Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-24 / 20. szám

ft * © t. I M A G 7 A R O R S Z * G 1935 januér 24. •liWWlimiMIII» » HBIJ»! "W Ez évben is csak gFb harisnyát vásávolmrikl Minősége a lejrjobb, ^ff J^1^"^ «» szebb és tartósabb a hernyó- lá&Iff aíéraka leeolosóbhak. 6PB © Ä t r a «elvemnél. Gyári lerakat: * * K* 1 «97V« KTISSVIMVIm dőre szólót és ezalatt az idő alatt biztosítani kívánja-e a szabad fejlődés útját? 6. Milyen módot ajánl a bizottság a strandépítéshez szükséges költségek előteremtésére. Ehhez a kérdéshez általános helyeslés közben bejelentette a polgármester, hogy a vdrns jövő évi költségvetésébe nkdr a strandépítés céljaira, akár az építkezési költségek céljaira felvett kölcsön amortizálására 10—20.000 pengőt már be tud szorítani. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője szólt először a kérdésekhez. Megállapította, hogy a Tisza vízének állandó és nagyarányú nivójátéka miatt, de meg árvédelmi okok miatt sem lehet a mederben, vagy a hullámtéren való épitkeiésre gondolni. A hullámteret szabadon kell hagyni, mert minden épület akadályozza a víz szabad lefolyását és eliszaposodást okoz. Kijelentette Berzencjey, hogy a modern strandfürdő megteremtésére mindaddig gondolni sem lehet, amíg azt a sok apró strandfürdőt, amely jelenleg teljesen elfoglalja az ujszegedi partot, meg nem szüntetik. A létesítendő strand keretei között azután azok a csoportok, amelyeknek külön strandjuk volt, elhelyezkedhetnének különállásuk biztosításával. — Ez megöli a városi strandot! — szólt közbe Pásztor József. Berzenczey ezután azt fejtegette, hogy európai ertelemben vett strandfürdőt csak a Tisza eleven vizére bazirozva nem lehet elképzelni, szükséges az is, hogy legyenek dllóuiii medencék. Éppen ezért a leghelyesebb, ha a városi strandot valamilyen formában a SzUE fürdőjével kapcsolják össze. Dr. Slivessy Lehel szintén helyesnek tartja a SzUE-val való együttműködést, vagy kapcsolatot. Ez olcsóbbá ls teszi a kérdés megoldását, mert a SzUE-nak száztízezer pengő értékű beruházása van már a fürdőben. A legelső teendő véleménye szerint a pénzügyi kérdés lisztázása. Arra a 30.000 pengős évenkint megismétlődő költségvetési előírásra, amelynek lehetőségét a polgármester bejelentette, fel lehet venni 200— 250.000 pengő tőkekölcsönt, amelynek kamatait ez a költségvetési összeg fedezné. A törlesztési részleteket a strand várható jövedelméből lehetne fedezni. A kérdés az, hogy a város milyen módon Ravatalán tanulj meg újra meghalni. Irigy szemek kereszttüze közé menj: Hadd nézzék benned, mi az irodaim!.., * De tul a ..Miniatűrök" noktürjeln, tul a munkái-sorsok riadóin, tul a Urai vallomások szonátáin és tul az „Esztergomi lélek" cselló-zengésén, — külön fejezet az, amit Révész Béla életrajz-írói és ember-festési munkássága jelent Akár Ady életét szedi uj kóta-sorokba; akár Bródy Sándor ezüstös férfiasságát, Rembramdtot rajzoló rem hrandti színeit keresi az időre szálló ködökben: akár azt az italos orgonistát festi, aki először mutatta meg neki az esztergomi székesegyház tönajánes magasságiban az orgona sípjait, a mennyezetes tenorokat, az öblös baritonokat és a csengő-csilingelő szopránokat. — akár kit él újra, akár kit ért újra: — mindig költő és mindig művész marad. A megérzésen tul és az összefüggések, kapcsolatok, magyarázatok meg' találásán tul: a stílus egészen egyéni ét egészen mesteri művésze. Költő, aki költő marad mások életén« is. Ha szabad példát keresni erre az alkotó és egyéni hangra, talán nem nagyon messzire nyulok, ha Taine történetfilozófiájára, Carlyle hős) víziójára; a divatosak kőzött pedig Emil Ludwig sxépirói regényességére és André Mauroíg költészetére gondolok. Más ez, mint egyszerű biográfia-írás, — ez tiem az adatok, események és intimitások riportja és más mint az a szellem, az a kísérletezés. amit pd. Jean Jacques Brousson végzett vagy tíz év előtt, araikor a „Villa Said" voltaire-i mosolyú és renani szellemű Cyranó-ja elindult « végeláthatatlan szilfasoron Epikur őrök kertje felé. Amikor Anatole France, ez a legfranciább francia szellem — akinek költészete, kiállása, gyilkosan épitő szatírája, geologiaí-mélységü kulIvirája és as/'.rologikus szelleme, akinek káprázatos Pinuuinek szigeté-ie és hattyuszárnyu szerezheti meg ezt a kölcsönt. A helyi pénzintézetek talán összeadnák, de erre biztosan építeni nem lehet — A MABl már sokszor ajánlott hasonló célokra kölcsönt a városnak — mondotta a polgár' mester. Szivessy ezt a bejelentést örömmel vette tudomásul, majd kijelentette, hogy a meglévő kaszt-strandokat meg kell szüntetni és a városi strand tervét a Partfürdő Rt-val és a SzUE-val karöltve kell megoldani. Ezután Pásztor József szólt a felvetett kérdésekhez. részletkérdések árgyalását időszerűtlennek tartja ma még, előbb a főkérdéseket kell eldönteni Az a kasztrendszer, amely kialakult az ujszegedi parton és amelyet Berzenczey főtanácsos át szeretne menteni a városi strand keretei közé is, megölője lenne a szegedi strandnak, mert a közönség állandó molesztálását tenné lehetővé. Az ellen senkinek sem lehet kifogása, ha egyes családok, vagy társaságok tetszetős kabinokat építenek és annak fejében, hogy az ép:,mény tulajdonjoga a városra háramlana át, bizonyos ideig nem fizetnének a strand használatáért bért. — Abban mindenki egyetért — mondotta ezután —, hogy a modern strandfürdőre szükség van. Azt kelí eldönteni, hogy meg lehet-e a tervet valósítani, mert a legfontosabb, hogyha lehetőség van rá, már ezen a nyáron itt álljon ai uj strand. fgen biztató lehetősét"-! nyújt az a polgármesteri bejelentés, hogy a Jövő évtől kezdve 10—20.000 pengőt lehet beilleszteni a város költségvetésébe. Sürgősen tisztázni kell a kérdést, hogy meg tudja-e a város szerezni a kölcsönt. A SzUE eddigi működése a legteljesebb elismerést érdemli, mert a SzUE produkált Szegeden. A bizottság kérje fel a polgármestert, hogy tárgyaljon a SzUE vezetőségével egy közösen létesítendő uj részvénytársaság gondolatáról, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, már csak erkölcsi okok miatt sem, a Partfürdő Rt-t sem, amely talán az első volt, amely strandfürdőt létesített Magyarországon. Biztosítani kellene a Partfürdő igazgatóságának részvételét is Aheille-meséje, szajnaparti beszélgetései Coignard ahhé-val és tisztult ízlést, áhítatos szellemet idéző „Vje Httéraire"-je éppen ugy hozzátartozott ahhoz a korszakhoz, amely Ady Endrét is ajándékozta —, amikor Anatole Francé elindult az élők közül, jelentkezett J. J. Brousson, aki a „Villa Said" körül lebzselt, titkórkodott és könyvet irt: „Anatole Francé papucsban." Hát nem ez, nem ez Révész Béla. Az ő rajzaiban és emherfestéseíben hiányzik a papucs, a házikabát, a köszvényes dohogás, az irodalmi intímpistáskodás, a kuriózumok, titkok, egycélú kétértelműségek, fürdőszoba, ebédlő és hálószoba, ellesett gyengeségek, szobalány-mesék, föllebentett függönyök, — az ő művészete nem a függöny mögött indtszkrét és kicsinyes intimitásaiban keresi a témát és a szineket. Révész Béla a szemlélet közvetlenségével, az impresszió átélésével, a harcos-társ szolidaritásával, az együvétartozás szubjektivitásával keresi a magyarázatot, a kapcsolatokat, a megvilágítást Ady Endre életéhez, költészetéhez és elhivatágához. Megérteni a költőt és megmagyarázni a színpadot, — ez csendül ki Ady-köteteiből, \ii >gos horizontot festeni a legragyobóbb csillüg számára, ahol életet és levegőt kap egy-egy vers, egy-egy küzdelem: az egész élet. És gyengéden, is«r rfegen. rajongva és ámulva megkeresni azt a messzire s/álló vitorlát, amely összekapcsolta Ady és teda életét és amely egy szonáta hullámzó adagiójával és perzselő scherzó-jával örökíti meg két tüneményes lélek, két heroikus ember: Léda és Ady legáldásosabb, kgvivódóbb, legszebb szerelmét. * Amikor a nngSnos kMttf megint elindult a mozdulatlan költő felé, «untkor sziget-fogságából a szegedi pódiumi,i érkezett, — a szónak, rímnek, szellemnek, korszaknak erén az ünnepén, e ministráló szavak után: önök bizonyára ünneppel várják Révész Béla mcRcscndíilö uj szavait. az uj alakulásban. — Ez a város nagyon el van maradva, mert a mostoha sors minden terhét kénytelen viselni. Sorsán csak polgárainak áldozatkészsége segíthet. Meg van róla győződve, hogy abban azesetben, ha a felveendő kölcsön nem elég a kérdés megoldására, a különbözetre belső kölcsön formájában a szegedi polgárok is összeadnak a polgármester felhívására megfelelő összeget Ezután Kozma Ferenc megállapította, hogy a terv kizárólag pénzkérdésen múlik. Arra nem szabad gondolni, hogy a létesítendő strand nagyjövedelmű üzlet lesz, de ha a város európai nívón álló intézményt akar, akkor legalább háromszázezer pengő költséggel kell számolni. Hergár Viktor főmérnök szerint az első teendő az alternatív tervek elkészítése. Véleménye szerint nem lehetetlen a mederben való építkezés sem, ha nagyobb nehézségekbe is ütközik, de van rá megoldás. A polgármester szóbelileg azonnal megbízta a mérnöki hivatalt, hogy kezdje meg a szükséges tervek sürgős kidolgozását. Ezután dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. altábornagy szólalt fel. A legfőbb kérdésnek azt tartja, hogy a város honnan veszi a strandépítéshez a pénzt Véleménye szerint az idén már nem épülhet fel a strand és a régi parthasználati engedélyek megvonása sem lesz egyszerű és könnyű feladat. A végleges nagy strandfürdőt az idén már nem hozhatja a város tető alá, éppen ezért gondoskodni kell egy provizórikus városi strand megteremtésérőL Erre a célra alakítani lehetne egy kisebb részvénytársaságot a Partfürdő Rt. és a SzUE bevonáséval. El kell dönteni tehát elsősorban azt a kérdést, hogy mit csinálhat és mit csináljon a város már az idén és hogy megmaradjon-e ebben az évben még a partmegosztás, vagy pedig a partot teljes egészében a provizórikus strand céljaira kell lefoglalni. Dr. Tonelli Sándor szerint a műszaki és a pénzügyi vonatkozású kérdéseket össze kell kapcsolni és parallel kell keresni a megfelelő megoldást. Költséges, komplikáltabb tervek megvalósítására nem gondolhat a város, mert ezzel feláldozná az intézmény jövedelmezőségét. A legsürgősebb a jelenlegi lehetetlen állapot likvidálása. A városnak feltétlenül érdekeltséget kell vállalnia az uj strandfürdőben, de házikezelésre nem szabad gondolni. Sebestyén Endre szerint elsősorban a létesítendő strandfürdő végleges helyét kell kijelölni, mert enélkül sem a terveket, sem a költségvetést nem készítheti el a mérnöki hivataL Pick Jenő szerint 300.000 pengőt nem szabad befektetni a strandba. A SzUE igen jó alapja lehet az intézménynek, csak nagyobb területhez kell juttatni. Dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok, mint a SzUE elnöke, bejelentette, hogy az egyesület készségesen támogatja a strand-mozgalmat akkor is, ha azt a város a SzUE-től függetlenül, akkor is, ha vele karöltve kívánja megcsinálni. Elmondotta, hogy a SzUE-nak ezidőszerint 35.000 pengő adóssága van, de 110.000 pengő értékű beruházása. A mult rossz szezonban a fürdőnek 12.000 pengő volt a bevétele. Ha megvonnák a kis strandok parthasználati engedelyét és ezzel a SzUE látogatására kényszerítenek a közönséget, a most következő nyáron annyi töved« íme lenne a SzUE-nak, hogy adósságainak napyrészétől megszabadulhatna. Az egyesület külui.. n foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a hid töltése alatt aluljárót furat, így összeköttetést teremt a Torontál-tér másik részével is, alho uj medencéket építhetne és ezzel megoldaná a strand áll^vizi részének kérdését. A polgármester ezután összegezte a felszólalásokat, megállapította, hogy a bizottság egyhangúlag szükségesnek tartja el városi strand megalkotás sát és a SzUE-val, valamint a Partfürdő Rt-val való közős megoldást ajánlja. A legsürgősebb a tervek elkészítése és a kölcsön megszerzése. A parthasználati engedélyek megvonása az idén nehezei fog menni, de azért az engedélyeket mindaddig nem adja ki, amig kilátás van arra, hogy a szezon előtt lesz még valami az uj strandból.