nyilatkozott és a következőket mondotta: — Tárgyalásaink folyamán két kérdéscsoport kei-ült szóba. Az egyik az volt, amely a szorosan vett francia—olasz kérdésekre vonatkozik, a másik pedig az általános kérdéseket tartalmazta. A mu,nkát azzal, az akarattal kezd tük meg, hogy tökéletes .egyezményt hozzunk létre. Ezt a célt el is értük. Hogy ide elérkezhessünk. arra hosszú és kényes előkészítő mun»