Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-31 / 26. szám

n t \ kur. varorsaAG Í935 január 31. aaa'i • m—ag—— Idényvéqi érusi­lés megkezdődött Bel és mim férfjsz6»8feki:srsrssss HorvAÜi ihály nooa 9. szám. — (Széchenyi Mozi­val szemben Szeged gazdasági érdeke és az Ipari vásár A kezdet, a fejlődés és a jövő A Délmagyarország pár nappal ezelőtt vezér­cikkben foglalko*ott a Szegedi Ipari Vdsur ügyí­y*&. A tezércikkre most választ küldött a vásárt rendező bizottság. A vásár vezetősége megvilá­gítja álláspontját és ezzel kapcsolatosan felveti egy ónkét megindításának ötletét. AJ ankét gondo­latát magunkévá tesszük, mert reméljük, hogy ez­»el is szolgálatot tehetünk Szeged iparosságának. A vásár venetAséijfe a következőket Írja! — Elsősorban is megköszönjük, hogy a t. Szer­kesztőség vezércikkben foglalkozott a Szegedi Ipa­ri Vásár ügyévet. Már maga ez a tény azt bizo­nyítja, hogy a Szegedi Ipari Vásár fontos ténye­zője a város gazdasági életének és igy tarthat a legjelentékenyebb közügyeknek kijáró figyelemre. A vásár rendezéséi-« delegált bizottság általá­ban egyező felfogást vall a vezércikknek a vásár jelentőségét kiemelő vonalvezetésével, de kényte­len rámutatni néhány tárgyi tévedésre Különösen léves - megitélséünk szerint - beállításnak a debreceni vásárral való összehasonlítása, amire vonatkozóan szabadjon a következőket felemlí­teni. Mindenekelőtt le kell ¡«öveznünk, hogy « Szegedi Ipari Vásár kizárólag kéz­műipari jellegű. A Szegedi Ipari Vásár elsősorban a kisemberek, a támogatásra szorulók, az élniakaró kisexiszten­eiák vására, akiket a vásár vezetősége külvárosi műhelyek mélyéből emel a kiállítási csarnok ki­rakatába, hogy bemutathassák tudásukat, művészi képességüket. A Szegedi Ipari Vásár kézműipari jellegével egyedül áll az országban és külföldön is csak alig egy-két példa van hasonló jellegű meg­mozdulásra. Amikor tehát összehasonlítást te­szünk Szeged és Debrecen között, nem szabad fi­gyelmen kivül hagyni, hogy Debrecen a Nagy­erdőből kihasított tizholdas területen, állami, városi és kamarai támogatással, egy 'fiók buda­pesti vásárt csinált, ahol drága építkezésekkel, egy ünnepi hét kiegészítő programjaképpen főleg » nagy magyar és kMfftldi gyárak számára, drá­ga adminisztrációval létesített vásárt, melynek adósságát — ugy hírlik — évek múlva is nyögni fogják. Távol áll tőlünk a szándék, hogy Debrecen ténykedését kritizáljuk, csak örülünk annak, hogy a Szegedi Ipartestület úttörő munkássága, miként a Szabadtéri Játékok, ha más irányban is. kö­vetésre talált De hogy a szegedi kezdeményezés halad a helyes uton, azt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy a mult esztendőben éppúgy, mint az azelőtti években, az ország minden részé­ből felkeresték Szegedet a vásár és leegyszerűsí­tett irányításának tanulmányozására. Nem khet helyes a« összehasonlítás Debrecen és Szeged között már aiért sem, mert a Szegedi Ipa­ri Vásár szegedi vásár marad a jelenlegi vezető­ség felfogása mellett még akkor is, ha az egész Délvidék vesz majd részt vásárainkon. Ezzel tar­tozunk varasunknak és a város áldozatos közön­ségének. Rá kell mutatnunk itt arra hogy a kö­zönség támogatásán és a város multesztendei tíz­ezer pengős hozzájárulásán kivül — amelynek el­lenértéke a kiállítási csarnok épülete, — soha senkitől, sem kormánytól, sem várostői anyagi támogatást nem kértünk és nem kaptunk. A Szegedi Ipari Vásár még az ipartestület anyagi erejét sem vette igénybe. A vásár vezetősége a szegedi érdekeltek szá­nvára a lehető legalacsonyabb helydíjakat állapí­totta ipeg, hogy egyrészt a versenyképességet biz­tosítsa, másrészt lehetővé tegye, hogy a kisexis­tenciák részt vehessenek a vásáron. Ezzel ellen­tétben például Debrecen, fővárosi helydijakkal bonyolította le eddigi két vásárát. A Tisaántuli Vásár idegenforgalmi jelentősé­gét nem lehet külön mérlegelni, mert a Debreceni Hét annyi látványossággal és nem utolsó sorban olyan magas pártfogással biztosíthatta idegenfor­galmi sikerét, hogy különválasztani azt, hogy mennyi jalott ebből a Tiszántúli Váiárra ~ nem tehet. Da a Szegedi Ipari Vásár sikeres ideaenfor­galmi mérlegét igazolhatja a Máv., aa IBUSz és közelebb fekvőén a Szegedi Ipari Vásár jóváha­gyott elszámolása, amelyből kiderül, hegy milyen nagy fejlődésen ment keresztül a vásár és a Filléres-vonatok, valamint a féláru kedvez­mény réAén, dacára hogy erről az Idegenforgal­mi Hivatal terjedelmes jelentésében nem emlé­kezik meg, ezrével jöttek Szegedre az idegenek Sok akadállyal kell a vásár vezetőségének megküzdenie, meirt még mindig sok a gáncs, nagy a megnemértés, a vásárral szemben és még na­gyon sokan nem ismerték fel a fejlődésnek azt a lehetőségét, amelyre a vezércikk nagyon helye­sen rámutat. Ennek a fejlődésnek a biztosítása érdekében mi sem ragaszkodunk terminusok­hoz. mint ahogy eddig sem fixnapokon rendeztük meg az eddigi vásárokat. Egyelőre azonban a jelenlegi terminust találtuk heb'esrek, annál is Inkább, mert sem előtte, sem utána olyan esemény nem vár­ható Szegeden, amibe bekapcsolódhatnánk. A Szabadtéri Játékok volnának az egyedüli esemé­nyek, melyeknek sorsa e pillanatban teljesen bizonytalan. Mindenesetre pedig — legalább egye­lőre ­ősszel nem rendezhetünk vásárt, mert az iparosság többségének eddigi véleménye szerint ez nz időpont üzletileg már nem használ­ható ki. Másrészt az idei nyár végén és kora ősz­(A Délmagyarország munkatársától.) Laczi Já­nos vásárhelyi szélmolnár nemrégiben hitelrontás miatt feljelentést tett az általa bérelt szélmalom tulajdonosai: Szabó György és Szabó Sándor gaz­dálkodók ellen. Feljelentésében előadta, hogy a két Szabó az ő hitelét rontja azáltal, hogy őt rossz molnárnak híresztelik, aki kíeseréli a búzalisztet a silányabb rozsliszttel és a vegyes őrleményekből a maga részéről kirostálja a mindenkori drágább gabonafajtát. Előadta, hogy a Csí/cós-házaspárnak is azt mondották, hogy a vegyes őrleménynél be­csapja őket. A feljelentést régi ellenségeskedés előzte meg. Szabóék bérbeadták Laczinak a mal­mot, de később kilakoltatási eljárást indítottak el­len*. Igy kezdődött a pereskedés. A szerdai főtárgyaláson Szabóék eleinte tagad­tak, később Szabó György beismerte, hegy ő tény­leg figyelmeztette Csikósékat, hogy vigyázzanak. A bíróság kihallgatta a Csikós-házaspárt, akik igazolták a vádat. Behívtak azután egy 16 eszten­dős tannt, aki Laczi János szélmalmában szokott dolgozni. Az elnök ikérdásére kijelentenie, hogy Szabóiktól semmit gem hallott Laciira vonatkozó­lag, de viszont tudja, hogy Laczi molnár szokott kirostálásokat végezni, mert vele is végeztetett. Az elnajfrismertette a gyerek rendőrségi vallomá­sát, amelyben terhelően vallott Szabóékra. — Laczi molnár mondotta, hogy ugy vallják ott, — felelte a«\erek. Én még ifjú vagyok, tör­szel Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár és Győr olyan ünnepi eseményekkel fogják maguk felé irányítani az ország érdeklődését, hogy ebből a versenyből csak kár háromolhat a versenyzők­re. A debreceni vásárt is ősszel rendezik meg. Mindaddig tehát, amíg megfelelő impozáns keret nem kínálkozik a Szegedi Ipari Vásár bekapcso­lására, a megkezdett utón baladva igyekszünk sikert elérni, a szegedi iparosság érdekeit megvé­deni és az ország érdeklődését a vásár napjai­ban Szeged felé irányítani. A vásár vezetősége igyekszik — szűkre szabott anyagi keretekhez illően — „tanulékony" ét találékony lenni s a fölvetett, valamint a felme­rülő eszméket keresztül vinni, a tanácsokat meg­fogadni. Töbh irányban tettünk már lépéseket, hogy a Szegedi Ipari Vásár hetét színesebbé te­gyük és etekintetben bizunk mindenki megértésé­ben és az illetékesek pártfogásában. Részletekről csak akkor nyilatkozhatunk, amikor kezdeménye­zéseink a megvalósulás stádiumába jutnak. Addig is ezen a helyen felvetjük egy hírlapi ankét eszméjét és kérünk mindenkit, aki szivén viseli Szeged jövőjét és ennek a jobb jövőnek elő­készítésében s megalapozásában jelentékeny szere­pet követelő Szegedi Ipari Vasár sorsát, az ve­gyen részt ezen az ankéton. A kérdés tehát: mi­ként biztosítsuk a Szegedi Ipari Vásár fejlődését, a vásáron keresztül miként szolgálhatjuk legjob­ban a város Iparosságának, illetve Szeged egész gazdasági életének érdekeit. Minden tanács, öt­let és találékonység kerüljön a nyilvánosság elé, a vásár vezetősége nem vindikál magának sem­mi érdemet, csak annak elismerését szeretni, hogy becsületesen teljesítette önzetlenül vállalt közérdekű munkásságát. vényben soha sem voltam, igy hát szót fogadtam a molnárnak, aki azt Ígérte, hogy a megnyert pénzből a felét az ügyvédje, a felének felét pedig én kapom, ő mondotta meg, hogy mit vall jak. Két másik tanú is Laczi ellen vallott, azt állította az egyik például, hogy őt a molnár becsapta. A bíróság a két Szabót felmentette a vád alól azzal az indokolással, hogy csak bizalmas termé­szetű információt adtak Csikóséknak, de Csikósék még ennek ellenére is odavitték gabonájukat, te­hát a vádlott Szabóék hitelét nem veszélyeztették. Dr Kleitsch Imre ügyész az Ítéletben megnyugo­dott, de kérte, hogy a biróság az iratokat tegye át az ügyészségre, hogv a fennforogni látszó hamis tanuzásra váló rábírás miatt a molnár és bűntár­sai ellen az eljárás megindulhasson. hátralékos kffnyvHéueti«» feldolgoznak, mfrlwwl, f&rsas elszámolásokat el­készítenek és feltiMzsnálnak, — kffnyvvtesgálaí esetén mint ellen szakértők érdekeit legjobban védjük meg. mmm tesmhek adó és könyvszakértők ItlDUPEST. IV.HIUEIH W 7. Te> 8«— Takarékossági k&nyveink "kikéxbesiiését megkesd/Ok. A ftélyegp. Ket a Ííönyrekife! együtt KUld­jüK — Külön Két pengő értéKü bélyeg Kis clmleíeJkben péle ele és tüsszereseK ré­sxére — Aa uf elöfixetöU is részesednek minden kedwzmémftep. Szélmolnárok hitelrontást pere a törvényszék előtt Ham'stanuzásra va!6 rüb rás mialt eljárás indul a tel|elenM ellen

Next

/
Thumbnails
Contents