Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-20 / 17. szám

TQT5 január 20. 0 t I MAGVARORSZKG DIVAT CSEV EGES Hogyan öltölködjünk a téli sportokhoz Minden női téli sportolónak a legnagyobb problémája, hogyan öltözködjenek. Ennek a toilettenak ugyanis hármas célt kell szolgálnia, legven :1. meleg, 2. hóditó és elegáns, 3. főleg pedig olcsó. Ma már a sporti uháknak épp ugy van divatja. mint az esti toiletteknek Vonalaiban, anyagokban, diszitésben követi a felsőruhák divatját. Legaktuálisabb kérdés persze a siruhfi. A mult héten az egyik pesti szalon csakis sportruhabemutatót tartott amely zsúfoltságban és érdeklődésben semmivel sem maradt el a tavaszi ,vagy őszi bemutatók mögött Egy sportruha Ízléses és elegáns elkészítéséhez, sokkal több fantázia kell, mint egy esti ruhához. Nagyon fontos, hogy jól mutasson esti világitás nélkül is és épp oly bájosan nézzen ki benne viselője, mint a bál előtt, mikor órákig áll a tükörnél. Legszebb volt egv drapp, hő térdnadrág, hozzá drapp, halvánvzöld barna csíkos egvenesvonalu kabátka, nagv zöld gombokkal, zöld, közepén benyomot kalappal, drapp keztvü és zokni. Bájosan nézett ki egv fekete bolvjios szövetből készült bő hosszú nadrág, ugyanilyen anyagból uijas kabát gallér nélkül, a kabát alatt viselt terakotta laman ing nedig kihallott szélesen a kabátra. Az ugyanilyen színű sapka és kesztyű nagyszerűen dekorálta a fekete snortruháf. A zöld és barna összeállításokban sem volt hiánv. Egv zöld térdnadráshoz barna raglánszíibásu remek vonalú kabátot rnnfaitak zöld felhaitott szélű sonkával. Nagv divat az idén a fehér sfruha. GvSnvorfi ez elvitathatatlan, de borzasztó kénves. Minden nő öt nengő nagvsáera nvifotta ki szemét a gvönvőrOoégtől. mitfor mef'elent a nvnneTuin fe*>ér. egészen puha. bolvhos szövet "i sfrnbá íáhpn. A na^ás bő és hossni, a ^nyzávaló f^hér k^bát pedie eallér és uiíanélküli volt melv alól a rezedí»7Öld «tíhű Muz uf'a és sál??» látszott ki. Fehér, zöld síld^s sapkájával, zöld V«>7+vűvel ás zokní'ávsl vnlóban svönvö-rfíon hatott. Korc«o1v*7Acl>oz nedig legaP^lmfisoVS o téli kosztüm. Tpkintve. hogy az idei koswtíímHívftt töbt>nvire háromrészes: szoknva. rövid kabát és háromneevdes pplprin. va?v kö-nrwenv. <>z utóbbit leteszik és akkor mar?d a kis. szőrmével dúsan d'«7?tptf IcpViMtm. Vfil'^öcor, vesék ?» mostani orosros fnzonu amelv fölé bátran T^Voifjr,V rn?g V'eW'^V ?» gályára e?v hnsoTu téti kabátot is. Azor.v>pri lát kell adnunk az Istennek >iopv a borzolva n-éesem kíván eev vöt?, tnilettet. mint 9 sf. Ugvanís. ha van vilakín^k egv rnp'o'fp'ib S7Övetrnháía. nvrgodtr>n felvehptí, kfilönöseu. ha ezt k?eeé«7jt5 egv szőrm"T,»1orin, egyenesen ele. gáns és d'vnlos 1P«Z az illető. A téli Vn«7«fimök a téti kírán^nlásokKoz ís alkalmasak. Csak v?lí>bo<rv eszéKe ne ln°son senkinek. ho<»v réffí. kinőtt és elnvi'tt fél? kabalát v"<rve fel prrp or alkalomra. J*? ríp csu.. nva, mikor mpcsrlről látni. b"<rr ptArán^íffá'tufc ez» az elfeMtett TV srért ne Tv»s7él'ünk az llvpn df-o^okról megvetése]. Mert remeVfit f,t leb^t alakítón? er^r klcsft. ve«7^nk hozzá egy megfelelő sr'nfi foj. slicceit szoknyát és már is kész a tnraöltözet D. Déoainé ErdSs B6sIee. DIVATPOSTA F. K.-né. Ne haragudjon, hogy csak most Írok. de utána kellett néznem a kérdezett anyagnak. Kapható bármilyen szinben. Kilátásba helyezett Iftfoeatását őrömmel várom, hiszen volna sok beszélnivalónk. Bál előtt. Rózsaszínű öslpkeruháfa valóban győnvörü lesz. Vállkivágásal csináltassa meg. a középen elől egy strass klipssel, vagy egy kis virággal. A derekára pedig egészen széles lila, vagy fekete bársony övet tegyen nagy masnival FSB ruhák 2s üszWás? <!l»CK«ER I. ÍS F!S K5SSSÍÖlemében, Iskola n. 27 Károlyi noe* 4. s"> CSILLÁRT az uf évben I« METEOR-csillárgyárbanvásárolion Négylángu csillár P 17.— Óriási választók. Részletre Is. Modern állólámpa P 4.Kérfe most megfelent Árjegyzékünket. METEOR villamossági és csillárgyár ri. Tr.ltiIon 33-76 Kíírrtsz-iiccn 11GONDOLATOK ATTILA KÖRÜL Irta TONELLI SÁNDOR Dl^znóváqáskor vegyen Szokolal-füszerkeveréket tökéletes téli szalámi, kolbász és csabai készítéséhez. Gvártia kizárólag: SZOKOLAT SÁNDOR. a Pick-szalámigyár volt keverőmesterének fia. Maros-ucca 27. sz., SZEGED. Szorgalmas és lelkes emberek kisütötték, hogy az idén van Attila trónralépésének ezerötszáz esztendős évfordulója és ebből az alkalomból nagyban készülődnek Attila emlékének megünneplésére. Országos Attila-ünnepséget akarnak rendezni és filmben akarják feldolgoz, ni Attila életét. A felvételeket részint Szentes halárában, részint Bugacon akarják készíttetni; Bugac lesz a katalauni csata színhelye. A szándék nagyon tiszteletreméltó és nem szabad mosolyogni rajta. Ha Hollywoodban ugy készítenek szibériai felvételeket, hogy sóból csinálnak a pálmafák alatt havat, akkor nem szabad megütközni rajta, ha Bugacon játsszák meg a hun birodalom és a késői római birodalom korának legnagyobb csatáját. Én csak egytől félek. A katalauni csatában nagy példányszámban kell a ló nevü vadállatot szerepelhetni. Ahogy az egykorú krónikák mondják, a hunok elég biztosan ültek ennek a vadállatnak a hátára erősített nyeregben. Ugyanezt a lovas filmekben szereplő színészekről nem lehet mindig elmondani. Éppen azért nem lá'szik egészen feleslegesnek megfelelő számú lovaglópróbák megtartása, nehogy a hunok vágtatásai zötvögős ügetéssé torzuljanak. Ez természetesen csak arra az esetre szól, ha a nagy nemzeti ökörsü'éssel egybekötött filmet csakugyan megcsinálják. Más az, ami a történelmi Attilának a személyére vonatkozik. Helyes, ha Attilának az emlékezetét egy meghatározott dátumhoz akarják kötni és az se baj. ha dátumnak az 1935 esztendőt teszik meg. Igazában azonban ez a dátum meglehetősen önkényes. Hogy Attila mikor kezdett uralkodni, azt pontosan nem tudjuk. A bizonyos csak az, hogy 435-ben már ő volt a hunok legfőbb embere. Királynak ugyan aligha címezte magát, mert akkor a szlávoknak és a szlávoktól származott k r á 1 szónak vajmi kevés szerepe volt Európa történetében. Éppen ugy kissé nagyon is középkoriasan hangzik a t r ó n r a 1 épés kifejezése. A nagy nomád hódi ók, Attila, Baján. Dzsingiz és Timur sohasem léptek trónra. Ezt a kifejezést a középkori szerzetes krónikások találták ki. A nagy nomádok egyszerűen a leszármazás vagy a tekintély alap ián lettek vezérei népüknek, ők nem közjogi aktusokat játszottak, hanem világtörténelmet csináltak Csodálatos ellenben, hogy Attilának és a hun uralomnak, amely pedig hihetetlenül erősen foglalkoztatta és nem is egészen ok nélkül, a : kortársak és az utókor fantáziáját, milyen ke1 vés emléke maradt a mai Magyarországon. Szakmabeli régészek igazolhatják annak az állításomnak a helyességét, hogy száz avar, vagy ősmagyar sirleletre Magyarországon legfeljebb egy-két hun lelet esik. Pedig a három egymásra következő turáni néphullám között kétségtelenül a hun volt a leghatalmasabb. Más magyarázata ennek a régészeti tapasztalatnak nem lehet, minthogy az egész hun uralom Magyarországon hihetetlenül rövid ideig tartott, legfeljebb egy-két esztendővel Attila kora előtt kezdődött és A'tila halálával már véget is \ ért A hun uralom Magyarországon egy husz esztendős zivatar volt, amely szinte nyomtalanul viharzott el az ország fölött. És valószínű az is, hogy magának a hun népnek a zöme sohasem jutóit el Magyarország területére. A hu. nok igazi országa még Attila idejében is Oroszországnak a Kaukázustól és a Kaspi tengertől a Kárpátokig terjedő déli része lehetett és Magyarország ennek a birodalomnak csak az előre tolt nyugati állomása volt. Ez volt ugyan a kelet- és nyuga'európai birodalom között politikailag és stratégiailag a legfontosabb állomás, itt ütötte fel székét a fejedelem, akit körülvettek birodalmának nagyjai, válogatott vitézei, de néprajzilag a hunoknak sok közük nem lehete't a mai Magyarországhoz. Él azonban bennem egy másik gyanú Magyarországnak a magyarok bejövetele előtti történelmére vonatkozólag, amit már több iz-< ben szakemberek előtt is megemlítenem. Mikor a hunok birtokukba vették az országot, egyes germán törzsek mellett itt a j a z i g o* k a t találták, akik már a rómaiak idejében költöztek a Duna-Tisza medencéjébe. A jazigok szintén lovas nép voltak és a maguk idejében kétségtelenül elég bajt okoztak a limes mentén állomásozó római helyőrségeknek. Ezek a jazigok a hun uralom idején tűnnek le a történelem színpadáról. Mindazon adatok alapján, amit mi a jazigokró! tudunk, nekem az a föltevésem. hogy ők is tulajdonképpen turáni nép voltak, rokonai a hunoknak és első hulláma az Ural felől Európa dereka felé irányuló lovas, keleti népek vándorlásának. Ha pedig ez igv van, akkor kombinálva az avarok magyarországi uralmával, némileg revideálni kell Magyarországnak nem politikai, hanem etnográfiai történetéi. A ja. zigok majdnem ötszáz esztendeig, az avarok is harmadfélszáz esztendeig éltek Magyarországon. A sírleletek számából következtetve ugy a jazigok, mint az avarok tömegesen laktak a mai Magyarország területén. A hun nép eltűnhetett nyomtalanul, mert esak rövid ideig tartó politikai hatalom voK. etnográfiái értelemben vett népek ellenben nem semmisülnek mv» nyomtalanul. Itt nagy jazig telepeknek kellett még lenni, mikor az avarok beköltöztek és cppenugy, nagy avar telepeknek kellett lenni Magyarországon még :ikor is, mikor a magyarok beköltöztek. Csak tessék egy kicsit gondolkozni. Az avar birodalom 800 körül pusztult el és 895 körül már megjelentek a Tisza vidékén a magyarok Va j ion kcpzelhctő-e, hogy száz esztendő alatt az az avar nép. amelynek oly hihetetlenül sok emléke maradt, hogy abból igen jelentős lélekszámra kell következtetnünk, tö kéletesen felszívódott volna az utána következő germánokban és szlávokban? Ugyebár ez nagyo" kevéssé valószínű. Ha pedig ez így van, akkor nagyon valószínű az a feltevés is, hogy a beköltöző magyarság tulajdonképpen nz itt talált rokonfaju népekbe olvodt bele. A heköl öző magyarságnak a száma alkalmasint nagyon csekély lehetett, semmiesetre sem rúgott százezrekre és milliókra, mint ahogy a rémülettől eltorzí'ott külföldi annale-