Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-25 / 21. szám

4 C f l MAGYARORSZÁG 7*J55 v»nnár 25. IVomrnli UifolinlÍ7af *» és széntelepe Kálvária u'on Honvéd-kórház mellett. Te!. 26-91. Legjobb és legoj­rCllfZBÍI IIRII»IIIIIG£G& c«6bb fa, szénéskoksz zsaKo va is nazVioz szailttva. Rende!üe!ő a nanhDanis Szicüenyiter 3. a. fel.: 25 08 dü vádlottal szemben. Enyhítő körülménynek kérte beszámítani a báró beismerését és azt a körülményt, hogy ő volt a kihívott fél, továbbá, hogy olyan életveszélyesen megsebesült a pár­baj során, hogy ez már a bűnhődés egyik mér­tékét jelenti, olyan enyhe büntetést kért, amely arányban áll a vádlott alanyi és tárgyi bűnös­ségének fokával. Félórai tanácskozás után hirdetett Ítéletet a fellebbviteli bíróság és ebben helybenhagyta a törvényszék íté­letét. Az ítélet indokolása számos enyhítő és sú­lyosbító körülményt emlit fel mindkét vádlot­tal szemben. Lázár Ferencnél sulvosbitó kö­rülménynek találta a tábla, hogy életveszélye. sen megsebesítette ellenfelét és mint biró kö­vette el a törvénvellenes cselekményt. A tár­sadalmi kényszert sem tekinthette figyelem­bevehető körülménynek a bíróság. Enyh i tő körülmények ezzel szemben beismerése, csalá­di állapota és az. hogy az ellenfél nyilvános tá­madása adott okot a párbajra. Nyomatékos enyhítő körülmény, hogy Lázár a párbajt is­mételten békés uton akarta elkerülni. Báró Tunkl Tamásnál súlyosbító körül­ményként mérlegelték, bogv párba ¡vétségért már büntetve volt és az ő támadása szolgálta­tott okot a párviadalra. Envhitő okok: a vád­lott családos állapota és elszenvedett súlyos sebesülése. Az ítélet ellen a védők és a főügyész semmisé­gi panaszt jelentettek be. Az ügy most végső fokon a kúria elé kerül. Újból kijelölik kétezer piaci árus helyét Egyelőre nem adnak ki több zsibórusi engedélyt (A Délmagyarország munkatársától.) Fontos piacrendezésre készül az elsőfokú közigazga­tási hatóság. A Tisza Lajos-köruti piacnál kez­dődik el a rendezés és az uj rendszer szerint az árusokat az :pai igazolványok keltezésének sor­rendjében osztják be. Az első helyekre azok kerülnek, akik már régebben kiváltották ipar­engedélyüket. Ugyanilyen beosztást hajtanak végre a Széchenyi-, Valéria- és a Mars-téri niacokon is. A Mars-téri zsibárusok körében — mint leg­utóbb jelentettük —, különösen fontos a hely­rendezés, mert a számukra kiosztott hely szük és sokszor megközelíthetetlen. Egyelőre a zsíb­árusok a Mars-téren maradnak, később az ál­talános piacrendészet során u j elhelyezést ter­veznek. Az elöljáróság elhatározta, hogy a jö­vőben megszigorítja a zsíhárusi engedélyek ki­adását. Pár hónapig nem adnak ki Szegeden zsibárus engedélyt, mert a zsibárusok száma elérte a 380-at. Az iparhatóság statisztikát készitett a piaci árusokról. Szegeden közel 2000 niaci árust tar­tanak nvilván, ebben a számban természetes nincsenek benne az élelmiszerárusok, akiknek száma meghaladja az ezret. Egvéb árusok a következők: kész ruhaárus 32, cipész 50. csiz­madia 12, nanucsos 18. magvar szabó 19. hus­árus 60. zöldségárus 900, sajtos 40, rövidárus 40, rőfös 54. bazárárus 60. paprikás 26. zsibárus 380 egyéb 200. (A Délmagvarország munkatársától.) Csü­törtökön délelőtt a Vásárhelyi-sugáruti háztu­la jdonosok küldöttsége jelent meg dr. P á 1 f y József polgármester előtt. A küldöttség azt kér­te, hogy a járda-, csatorna- és kocsibejáró épí­tési költségeknek a felét engedje el a város, a másik felére j>edig adjon husz évre szóló, ka­matmentes részletfizetési lehetőséget. A háztu­lajdonosok elmondották, hogy a járdát, a csa­tornát és a kor síbe iá rókát 1929-ben, a legvi­rágzóbb konjunktúrák idején építtette a város igen lukszoriózus módon és olvan költséggel, hogy annak a háztulajdonosokra hárított ré­sze meghaladja a házak mai mélven leszállt értékének a felét. Mivel a Vásárhelyí-sugár­uton jövedelmező bérházak nem igen vannak, a legtöbb kis családi ház. amelynek semmi jö­vedelme nincs és tulajdonosa teliesen szegény ember. — a költségek elviselhetetlen terhet je­lentenek és behajtásuk egyértelmű az ilyen háztulajdonosok teljes tönkretételével. Egy­egv Vásárbelvi-sugáruti házra eső költség 1300 és 3000 pengő között váltakozik. A városnak sem lehet az a célia, hogy a folytonos zálogo­lásokkal és végrehajtásokkal növelje a költsé­get, amikor annak behaitása ugvis lehetetlen a kisértékü ingatlan elkótyavetyélése nélkül. A polgármester válaszában bejelentette, hogy a háztulajdonosok kérelmét a közgvülés elé terjeszti. Elmondotta a polgármester, hogy a vásárhelyi sugáruti közmüveket annakide­jén a város igen drága kölcsönj>énzből építet­te és ennek a kölcsönnek a kamatait méa ma BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádi iirdő^vizgyögyintézel (VII., Dohány-ucca 44. szára) Nyitási reggel » oriKjr.- Qöx- és kád­fürdő ára P1.— ¡sxal«ai6«l dlj csak 10 flll. Ismét a közgyűlés elé kerül a Vásárhelyi-sugáruti háztulajdonosok ügye Husz évre szóló részletfizetést bérnek a telfesen szegény kisemberek is fizeti, arra tehát gondolni sem lehet, hogy a szabályrendeleti alapon a háztulajdonosokra hárított összeget elengedjék. A közgyűlés an­nakidején felhatalmazta a polgármestert, hogy egyénenkint tárgyaljon az érdekelt háztulaj­donosokkal és azoknak, akiknek a gazdasági helyzete indokolttá teszi, a méltányosság leg­messzebb menő határáig biztosítson fizetési kedvezményeket, de ennek a kedvezménynek a megadása azokkal szemben, akik jó gazdasá­gi viszonyok között élnek, természetesen indo­kolatlan lenne. Kijelentette a polgármester, hogv a közgvüléstől kapott korábbi felhatal­mazása alapján most megvizsgálja az érdekeli háztulajdonosok vagvoni helvzetét és a vizsgá­lat eredménve alapján intézi el régen húzódó ügyüket. EGY NSI KARÓRA törvényszéki iörténete (A Délmagyarország munkatársától.) Három esztendővel ezelőtt egy fiatal karpaszományos őr­mester, Kádár Ferenc községi napidíjas állott a szegedi honvédtörvényszék előtt lopással vádol­va. Az volt ellene a vád, hogy Szentesen, ahová való, Máté Matild nevü nőismerősétől ellopott egy női karórát. Súlyos bizonyítékok marültek lel ellene és a bú-óság elitélte lopás miatt egyhónapi fogházra. Ezt a büntetését le is töltötte és lefo­kozták. Kádár szabadulása óta állandóan azon igyekezett, hogy rehabilitálják. Ártatlanságát újra­felvételi eljárás során akarta bizonyítani és ehhez tanukat keresett. Máté Matildtól azt kérte, hogy valljon mellette, még pedig olyan formában, mint­ha az órát eladás végett adta volna át neki és mivel ő három napon belül nem jelentkezett az órával,' megtette ellene a feljelentést. Bihari Er­zsébet nevü leányt is belevonta az ügybe, azt akar­ta, hogy vállalja magára a lopást. Belekapcsoló­dott az ügybe Temesváry László nevü barátja, egv fiatal községi napidíjas, aki szintén jó­irányba akarta terelni barátja ügyét, de működött Kádár érdekében az édesanyja is, özv. Kádár Szilveszterné. A dolog azonban kiderült. A csend­őrséghez került egy levél, amelyet Kádár Máté Matildnak irt és amelyben kérte őt a hamis val­lomás megtételére. A szegedi törvényszék Gőmöry-fanácsa elé ke­rültek az ügy szereplői. Az ügyészség Kádár Fe­rencen, Temesváry Lászlón és özv. Kádár Szil­veszternén kívül vádat emelt bűnpártolás cimén Bihari Erzsébet ellen is. A csütörtöki főtárgya­láson a vádlottak tagadtak. Kádár Ferenc sirva mondotta el, hogy miképen ítélték el és mlképen akart újból tisztességes ember lenni, de tagadta, hogy hamis tanukat szerzett, vagy akart szerezni, A biróság több tanút hallgatott ki, akik viszont igazolták a vádat. A biróság bűnösnek mondotta ki a szerencsétlen fiatalembert és héthónapi börtönre, Temesváry Lászlót egyhónapi, özv. Kádár Szilvesztemét két­hónapi fogházra és Bihari Erzsébetet 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az anya büntetésének végre­hajtását a biróság felfüggesztette. Az ítélet ellen az elitéltek fellebbezést jelentettek be. Asz olvasó rovata Az alkalmazottak és a 6 órai tizietzárás Tekintetes Szerkesztőség! Ugy a kereskedelmi alkalmazottak, mint a szegedi kereskedők nagy .óbbségének körében méltán keltett feltűnést, hogy a 6 órai záróra ügyében még októberben lefolyta­tott szavazás döntő eredménye dacára még mindig .írnes intézkedés és kommentárokra adott alkalmat az a körülmény, hogy a kereskedelmi és iparka­mara olyan véleményt terjesztett a miniszter elé, amely csak egyévi próbaidőre és néhány szakma kivonásával javasolta a szavazás eredményének akceptálását. Még ennél is nagyobb feltűnést kel­tett a Délmagyarország 23-án .megjelent számának azon közlése, amely szerint a jx>lgármester ur oly véleménnyel terjesztette fel a szavazás ered­ményét, hogy a túlnyomó nagy többség kívánsá­gának teljesítését megfontolandónak tartja. Rá­bízzuk a kereskedő urakra, hogy a polgármester ur érvét megcáfolják, de az alkalmazottak töme­gei nevében tiltakoznunk kell ez ellen, amely megakadályozni kívánja, hogy a legalább napi 10—11 órai munkaidővel sújtott kereskedelmi al­kalmazottak helyzetükön javíthassanak akkor, amikor a kereskedők túlnyomó többsége ebben: támogatni kívánja őket Csodálkozásunknak kell kifejezést adnunk afelett is, hogy a jwlgármester ur álláspontja szerint a kérdést országosan kell rendezni, n minek eredménye nyilván a döntés elodázása lenne. Soraink közléséért köszönetet mondva, vagyunk tiszteltette]: A szegedi kereskedelmi alkalmazot­tak nevében (Aláírások).

Next

/
Thumbnails
Contents