Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-04 / 3. szám

DEMAGYMSZi . M-,ir- munirn Somogy1 ucc" ,, , Telefon: 23-33.. * TrtWon: 13-00. - Nyoma® : HW ^ i^lmnow.ror'^fl szeged Péntek, 1935 Január 4. Ara 12 fillér XI. évfolyam, 3. m. Rendi országgyűlési akar az u| válasziojogi reform Irta Dr. BRÓDY ERNŐ, országgyűlési képviseld. A választójog reformja a nemzeti akarat megnyilatkozásának módját és lehetőségét hosszú időre elintézi és az évtizedek óta vajúdó kérdést nyugvópontra juttatja. Ugy képzeltem, hogy ez a reform nem fog pártszempontok szerint igazodni, mert pártok változnak és megszűnnek, de a nemzet itt marad. Ugy képzeltem. hogy Magyarország a közgazdasági kérdést gyorsan és simán elintézi, mert valóban mostan a szociális gazdasági és adminisztrációs belső szervezeti kérdései vannak előtérben, de minden képzeletemet felülmúlja az, ami a választójogi reformról eddig nyilvánosságra került. Á titkos szavazást ugyan behozza a választójogi tervezet, de rendi körítéssel. Ugyanakkori amikor a nyilvánosságra jutott tervezet szerint, tízezernél magasabb számú választókerületet kreálnak, a városi és megyei törvényhatóságok 250—400 tagig terjedő létszámmal fognak képviselőket választani. Vagyis egyrészről 15.000 ember választ egy képviselőt, mig a másik részről átlagban 300 ember jog képviselőt küldeni az alsóházba. Ez tisztára visszatérés a (rendiséghez és nem tudom, hogy majd a választójoghoz kiadandó utasításban nem-e lesz nyoma a rendi intézményhez való szándékosságnak. Most mindenki csalódottnak érezheti magái aki a választójoggal kapcsolatban, valamilyen formában lekötötte magát, mert ez a tervezet mindenféle lekötöttségre való tekintet nélkül született meg. Az arányos választási rendszernek megvan a maga létjogosultsága, mert a kisebbségi képviseletet lehetővé teszi a többségi alakulatok mellett. A kerületi rendszer a képviselőt szorosabb összeköttetésbe akar ja hozni a választó polgársággal. Ez a javaslat azonban csak a fővárosban és a környékén hagyja meg az arányos választási rendszert, mig az ország többi törvényhatósági városait megfosztja ettől a lehelőségtől és mindezek tetejébe beállítja az autonómiáknak választottjait, amely páratlan a maga nemében, mert az önkormányzat csak a rendiség idejében volt alkalmas arra, hogy a sok nemes helyett vármegyénként csak két követet küld jön az alsó Táblához. Kossuth és társainak éppen az volt a legnagyobb cselekedete. hogy a jobbágyság felszabadításával együtt a magyar törvényhozás áttért a rendi alkotmányról a népképviseleti alapra. A népképviselet eszméjével összeférhetetlen, hogy a képviselőházba más, mint a nép választottja kerüljön. Az önkormányzat már eddig is küldölt képviseletet a felsőházba, de elvégre, hogv az önkormányát ténykedése csak az alsó- és felsohnzha való képviselő küldéssel merüljön ki mai modern államfelfogás szerint, lehetetlen. ' utóbbi időben lajstromos váh —— szerint választott. A javaslat «ze ez azonban megszűnik és Szeged is kerüle •Znlí r»níl«7er fllnnió,. f— „n. titkos szavazati jog, amellyel önérzetes, öntudatos, magyar polgár a választás alkalmaval eldöntheti a maga sorsá*. 3.2» _ :r> Vj60,kMlt«WÖB ft.40 pwgfl. ' Egye* nap 12, TMW-ílUMOTMPt®™deMMk felvétele tnrlia tiertnL MeofebetiA klvéioievgi OOPOP'" Szegednek egyik képviselője Rassay Ká* roly, akire nagy munka vár a választó jogi re-i form tárgyalása alkalmával, ugy, hogy miként | eddig minden kérdésben a jogfosztottak mellé I állt, ennek a javaslatnak a tárgyalásánál is a* élén fog haladni azoknak, akik az emberi jogot, a dolgozók szabadságát és az örök igazságot képviselik szóval, tollal és cselekedetükkel. Remélem, hogy Rassay Károly, Szeged jelenlegi képviselője az uj választási reform után is Szeged érdekeit és jogait fogja képviselni a magyar törvényhozásban. A marseillel gyilkosságról beszélt Jeftlcs az u| kormány nyilatkozatában A megerősített haderő és Sándor király külpolitikája Belgrád, január 3. A J e f t i c s.kormány csö- i Jugoszlávia — mondotta Jeftics —, a Népszötörtökün délután mutatkozott be a képviselő- | vétség Tanácsához fordult és arra kérte a tanáliázban. A miniszterelnök kormánynyilatkoza- ! esőt, hogy állapitsa meg e nemzetközi büncse-i ,—„ — -„a-,. b,iTM7Í«i»iőhá7 i iekmény tárgyaban a felelősségeket és a büntetéseket. A kormány minden erejével rajta lesz, hogy a marseillei bűncselekményt felde. rifsék és hogv a felelősségeket és a büntetéseket megállapítsák. A belpolitikára rátérve Jeftics hangoztatta, hogy a kormány a legnagyobb figyelmet for"* 1 —Am-o np7vp lesnafívohb és terén — mondotta a miniszterelnök — a kormány világosán megszabott feladatok elót< áll. A kormánynak az a törekvése, hogy meg. oltalmazza és biztosítsa az ország békéjét £ biztonsagát valamint fejlődését és szilárdu í a Kormány a n, Jasát Ebből a célból fáradhatatlan tevékeny- i , la a lakossag számra nézve legnagyobb és séggel. fogja folytatni azt a külpolitikát, ame- j |»'gi.ontosabb rétegének, a falusi nép sziikség. —au, nlatf 0|van j leteire. A kormány első helven támogatja a É —4 g "nrdák virágzása elöSeggei IOg.|a nnyw-iH nu Ivet Sándor király l>ölcs vezetése alatt olyan nagyra növelte Jugoszlávia tekintélyét világszerte. Senki sem kételkedhetik a kormány szándékainak őszinteségében, de másfelől a kormány hajthatatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy szomszédai valamennyien ugyanilyen korrekt és lojális magatartást tanúsítsanak. — Terrorcselekmények és összeesküvések nem lehetnek semmiféle nemzetközi politikai eszközei. Senkisem tehet szemrehányást Jugoszláviának azért, hogy nem akarta tovább elviselni azokat a sulvos áldozatokat, amelyeket bűnös cselekmények követeltek tőle. A továbbiakban emlékeztetett a gyalázatos marseillei bűncselekményre. — Nemzetközi kötelességének tudatában és a béke megóvásának gondolatától vezettetve leteire. A kormány első helven támogatja mezőgazdaságot, niert a gazdák virágzása előfeltétele a többi gazdasági ág fejlődésének. Pénzügyi téren a kormány mindenek előtt arra törekszik, hogv egyensúlyba hozza egvmással az állami kiadásokat és bevételeket, továbbá, hogv fenntartsa az ország pénzének szilárdságát. — A kormány kötelességének tekinti — mondotta végül a miniszterelnök —, hogv folytassa Sándor királv müvét az ország védelmi erejének kifejlesztése körül. A kormánv állandó 1 " * "" - -- . meg tett naueru a iuuu i/u/ii/auvno «* "v«v»«v«» ugyanakkor a legjobb záloga lesz a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának. tási rí „i HLA>> pnimieiiogas szerint, lehetetlen. Szeged az utóbbi időben lajstromos válasz ,si rendszer szerint választott. A javaslat sze : ez azonban megszűnik és Szeged is kerületenkénti rendszer alapján fog választani. Hogv hi nv választókerület lesz, azt még nem tudjuk M.udenesetre Szegednek a titkos szavazási jog nem újság, mert ugy Szeged belsőrésze, mint tanyai körzete az utóbbi másfél évtized alatt a titkos szavazati jog alap ján választott, úgyhogy Bzeged választópolgárainak nem lesz ujsag a havai elindult a római iávgyaíásoUva A dunai kérdés és a revixió a tanácskozások középpontiában I (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá! iisból jelentik: Icával külügyminiszter csü' törtökön este 8 óra 20 perckor « rAmfli ex. 1 I u A1 1-L. I választani. Ho<*v 'onoKon esic o w a római exmég nem tudjuk í bőssel elutazott Olaszországba. A pályaudvaron több minisztertársa, a nuncius és a Franciaországgal barátságos hatalmak képviselői jelentek meg búcsúztatására. A párisi olasz nagvkövet ugyanazzal a vonattal utazott Rómába. Laval elutazása előtt a következőket mondotta a francia-olasz tárgyaié sokról: — A tárgyalások kényesek voltak, de mindig a szivélyesség jellemezte óket A feladat, amelyet Mussolinivei magunkra vállaltunk, megtisztelő. Arról van szó, hogy barátságunkat a béke szolgálatába állítsuk. — Rajta voltam — mondotta a továbbiakban a francia külügyminiszter —, hogy senuni olyasmii ne tegyek, ami nem fér össze Franciaország fennálló barátságainak tiszteletben tartásával. Mussolini,