Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-26 / 22. szám

1935 január 26. D t I M A r, y A R C) « S / A G 5 Tizezer pengős „szabadtéri alapot létesít a város a mull évi játékok után visszafizetett összegbői 4 körház! orvosok fizeíésének ügye a pénzügyi bizottság péníekí ülésén M»» a:ánla!unk HEGEDCHUROK: Hegedű A. bélhur Hegedű D. bélhur Hegedű G. hur Hegedű Bernhard E. hur Hó- ÉS SARCIPÖJ A VITÁSOK: 1 pár női hó-, v. sárcipősarok 1 pár női hó-, v. sárcinőtalp 1 pár női hó-, v. sárcipő talp-sarok 1 pár férfi hó., v. sárcipő sarok HAZTARTASI CIKKEK: Amerikai ruhafogas 3 foggal Zománcozott piros nyeles tejforraló Drót hahverő Rugós habverő Ler.gvel nvuitófa Galuska szaggatódeszko Szénlapát xüzníszkáló Szén kan na Kályhaelőtét Kalapács nyéllel -.08 —.10 —.15 —.07 —.58 > 1.28 > 1.58 —.88 —.24 —.38 —.24 —.18 -.24 —.18 —.24 —.24 -.98 -.88 -.24 (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt tartotta újjáalakítása óta első ülését, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. Az ülés zárt ajtók mögött folyt le, utána dr. P á 1 f y József polgármester, aki elnökölt az ülésen, á következőket mondotta: — A bizottság két fontosabb kérdéssel foglalkozott, a szabadtéri játékok alapjának megteremtésével és a kórházi orvosok fizetésemelésének kérdésével. A kisgyűlés az elmúlt évben tízezer pengő városi összeget szavazott meg a szabadtéri játékokra azzal? hogy ha nem lesz szükség rá és a pénz viszatérül, abból a város külön szabadtéri alapot létesit. A szabadtéri játékok — mint ismeretes —, igen szépen sikerültek és a rendezőbizottság az utolsó fillérig visszatérítette a városnak a tizezer pengőt. A kisgyűlés határozata felkerült jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez, aki a közelmúlt napokban értesítette a város hatóságát, hogy a határozatot jóváhagyja, készségesen hozzájárul ahhoz is. hogy — miután az összeg visszatérült —, abból a város külön szabadtéri alapot létesitsen, előbb azonban a kisgyűlés jelölie ki íiz alapul felhasználandó tizezer pengő fedezelét. A pénzügyi bizottság kimondotta, hogv a szabadtéri alap megteremtését szintén szükségesnek tartja és azt javasolja, hogy a tizezer pengő fedezetéül a város a gázgvári szerződés meghosszabbításakor kapott összeg még meglevő részét ielölie ki. — Nagyobb vita volt a kórházi orvosok fizetésrendezésének kérdése körül. Három kórházi orvos azt kérte, hogy I valamilyen módon sorol ¡a őket a város eggvel í magasabb fizetési osztályba, mivel pedig a mi. • niszteri rendelet nem nyújt arra lehetőséget, > hogy a fizetcstöbbletet a kórház költségvetésé- j ben számolják el és a kórházi alapot terheljék vele. vállalja a város a különbözetet a városi költségvetés terhére. Kérelmükben hivatkoztak arra, hogy a magánpraxis igen gvenge és igv egy nagy felelősséget viselő osztálvos főorvos szamára nem biztosítja a jelenlegi fizetés azoícat az életkereteket, amelyeket munkájukért joggal megkívánhatnának. I — Én a magam részéről — mondotta a pol* gármester — méltányosnak találom a kórházi orvosok kívánságát és nem zárkóznék el olyan megoldás elő!, hogy ha már magasabb fizetési osztályba nem sorozhatjuk őket. a különbözetet működési pótlék cimén folyósítsa a város számukra, ugv azonban, hogy ez a különbözet ne s/nmitson be a nvugdijba. A kérelemhez többen szóltak hozzá. Mes. kó Zoltán a kórházi orvosok kívánságának teljesítése mellett fo?laü áUSst. Pászt >r József azonban, a legmelegebben hangsúlyozza, hogy a kórház orvosi kara minden elismerésre mc'.tó munkát végez, hogy dr. Debrf Péter igazgatónak nagy érdemei vannak a kórház fejlesztése terén, hogy dr. Hedrv Miklós sebész főorvoc országos víszonvlatban is kiváló operatőr és dr. Kovács Kálmán orvosi lélekkel megáldott nagvszerü belgvógvász. aggá. lyosnak tartotta a fizetésemelési kívánság teljesítését szociális okokból is, de azért is, mert veszedelmes precedenst jelentene. — A pénzügvi bizottság végül is ugv határozott. hogv egyelőre nem foglal áPást ebben a kérdésben, hanem megbízza a polgármestert, hogv szerezze be a szükséges tájékoztató adatokat más nagyobb vidéki városok kórházaitól és ezeknek az adatoknak az alapján foglal majd véglegesen állást. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZ8G6C. C5EKONSCS és K«*< SfflBO ®§zt cs téli rhcnmokuráh Sít Gellert Ggógiifiirdö és Szállóban BUDAPESTEN A szál'óban egy heti teljes pensio (lakáa, reggeli, ebéd, vacsora) 100 pengő. A p-yógytényezők árából a szálló lakóin ab jelentős árengedmény. Felvilá<rositíst készséggel «zolarál az' iffaz-*atósáar Budaoest XI. Ke'«nheivl ut 4. nim. Öngyilkosságot kísérelt meg az apátfalva! gyilkos fiu Megbilincselt kézzel belevetette magát a községháza kútjába — csak erőszakkal tudták kimenteni — 4 gyilkos fiúk anyfukat védik Apátfalva, január 25. (A Délmayyarország makói tudósítójától.) Az apátfalvai parasztdráma szálai ínég egyre szövődnek, a hóval borított falu élete még csupa izgalom. A községházától a Templom uccai kis paraaztházig, amelyben a borzalmas apagyilkosság történt, egész nap hullámzik a tömeg. A községházán a csendőrök három napja éjjel-mippal dolgoznak, újból kihallgatják, vallatják a gyilkos fiút, a 26 éves paraszti cipészlegényt, testvérét és bűntársát, a 21 éves volt kisbérest és anyjukat, a töpörödött parasztasszonyt A borzalmak házánál pedig, ahol az alacsony kerítésen át száz kíváncsi szem fürkészi, vizsgálja a feltúrt udvart, zárt kapu mögött csendőr őrzi feltűzött szuronnyal a titkot rejtő s bestiális kegyetlenséggel meggyilkolt apa, a hadviselt, Oroszországot járt, idegbajos, tüdőbeteg dologkerülő fiait nehézen tűrő Nagy Dudás Isván holttetemét magába zárt gödröt. És mindenki és mindenütt csak arról beszél, arról a borzalmas é ¡szakáról, amelyet hetekig ugy magába zárt az a néma ház és annak három véreskezű lakója. A gyilkos íiu, a neki segítő testvér és a fiuk anyja, a feleség... akinek mindent tudnia kellett... Mert ezt mondja, igy tudja mindenki a faluban. Az apa mindig korholta, az anya mindig védte dologkerülő fiait. Terhükre volt nagyon a beteges, ideges ember. És amit a falu szája beszél, lassan egyre több bizonyságra talál azokban az adatokban, amelyek a községháza vallató szobájának zárt ajtajai mögül szivárognak ki... Mert tiszta kép a gyilkosságról, töredelmes vallomás még mindig nincs. Az apagyilkosság beismerése után két napig megmaradtak a fiuk ameleltt, hogy a holttestet a Marosba dobták. Tegnap este, hogy előkerült az udvaron elföldelt tetem, elismerték, hogy nem mondtak valót. De a gyilkosság elkövetésének módját még mindig ugy mondják, ahogyan már több bizonyíték mutatja. Amilyen elszántság kellett a gyilkosság elkövetéséhez, olyan elszántsággal hallgat és tagad a gyilkos legény, amikor a csendőrök a valót keresik. Ezzel a rendkívüli elszántsággal öngyilkosságot kísérelt meg tegnap este Nagy D. János, a gyilkos fiu. Kikérezkedett az udvarra, összeláncolt kézzel csendőr kísérte és fejest ugrott a községháza udvarán lévő kútba. Hasztalan merítették alá a vödröt, ellökte magától, hiába eresztettek le horgas létrát, mindent tudott, de meg akart halni. Valósággal birokra kelt vele az, aki lement utána, hogy kihúzza a vizből. Ez sem sikerült, de mégse mondja el a dolgot ugy, ahogy lehetett Pedig már azt is tudják, hogy a gyilkosság estéjén éjfélig kocsmában volt, hogy amikor hazament, apja már ágyban feküdt, hogy a gyilkos csapásokat az alvó apjára mérhette. — Senki se látta, nem igy volt! — mondja. És aki láthatta, tudhatta, a másik fiu és az asszony, az sem mondja. A kisebbik fiu, Nagy D. Imre csak annyit mond, mint a bátyja, mintahogy az eddigi hazugságban is egyformák voltak. És nem vállal semmit az anya sem. Nem látott, nem tudott semmit, csak azt. hogv a fia, .lános megcsapta az apját. Az asszony tagad és tagadásával egyforma erejű a fiai védelme. Mindketten védik, mentik az anyjukat, akit mindig jobban szerettek az apjuknál, akinek a szavát jobban fogadták, kedvét inkább keresték. S akinek a kedvéért, akinek a szavára mindent megtettek. Mindent és mindenkor... * Az apátfalvai dráma szálai még egyre szövődnek. Károm nap. három éjszaka talpon álló csendőrök, az azóta izgalomban élő egész falu bogozza, kutatja. Szombaton reggel a vizsgálóbíró és a boncoló orvor talán meghozza a titok nyitját. Miért és hogyan ölték meg az apátfalvai Nagv Dudá? Istvánt KEKHUSZAR PENGE 94 «¡11. 1 Vadásztölténygyár