Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-05 / 4. szám

2 OFL'MATtTARÖRSZÁG T935 január 5. HZ IR IGAZI LÁISZERESZE: aXULÁRIUM KELLNER MARTON, Kárász u. 3. Olesí írok :al a log'obb mínísíq 4« a l»g-!0n<<0iabb munka. tottak, hogy Laval római útjára sor kerülhetett. Az olasz—francia megegyezésről szóló hirek a világsajtóban mindazonáltal még eléggé határozatlanok és ellentmondók, ugy. hogv nehéz róluk végleges képet alkotni. Különböző információk alapján mindazonáltal kétségtelennek látszik az á tény. hogy miképen Genfben. itt is két különböző koncepciónak: a statusquohoz mindenáron ragaszkodó garancia és az evolúciót hirdető olasz álláspont mérkőzéséről van szó, amelyeknek kiegyenlítésére mindkét fél barátai részére is elfogadható megoldást keresnek. — Az eddigi tárgyalások, illetőleg hirek alapján máris leszögezhető, hogy a területi gniaorták olyan formában, amint azt a Barthou és Titulescu-féle nyilatkozatok alapiam hirdették, amelv a békés revízió lehetőségét is ki akarta zárni, Rómában nem lehet szó. A formula, amelvnek irányában az osztrák kérdéssel kapcsolatban a megoldást keresik, ngv látszik, abban állna, hogv az érdekelt államok kötelezettséget vállalnának arra nézve, hogv egvmás belügyeibe nem avatkoznak és tartózkodnak olvan propagandától, amely a másik állam belső rendjének erőszakos eszközökkel való felforgatására irányul. Az osztrák függetlenség garantálása tehát helvtelen kifeiezés. mert hiszen Ausztria maga sem kérte, sőt szuverén joga télies birtokában méltóságával összeférbetőnek nem találta, hogv mások az ő területi állománvát és állami létét garantál iák. csunán neveibe való beavatkozás veszélyét kívánja elhárítani. — Magyarországnak, amelvnek politikai cél. kitűzései mindig békések voltak és amely so. ha más állam rendiének" erőszakos felforrnitására nem törekedett, nincs semmi oka. hogv nyugtalansággal szemlélie a római tárgyalásokat. El vagvunk ngvan készülve rá. mert megszoktuk a múltból, hogv a világ«aitó .bizonvos részében igyekezni fognak a várb^'ó irmgcrpzést, mint a francia—kisantant áttésnonf rtvőzelmét feltüntetni. A magvar kormány és a magvar közvélemény nem hagvia ma^át e céltudatos hirek által megtévesztetni. Magyarország az olasz—francia kőzetedéi lehetősé""5! megelégedéssel üdvözli és jól tudia. hogy a római megbeszélések semmi vonatkozásban «em hozhatnak olvat. ami a mngvar politika eddigi alapvonalait befolyásolhatná. Hz an.no! yiitavimisz'er Olaszorszánban Róma, január ?. Sir John Simon angol külügyminiszter hir szerint Monté Carlóból Olaszországba érkezett. Arról, hogy az angol külügyminiszter érintkezésbe lépe't-e olasz hivatalos körökkel, nincs semmi hir. Benes is Rómába készül Bécs, január 4. A Neue Frcie Presse „AuszTria és a dunai kérdés" cimmel foglalkozik a külpolitikai tárgyalásokkal. Kiemeli az osztrák államférfiak cselekvő szerepét, majd ezeket irja: — A tárgyalásokat Rómában is és Párisban is a legnagyobb titoktartásban folytatták. A tervezett megoldások nem befejezettek. Tovább kell haladni azon az uton, amelv a római egyezményből indul ki. Csehszlovákia már nemrégen kifejezésre juttatta, hogy a római egyezménvhez való csatlakozás jórészt Páris és Róma közötti tárgvalások eredményeitől függ. Valószínű, hogv Laval római látogatása után Bencs «zintén Rómába utazik. Bizonvos. hogv a francia minisztertanács a kisantant külügyminisztériumaival való érintkezésbelénés és igen nagy behatás után hozta meg elhatározását. Zománc kályhák lejfniabb iry&rtmányok milyen lesiállitott irón. Mindennemű zomlnoodénvok, hlztarfíe! cikkek, valamint la n r C Ikorcaolyhlt igen olcón kaphnMk Szegedi Vas- és Kereskedelmi Vállalatnál, Károlyi ucca 4. sz. Még mindig nem tisztázódott a helyzet a választójogi javaslat köriil Páríkőzi értekezlet elé kerttl a tervezet (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) X" választójogi törvényjavaslattervezet sorsa még mindig bizonytalan. A tervezet ugyanis, ame! Ivet a kormány részben az egységespárt veze, tőtagjainak, valamint a kereszténypárt vezéreinek és Eckhardt Tibornak, a kisgazdapárt vezetőjének, továbbá több ellenzéki politikusnak, igy Rassay Károlynak is, kezeihez juttatott, ugy látszik, még változáson megy ' ' — - álta" keresztül. Egyáltalában nincs biztosítva a sorsa már csak azért sem, mert Eckhardt Tibor élesen szembehelyezkedett a tervezet egyik állítólagos szakaszával, amely érdekképviseleti alapon óhajt mintegy 60—70 mandátumnak gazdát adni. Most, mint teljesen megbízható helyről értesülünk, magában a kormánypártban is látják a választóiogi javaslat nehézségeit. Nemcsak az ellenzék foglalna álláspontot a javaslattal szemben, de az egységespárt kebelén belül sem volna biztosítható a javaslat megszavazása. Éppen ez a körülmény késztette arra a Kormányt — értesülésünk szerint —, hogy a javaslattal uj irányban foglalkozzék. Informá. cióink szerint a közeli napokban miniszterta-< nács tárgyalja a javaslatot. Valószínűleg egy-i két minisztertanács végez a javaslat fontosabb intézkedéseivel. A minisztereinőknek ezután az a szándéka, hogy a javaslatot letárgyaltatja az egységes párttal; majd az egész javaslatot pártközi értekezlet elé terjeszti. A kormánynak ezzel az a szándéka, hogy megakadályozza a várható éles parlamenti vitát és elkeseredett harcot. Ellenzéki körökben az a felfogás, hogy a pártközi értekezlet megtartása sem fogja megváltoztatni az ellenzéknek azt a felfogását, hogy a most nyilvánosságra került javaslattal szemben a legélesebb álláspontot foglalja el. Lindberghék vaüomása a Haupímann-per pénteki tárgyalásán A védő leleplezéseket iqér, — szerinte a gyermekrablást bergh-kasíélyban szervezték meg" M a LindNewyork, január 4. A flemingtoni esküdtszék pénteken folytatta a fólárgyalást a Lindbergh-bébi elrablásának és meggyilkolásának bűnügyében. A főállamügyész elsőfokú gyilkossággal vádolta Hauptmann Bruno Richárdot és halált kért fejére. WilIcnitz ügyész ezután egymásután mutatta fel a csecsemő holttestén talált véres ruhadarabokat és néhány megtalált játékszert, végül a hálóköntöst, amely a rablókkal folytatott tárgyalás során fontos szerepet játszott. A szerencsétlen anya reszkető kezeibe vette a felmutatott tárgyakat, valamennyit felismerte s midőn a hálóköntöst meglátta, zokogva igy kiáltott fel: — Én adtam rá utoljára! Ezután a szerencsétlen anya a vértől és homoktól piszkos inget zokogó arcához nyomta és csókolgatta. Lindbergh ezredes tanúvallomása alatt revolvertáskáját övén elől tartotta. Ugy látszik, ezt azért tette, mert az utóbbi napokban számos fenyegetőlevelet kapott. Mint tanú adta elő rövid, nyugodt mondatokban a tragikus est történetét. Este 9 óra 30 perc tájban torupa zuhanást hallott, mintha valami nehéz tárgy . leesett volna. Megkérdezte a feleségétől, hogy mi . volt az. Abban állapodtak meg, hogy nyilván valami nagyobb dolog leeshetett a konyhában. Midőn lefekvés előtt dolgozószobájába vonult vissza, felhangzott a dajka sikoltása: „Eltűnt a baba!" — Azonnal a gyermekszobába rohantam — folytatta Lindbergh — és rögtön láttam az flres bölcső helyzetéből, hogy a kisfiam nem a saját erejéből hagyta el azt. Fellármáztam a cseledséget, a rendőrségre telefonáltam. Csak midőn visszatértem a gyermekszobába, pillantottam meg az ablakpárkányra szegezett, váltságdijkérő üzenetet. Puskái ragadtam és átkutattam a bozótokat. A lakás körül férfilábnyomokat találtunk. Willentz ügyész Lindbergh ezredes vallomását félbeszakítva, ismertette véleményét a gyilkosság elkövetéséről. — Midőn Lindbergh ezredes a zuhanást hallotta — mondotta —, akkor Hauptmann nyilván leesett a létráról. Ekkor érhette a csecsemő koponyáját a halálos ütés. Erre Hauptmann letépte a csecsemőről a hálóköntöst és • kis holttestet, arccal lefelé fordítva, sietve elföldelte. Ujabb newyorki jelentés szerint Lindbergh ezredest vallomása befejeztével a védő vetle a ; keresztkérdések pergőtüze alá. A védő azt ígve• kezelt megállapítani, hogy Lindbergh gyermekét a ház lépcsőjén, nem pedig létrán vitték eiL Lindbergh kijelentette, hogy gyermeke elrablása után a gyermekszobában sáros, agyagos csizmanyomokat talált. Reilly, Hauptmann védője, l-lemingtonbót leadott rádióbeszédében bejelentette, a védelem be fogja bizonyítani, hogy „a Lindbergh-fití elrablását a Lindbergh-kastélyban szervezték meg", de a család egyetlen tagja sincs belekeverve az ügybe. 4z őt tettest a védelem a tárgyalás során leleplezi. Kimutatja továbbá, hogy a gyermeket nem a gyermekszoba ablakán át létrán rabolták el, hanem a ház lépcsőjén vitték le. A tárgyalás során Reilly, midőn Lindberghné vallomásának befejezése után a biró felszólította, hogy tegyen kérdéseket a tanúhoz, igy kiáltott fel: — A védelem, az anya fájdalmára való tekintettel, eláll a kérdés jogától. Földrengés Bulgáriában Szófia, január 4. Délbulgáriában délután 4 és 6 óra között három erős földlökést észleltek, amely Szófiában is érezhető volt. A meteorológiai állomás megállapítása szerint a földrengés gócpontja Szófiától 400 kilométerre déli irányban volt. Bulgária déli részein, különösen Borisovgrád, Burgác és Blovdiv városokban a földrengés nagy pusztításokat végzett. Az emberek elhagyták lakóházaikat és az est nagyobb részét a szabadban töltöttek. Bajorországban megszűnt az önálló Igazságszolgáltatás München, január 4. Pénteken ünnepélyes keretek között vette át a német birodalmi igazságügyminisztérium a bajorországi igazságszolgáltatási ügyek intézését. Ezzel megszűnt Ba jorország több mint ezer esztendőre visszatekintő önálló iogszolgálati fejlődése.