Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-25 / 21. szám

1955 ianuár 25. DÉLMAGYÁR ORSZÁG 5 Az apátfalva! gyilkos fiuk feldarabolták apjuk holttestét Csütörtökön megtalálták a holttestet, amelyet az udvarban ástak el (A Délmagyarország makói tudósító iától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy Apátfalván Nagy Dudás István 56 éves gazdálkodót még január első napjaiban két fia: a 22 éves J á n o s és a 19 éves Imre megölte. A gyilkos­ság most derült ki. A két fíu beismerte, hogy baltával ölték meg apjukat, még pedig azért, mert az öreg a megtakarított 80 pengőt nem akarta nekik átadni, ellenben a pénzből gvó­gvittatni akarta magát Január 5-én est« az idő­sébbik fia baltával hátulról leütötte, a holttes­tét pedig öccse segítségével elrejtette. A fiuk azt állították, hogy apjuk holttestét a Marosba dobták. A nyomozás csütörtökön megállapítot­ta, hogy a vallomásuk nem felel meg a> való­ságnak. A rendőrség csütörtökön 40 inségmunkással felásatta a Dudás-udvart. Délután a hamhár mögött elásva megtalálták a holttestet eev fél méter mély és 80 centiméter széles gödörben. A holttest lábait a gyilkos fiuk levágták és egvébként is megcsonkították apjukat. Ezért nem akarták megmutatni a holttest rejtekhe­lyét. János, az idősebb, az apját feldarabolta a konyhában, hogy könnyebben eláshassa. A konyha padlóján és falain, mintegy 2 méter magasságban vérnyomokat talállak. A gyilkos fiuk teljesen megtörtek. A nyo­mozás folyik, a vizsgálóbíró pénteken száll ki a helyszínére, hogy a boncolást és a vizsgála­tot megejtse. A gyilkosság az eddigiek szerint ugv történt, hogv amikor az öreg gazda a kony­hából kifelé haladt, János hátulról fejbesuj­totta. Az öreg az ütésre megtántorodott, majd kimenekült az udvarra. Fia utána szaladt és ott végzett vele. Majd a holttestet becipelte a kony­hába és ott feldarabolta. Imre, a kisebbik fiu bevallotta, hogy régóta megakarta vallani az apagyilkosságot, de a bátvja őt is legyilkolás­sal fenyegette, ha vallani mer. Ezért azután nem mert jelentkezni. Ketten vitték ki a lakás mögé a feldarabolt holttestet és ott gödröt ás­tak. A gyilkos fiuk az egész ásatást végig néz­ték. Felkérjük eíőfizeiőinkei, szíveskedjenek régi takarékossági könyveiket a kiadóhivatalba a mai nap okvetlenül beszolgáltatni• Tervek a városi zálogház és az autóbuszüzem eladására A polgármester a zálogházat a postatakaréknak kivénná átadni, az autóbuszüzemet a MAVART-nak - A felszabaduló összege­ket fontos beruházásokra használnák fel (A Délmagyarország munkatársától.) A város­házán az utóbbi időben rendkviül érdekes tervek­kel foglalkoznak és az elterjedt hirek szerint a tervek közel állnak a megvalósításhoz. Arról van szó, hogy Pálfy polgármester komolyan foglal­kozik a városi zálogház és a városi autó­buszüzem eladásának, illetve átadásá­nak gondolatával. A zálogházat a postatakarékpénztár­nak adná át a város, amely igy visszakapná azt a körülbelül ötszázezer pengőt, amelyet forgótőke cimén adott kölcsön az intézetnek. A pénzt ter­mészetesen nem a bankkövetelések részbeni ki­egyenlítésére használnák fel, hanem fontos és sür­gős beruházásokat finanszíroznának belőle, töb­bek között ebből biztosítanák a városi strandfürdő építkezési költségeihez a fedezetet Az autóbusz­üzemet viszont a legszívesebben a MAVART-nak adná át a polgármester megfelelő kártalanítási összeg ellenében. Érdeklődtünk a hírekkel kapcsolatban a polgármesternél, aki a következőket mQndotta: — A tervekkel valóban foglalkozom, de a köz­vetett uton nyert értesüléseim szerint sajnos, nem sok reményem van arra, hogy a zálogház át­adásának terve sikerüljön. A helyzet, mint nem hivatalosan értesültem az, hogy a postatakarék­pénztár is szeretné a zálogintézeteiben fekvő tőkéjét felszabadítani. Ha ez tényleg így áll, akkor alig lehet reményünk arra, hogy a posta átvegye a város zálogintézetét. Egyelőre még senkivel sem tárgyaltam az ügyben, de bármilyen kilátás­talannak látszik is ezidószerint a helyzet, a tárgyalást a lehető legrövidebb időn belül felveszem az illetékesekkel. — Ha mégis sikerülne a terv és a város vissza­kapná a zálogháznak adott forgótókét, azt igen hasznos célokra tudnánk felhasználni. Hogy mire, arról egyelőre korai lenne még beszélni. — Foglalkozom az autóbuszüzem átadásának gondolatával is. A legszívesebben a MAVART-nak adnám át megfelelő vételár ellené­ben az üzemet, de csakis abban az esetben, ha megfelelő garanciákat kapnák, hogy azok a vá­rospolitikai célok, amelyeket az üzem fenntartá­sával szolgáltunk, nem szenvednének sérelmet, hogy az autóbuszjáratok továbbra is fenntartanák és fejlesztenék Szeged és a környék közötti kap­csolatokat. Ebben az ügyben sem tárgyalhattam még az illetékesekkel, nem tudtam magamnak néhány napot szakítani, hogy felutazzam Buda­pestre és érintkezésbe lépjek ugv a postatakarék, mint a MAVART vezetőségével. Most azonban, be lezajlik a kisgyűlés és a közgyűlés és ha tul le­szünk a Klebelsberg-ünnepen, néhány napra Pest­re utazom, hogy meginditsam a tárgyalásokat HAL! HAL I ANTALFFY ÉS TARSA HALASZATI Rt. halcsíirnokaiban és elárusító helyein a leszállított áron HOZZA FORGALOMBA nagymennyiségű éfo tiszai tükörpontv halait Egy elbocsátott tisztviselő ügye (A Délmagyarország munkatársától.) A legutóbbi napokban blyan hirek terjeditek el a városban, hogy a polgármester ismét alkalmazott a városnál, még pedig bizalmi állásban egy súlyosabb szabály­talanságok miatt még dr. Somogyi Szilveszter polgármester által azonnali hatállyal elbocsájtotl tisztviselőt, aki az egyik városi üzemnél teljesített szolgálatot. Egyesek már arról is tudtak, hogy az elbocsájtott és újra alkalmazott tisztviselő már meg is kezdte volna munkáját az üzemek könyv­vivőségénéL Ebben az ügyben dr. Dettre János interpellációt is jegyzet be a januári közgyűlés ntpj-endjére. A kérdésről csütörtökön megkérdeztük dr. Pálfy József polgártmestert, ¡aki a következőket mon­dotta: — A kérdéses elbocsájtott tisztviselő nem ál\ a város alkalmazásában. Felmerült ugyan a terv, hogy alkalmazást adok neki, még pedig az üze­mek felügyeleti hatóságánál, ahol az üzemigazga­tóság különböző könyvelési reformokat tart szük­ségesnek — nevezetesen a központi könyvelés he­lyett be akarja vezetni minden üzemnél a külön könyvelést —, de az üzemigazgatóság elvi állás­foglalása miatt elejtettem az alkalmazás tervét. — Az üzemigazgatóság tegnap foglalkozott ez­zel a kérdéssel és arra az elvi álláspontra helyez­kedett, hogy nem opportunus, ha' a város isméi alkalmazza bármelyik elbocsájtott alkalmazottját. A kérdéses volt tisztviselő nem kapott volna bi­zalmi állást, segítőtársa lett volna annak a tiszt­viselőnek, akit az üzemek mellé létesítendő könyvelési szerv élére állítunk, miután kiváló szakértő és nemrégen letette a revizori vizsgát is Engem emberi szempontok vezettek, amikor alkal* mazására gondoltam, hiszen semmije sincs, jöve­delem nélkül áll, segíteni szerettem volna rajta. Az üzemigazgatóság elvi állásfoglalása után ter­mészetesen elejtettem én is a tervet Elfogták a sikkasztó hfrlapbizományost (A Délmagyarország munkatársától.) A békés­csabai rendőrség rádiótáviratára a szegedi rend­őrség elfogta a Liliom-ucca 4. szám alatti házban Albert János csabai hirlapbizományost, aki 600 pengőn felüli összeget sikkasztott és megszökött Csabáról. A csabai rendőrségnek az volt a felte­vése, hogy a sikkasztó Szegedre utazott. Ez a fel­tevés helyesnek bizonyult. A szegedi rendőrség kétnapi nyomozás után kiderítette Albert szegedi búvóhelyét és elfogta a sikkasztót. Az elsikkasz­tott összegnek már csak kétharmadrésze volt nála, a többit elköltötte. Beismerte, hogy a pénzt elsik­kasztotta. Elmondotta, hogy Szegedről Budapestre szándékozott utazni, hogy ott a pénzen uj életet kezdjen, de ebben a szándékában megakadályozta elfogatása. A hiányzó pénzzel, vallomása szerint, adósságait fizette ki. Az elsikkasztott összeget is visszafizette volna, csak „kölcsönképen" tartotto meg, hogy uj életéhez forgótőkét szerezzen. Albert Jánost őrizetbe vették és átszállították Csabára. B Dréhr-ügy a táblán Budapest, január 24. Csütörtökön folytatta a tábla a Dréhr-ügy tárgyalását. A 200 gépirott ol­dalra terjedő törvényszéki ítéletet olvasták fel­Egyes részek felolvasását azonban mellőzték, még pedig azokat a részekét, amelyek a főügyész által elejteti vádpontokra vonatkoznak. Az ítélet felolvasásával két órakor végeztek. Ezután került sor a főügyész és a védő előterjesz­téseire. Auer főügyész, majd dr. Gá\ Jenő védő pontonkint megjelölték azokat az iratokat, ame­lyeknek ismertetését pótlólag indítványozták. A tábla rövid tanácskozás után részben helyt­adott a kérelemnek és ismertette Tarsoly főigaz­gató és Hankó Elemér nyomozati vallomását, a miniszteri tanácsosi előterjesztést, a Krivoss­féle ajánlatot, Kameniczky-Sturm Pál becslési je­lentését, őzv. Beszédes Lászlónénak Dréhrhez in­tézett leveleét, Segner Pálnak, Szabó Imrére vonat­kozó vallomását, Klausz nagyprépost Dréhrhez in­tézett levelét s végül Darányi államtitkár vallomá­sát. ítélethozatalra előreláthatóan szombaton ke­rül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents