Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

TQ35 január 1.' 5 Gazdaság! BIokk~of alakítanak a kereskedő és iparos városatyák Akciót indítanak Fahinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szegedi jelölése ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Az el­múlt napokban a kereskedő- és iparosvárosatyák közül körülbelül harmincan ertekezletet tartottak, amelyen a megalakítandó „Gazdasági Blokk" ügyével foglalkoztak. Az értekezlet elhatározta, hogy a „Gazdasági Blokkot" a mandátumok iga­zolása után azonnal megalakitja. Az egyesülésnek a célja az, hogy minden olyan ügyben, amelyben az iparosok és a kereskedők érdekelve vannak, egyhangúlag fognak fellépni, természetesen anél­kül, hogy a város bármely másik társadalmi ré­tegének érdekeit sértenék. A Gazdasági Blokkban mind az 54 kereskedő és iparos városatya részt­vesz. Azt is kimondották, hogy az egyesülés men­tes lesz minden politikától, csakis a kereskedő ­és iparosérdekek védelmére alakul. Az iparos és kereskedő városatyák foglalkoz­tak ezután a közeledő képviselőválasztás kérdé­sével. Olyan felszólalás hangzott el, hogy Fabi­nyi Tihamér kereskedelmi minisztert kellene a város egyik kerületébe jelölni. Az értekezlet elha­tározta, hogy Fabinyi Tihamér szegedi képvise­lősége érdekében akciót, indit és szándékát, fel­kérését küldöttségileg közli a kereskedelmi mi­niszterrel. Ahol kevés a föld és sok a gyedek A királyhalmi homokbuckák üzenik: nincs érdekellentét a tanya és a város között (A Délmagyarors:ág munkatársától.) A szegedi tanyavilág legtitokzatosabb, legismeretlenebb ré­sze talán a királyhalmi kapitányság, amely ott terül el Alsótanya déli határa mentén, szóval a trianoni határon, negyven-negyvenöt kilométer­nyire az anyaváros-Szegedtől és megszámolhatat­lan fényévnyire a huszadik századtól. De azért eleven életet él, a maga elkülönült, magára ha­gyott, kinlódisos, vergődéses életét, viaskodik a maga problémáival és nagyritkán életjelt is ad magáról, mint most is, a törvényhatósági vá­lasztások alkalmával, amikor bátor odaállússal diadalra juttatta az ellenzéki jelöltek listáját és ezzel hadat üzent az ellen a megalkuvó, min­denbe beletörődő politikai jobbágyszellemnek, amely a háború után túlságosan elhatalmasodott b magyar életben. Királyhalom földhözragadt zsel­lérnépe fölmondta a ráerőszakolt barátságot a régi vezetőknek és a tőlük elvett mandátumokat a maga jelöltjeire ruházta át. Imponáló többség­gel — 6i I szavazattal — az ellenzéki Czöndör Józsefet és 511 szavazattal az ugyancsak ellen­zéki Dobót küldte a város parlamentjébe a kor­mánypárti Papp Józsefen kivül, aki csak nyil­vánvaló jószándékuságának és egyéni népszerű­Bégének köszönheti, hogy megtarthatta mandá­tumát. A királyhalmi választókerület ellenzéki je­lölteknek juttatta mind a három póltagságot ie, Papdi Józsefnek, Márki Lajosnak és Börcsök Miklósnak, akik 502—503 szavazatot kaptak. A királyhalmi zsellérek kibuktatták a törvény­hatósági bizottságból Masa Miklóst ós vitéz Hor­váth Istvánt, akik pedig a tanyai városatyák között 1 legnagyobb értéket jelentették, csak egy hibá­juk volt, hogy nagyon sokszor feláldozták a ta­Gramofonok Uf lánclemezek v A R 0 s 1 I Kö 2csonzes NYOMDÁT számi Én és a kisöesém Me­seautó — Emmy. Nápo­lyi kaland, Uj rokon — Lila akár. Félórás fele­ség. Szegény Srdög.Nem félünk a farkastól, Sang­haj liil — By a Water­fall, Honeymoon Hotel, stb. stb.... nyai érdekeket a pártpolitika kedvéért és nem tudtak — elkötelezett politikai helyzetűk miatt — teljes szívvel kiállni a tanyáért. K irály hal mán­ugy gondolták a választók, hogy azért nem kép­viselheti szűkebb pátriájuk érdekeit kellőképen Masa Miklós és Horváth István, mert egyik sem királyhalmi, Nagyszéksóson, élnek, ott van a ta­nyájuk, inkább Nagyszéksósért dolgoznak, Nagy­széksós számára verekednek ós verekedtek ki elő­nyöket, szolgáltatásokat. a várostól, de Király­halmáért, a királyhalmi zsellérekért nem sokat tettek. A királyhalmi homokbuckák között ugy gondolták a választók, hogy többet várhatnak azoktól, akik köztük élnek, akikkel egy a sor­suk és akik nem kényelmesedlek el a kormány­pártiság biztos fedezékében. Királyhalom nagyon érdekes és nagyon szo­morú része a szegedi halárnak. Hetven-nyolc­van évvel ezelőtt még vad homoksivatag volt. Talaja futó homok, amely most már szelíd buc­kákban pihen. Mérhetetlen kitartás é6 hit kellett a megszeliditéséhez. De ugy látszik, Bokor Jó­zsefben, a szegedi árvák hajdani atyjában, Bo­kor Pál polgármesterhelyettes édesapjában meg volt ez a hit ós ez a kitartás is, aki először vert békót a nyargaló homokra ós odapányvázta szőlő­vel, erdővel, veteményekkel a helyéhez. Ezt a helyet még ma is Bokor-sivány-nak hívják. A buckás terűlet jelentékeny részét erdő borítja, de a nagyobb rész városi bérföld, látszólag tizhol­das darabokra fölparoellázva, de ezek a parcellák a valóságban sokkal, de sokkal kisebbek és a királyhalmi zsellérek tragikus helyzetének éppen ez az oka. A királyhalmi bérparcellák csak eredetileg vol­tak tizholdasok és csak eredetileg élt rajtuk, vagy belőlük egy-egy bérlőcsalád. Ma az a hely­zet, hogy egy-egy ilyen tizholdas homokdarabon két, három, esetleg négy család viaskodik az élettel. Mert a királyhalmi magyarok nagyon hí­ven teljesitik a honpolgár kötelességét. Közöttük ismeretlen az egyke és ritka az olyan család, amelyben négy-öt gyereknél, kenyeret, ruhát kö­vetelő emberpalántánál ne lenne több. Most, hogy kiosztották a szegény tanyai gyerekek között Ras­say Károly értékes ruhaajándékait, Királyhalmán 120 gyerek kapott belő­lük, de a százhúsz gyerek között egyet­len egy sincs olyan, akinek hét-nyolc testvére ne lenne. Elv volt az az ajándékok szétosztása alkalmával, hogy csak a nagyobb családok kaphatnak és egy­egy családból csak egy-egy gyerek kaphat. A 120 fölruházott kiráivhalmi firyerek mögött tehát Á Kedves vevőinek boldog újévet kiván a fehércégtáblás BOROS MIKSA­cég százhúsz nagy zsellércsalád él, kilenc-tiz család-« taggal, ami összesen 1000—1200 lelket jc>nt. (Csak zárójelben mondom el, de elmondom, mert ez is hozzátartozik a királyhalmi helyzet képéhez, hogy a felruházott gyerekeknek cukorka­félét is osztogattak az ajándékok szétosztása alkal­mával. A legtöbb tanyai legényke, vagy leányka, idegenkedve, bizalmatlanul vette el a kezébe nyo­mott cukorkát, alig mert hozzányúlni és azt'n nem tudta, hogy mit csináljon vele. Sokáig biz­tatták szegénykéket, hogy kóstolják meg, vegyék a szájukba, mert jó az, édes: cukor. Soha még ilyen gyereknek való cukrot nem Írtak, nem ettek, most találkoztak ezzel az annyira közönsé­gesnek gondolt gyerekörömmel először kis é'e­tükben.) Szóval rengeteg a gyerek Királyhalmán, sürii, talán Szeged határában itt a legsűrűbb a nép. A gyereknek az a szokása, hogy felnő, hogv élni és megélni akar, családot alapit és helyet keres magának a mostoha tár ri: .ban. V ki­rálylialmi gyerek is felnő, családot alapit, de mivel nincs számára sehol másutt hely, hát ott marad szüleinek tizholdas bérparcelláján, oda­viszi a feleségét és ha az öregek kidőlnek a sor­ból, megosztozik testvéreivel a bérleten. így lesz a tizholdas parcellából a valóságban két-, há­rom- ós négyholdas parcella. Két-háromnégy hold homokföld, még a királyhalminál lényegesen ked­vezőbb körülmények között sem elegendő egy-egy család, egy-egy ilyen szapora királyhalmi család eltartására. Ez az alapoka a mérhetetlen zsellérnyomoru­ságnak és ez az, amiről nem tudnak, vagy ami­vel nem sokat törődnek a hivatalszobák zöld asztalai mellett. Pedig lehetne segileni a bajon, még pedig — nem is a gyermekáldás korláto­zásával. Czöndör József, Királyhalom uj városi kép­viselője, alaposan ismeri a királyhalmi helyze­tet, alaposan érzi a királyhalmi zsellérek éget'» nyomorúságát, mert maga is Királyhalmán él, aktiv tagja a királyhalmi zsellért!rsadalomnak, bérlője a város egvik tizholdas liomnkparrel'á­jának. Éppen ugy dolgozik, verejtékezik, viasko­dik a mindennapi életért, mint a bérlőtársai és talán nem is gondol már arra, hogy a világháborút tartalékos hadnagyként verekedte végig. Királyhalom becsületes, szorgalmas, d"rék zsellérnépe b^nne látja, benne érzi hivatott vezéréi és most nagyon boldog, nagyon bizakodó, hogy sikerült bejuttatnia a város par­lamentjébe. A fiatal városatya meg is érdemli ezt a bi­zalmat és ezt a szép győzelmet. Nagyon komo­lyan foglalkozik osztályostársainak problémáival

Next

/
Thumbnails
Contents