Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-04 / 3. szám

1935 január 4. Laval Rómában Mire ezek a sorok megjelennek, már kefé­lik és fényesitik azoknak az olasz államférfi­nknak cilinderét, akik a francia külügymi­n'sztert várni fogják a római pályaudvaron. Mert hosszú és bizonytalan kimenetelűnek Ígérkező tárgyalások után mégis sikerűit nyél­beütni a római látogatást. Ebből pedig arra l"het és arra kell következtetni, hogy Paris cs Róma külügyi hivatalai a köztük fennfor­gó vitás kérdésekben már megegyeztek s La­val és Mussolini már csak perfektuálni fog­iák a megállapodást. A párisi híradások sze­rint előfeltétele volt ugyanis a római útnak, hogy Laval már biztosra mehessen. Érthető okoknál fogva Franciaország presztízs-kér­désnek tekintette, hogy külügyminisztere eredmény nélkül ne jöhessen haza Rómából. Három kérdés fog szerepelni a római tár­gyalások napirendjén. Az első bennünket nem nagyon érdekel. A mi tengertől megfosz­tott kis országocskánknak igazán kevés ér­deke fűződhetik ahhoz, hogy miként szabá­lyozzák Tuniszban élő olasz állampolgárok jogi helyzetét és milyen haiárkiigazitásokat kap Olaszország a tripoliszi és tuniszi oázi­sok vidékén. Sokkal fontosabb ellenben a má­sik két kérdés, Ausztria függetlenségének ga­rantálása és a dunai államok ügyének rende­zése. Mindkét kérdés a legközvetlenebbül érdekel bennünket, egyrészt, mert rólunk van szó, másrészt, mert teherpróbáját jelen­ti a Magyarország és Olaszország között fennálló diplomáciai kapcsolatnak és barát­sági szerződésnek. Ausztria függetlensége nekünk igen fontos érdekünk. Magyarországra nézve nem kö­zömbös, hogy ki a nyugati szomszédja, Ausztria-e, vagy pedig az expanzív törekvé­seiben. a délkeleti irányba szorított nagy né­met birodalom. A kisantant országok kevés­sé barátságos gyűrűjében Ausztria a mi szá­munkra az a kapu, melyen át a nyugat kul­túrájával, civilizációjával és közgazdaságával érintkezhetünk. Ha a nyugati hatalmak ga­rantálják Ausztria függetlenségét, az a mi számunkra is csak üdvös lehet. De éppen annyira fontos a mi számunkra az az olasz kívánalom is, hogy ez a garancia csak Auszt­riára vonatkozzék és ne kössék össze a béke­szerződések sérthetetlenségének tételével. Az egyetlen pont, amely a kötetekre terjedő bé­keokmányban egy reménysugarat csillogtat meg számunkra, az, hogy jogunk van kérni a tarthatatlannak bizonyult pontok revízióját. Minden béke-akarásunk mellett ez az a jog, amelyről le nem mondhatunk. Mert hogy mi a'békét akarjuk, az kétség­telen, Ennek a meggyötört, gazdasági erői­ben megfogyatkozott kis országnak minde­nekfelett békére van szüksége. Külpolitiká­jában Magyarország csakis a jog, igazság és méltányosság, nem pedig az erőszak fegyve­reit alkalmazhatja. Éppen ezért, ha Fancia­és Olaszország megegyeznek abban, hogy rendet teremtenek a dunai kérdésekben és jó szolgálataikat ajánlják fel a köztünk és az utódállamok közötti gazdasági közeledés lét­rehozására, nekünk ez ellen nem lehet ellen­vetésünk. Ellenkezőleg, mi csak örmmel fo­gadhatjuk, ha enyhül a Duna-medencéjének szétdarabolása által okozott nyomorúság és ha szabadabbá válik az áruk, emberek és gon­dolatok forgalma a trianoni határokon innen és tul. Tagadhatatlanul felmerült a magyar köz­vélemény köréhen az az aggodalom, hogy az olasz-francia közeledés megpecsételése ese­tén a íövőben kisebb mértékben számitha­tunk Olaszország támogatására. Kevésbé dip­lomatikusan megformulázva ez azt jelenthet­né, hogy mi vagyunk az áldozat, melyet Olaszország meghoz világpolitikai érdekei­nek kedvéért. Ebben a vonatkozásban az el­mulr évek tapasztalatai némi optimizmusra jogosítanak. A sötét feltételezésnek az ellen­kezője is igaz lehet. Szeretnénk hinni, hogy az olasz-francia közeledés lesz a megértő D £ 1 MAGYARORSZÁG méltányosságnak az a hidja, amely a Buda­pest és Páris közötti távolságot is átíveli. Ha ez a feltevés igaz, akkor a mult esztendő vé­gének hallatlan feszültségei után 1935 a nemzetközi helyzet megjavulásának lehet az esztendeje. A szegedi kisiparosok visszakapják a felsővárosi cipőgyárat Hosszú harc után a kisiparosok szövetkezete megegyezett az IOKSz-szal, amely kivonul az özemből — 5 évig magán** cég használfa az Özemet (A Délmagyarország munkatársától.) Több­ször foglalkozott már a Délmagyarország a Szegedi Kisiparosok Egyesült Cipőipari Sző­vetkezetének ügyével. Az elsőrangúan felsze­relt és 30 év óta dolgozó gyárat — mint isme­retes —, az IOKSz kormánybiztosa, dr. J a ­k a b f f y Károly, a szövetkezet tagjainak hoz­zájárulása nélkül átadta a Szűcs Testvérek budapesti cégnek, amelynek vételár cimen 100 ezer pengQt és öt éven át évi 8000 pengő bér­összeget kell fizetnie. A Szűcs Testvérek a 100 ezer pengőből 45 ezer pengőt fizettek le, mig a 8000 pengős bérösszeggel szemben megkapták az üzem félmillió pengő értékű gépberendezé­sét, raktárkészletét és azt a 6000 pengő évi hoza­dékot, melyet a gyárhoz tartozó magánlakások jövedelmeznek. Az IOKSz azzal támasztotta alá, a pesti cég eljárását, hogy a szegedi vál­lalat a központnak félmillió pengővel tarto­zik. Az ügy azonban nem maradt annyiban. Már az intézkedéseket felülvizsgáló bizottság hiva­talos jelentése megállapította, hogy a szegedi kisiparosokkal igazság­talanságok történtek cs azok korrekturára szorulnak. De ennél is több történt. Dr. F a b i n y i Tihamér keres­kedelmi miniszter is közbelépett és előállott az a helyzet, hogy egy teljhatalmú kormány­biztos intézkedéseit felülvizsgáló direktórium felülvizsgálatának anyagát a kereskedelmi mi­niszter ismét felülvizsgáltatta és pedig báró Kruchina Károly miniszteri tanácsos által. Báró Kruchina is megállapította, hogy i a szegediekkel igazságtalanság tör­tént. A miniszter ez alapon határolta el, hogy va­lami uton-módon elégtételt nvujt. Báró Kru­china. a miniszter megbízásából Szegeden járt és itt közvetlen tárgyalásokat kezdett a kisipa­rosok vezetőivel, V é k e s Bertalan szövetkezeti elnökkel, dr. Kersch Ferenc jogtanácsossal és még többekkel. Sikerült is egyességet létre­hozni. még pedig olvant, amelyik inkább a sze­gedieknek kedvez, mint az IOKSz-nak. Az egyesség következtében az IOKSz kivonult az üzemből és csak a 37 kis üzletrészes maradt benne. Az IOKSz elleni pereket be kellett szüntetni, ad­dig az egyességről szó sem eshetett. A megegyezés nagyjából a következőket tartalmazza: Az IOKSz 1935. január 1. hatállyal a kisipa­rosságnak visszaadja a Kisiparosok Egyesült Cipőipari Szövetkezetének ingatlanait. (A tel­ket nem, mert az Szeged városáé.) 1935 január 1-től kezdve öt éven ál a szö­vetkezet tagjai kapják azt a 8000 pengős évi bérösszeget, amit Szűcs Testvérek az IOKSz­nek térítenek meg De ebből a szövetkezet kö­teles 4000 pengőt adótartozások törlesztésére fordítani. 3000 pengőt pedig az IOKSz kap, szintén öt éven át a szegedi szövetkezetnél fennálló követeléseire. A megmaradó évi 1000 pengő fölött a szegediek szabadon rendelkez­hetnek. A szövetkezet ellen folyamatba tett kénv­szerfelszámolási eljárást felfüggesztik, illetve azt megszüntetik. A szegedi szövetkezet veszteségeinek fede­zésére a kormánybiztosság által visszatartott jóléti alap, mely körülbelül 20.000 pengőt tesz ki, az IOKSz birtokiában marad és a kis­iparosok erre vonatkozó jogigényeikről vég­legesen lemondanak — az ingatlanok vissza­adásának ellenében. A szövetkezet az ingatla­nok fejében köteles meg 45 ezer pengőt fizet­ni az IOKSz-nak, 15 év, alatt. i" A gyár berendezésig Szűcs Testvérek bir­tokában marad és a cég öt évig zavartalanul használhatja az üzemet. A kisiparosok „hűségnyilatkozatot" adnak és ebben elismerik, hogy minden, ami a sze­gedi gyárvállalat körül történt, nem az IOKSz igazgatóságának, hanem a kisiparosság ma­gatartásának. illetve hibájának a következmé­nye. El kell ismerni, hogy dr. Jakabffy Károly kormánybiztos és az IOKSz igazgatóságának valamennyi intézkedése helytálló volt, nem­különben el kell ismerni azt is, hogy az in­gatlan visszaadása nem a folyamatba tett ak­ciók. hanem az IOKSz igazgatóságának a jó­indulatából történt meg. A megállapodás ugyan létrejött, de a szege­diek egyelőre nem sok hasznát veszik, mert a gyárban továbbra is Szűcs Testvérek az urak és csak öt év leteltével kerül vissza az egész szövetkezet a kisiparosod kezébe. A napokban a szövetkezet rendkívüli köz­gvűlést tartott, amelyen a megegyezést tudo­másul vették. A közgyűlés az igazgatóság el­nökévé Körmend v Mátvást választotta meg. akinek a megegyezés körül nagy érdemei van­nak. Ügvészük ismét dr. Kersch Ferenc lett, aki az IOKSz elleni nagy hadjáratot vezette. Ta ámpázott tojás ESsr 5 fillérért kapható. Hűtőház, Ilona u. Mai afánlatunk ÉLELMISZEREK: 1 kg-os doboz vajbab, v. zöldborsó­konzerv —.78 7 dkg Orange-Pecco tea —.98 80 dkg sima teasütemény —.98 40 dkg csokoládés teasütemény —.98 Egynegyed kg Linzer-teasütemény —.48 HÁZTARTÁSI CIKKEK: Kád szappantartó einezeft drótból —24 Hurkatöltő 2 csővel P 1.68 140 drb btir' npálca .24 Drót habverő —.18 1 drb padlóviasz —.18 Szénkanna —.98 Fali sótartó fából —.24 Kocsi lámpa P 1.38 FARSANGI CIKKEK: 20 drb szerpentin —.18 12 csomag konfetti —.18 2 csomag hólabda 24 Óriási papírtrombita 1 m. hosszú —.24 Töröksapka —.10 Huszársapka —.12 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. ZEGEO. CSEKON1CS és KISS UCCA

Next

/
Thumbnails
Contents