Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-03 / 2. szám

SKBOED Sserl<e«zlM«g.' Somogyi ucea í 2. l.em, Telefont Z3-33.-Kli»dóhiT«tol k»lc*ODk»nyiiAr és fegylroda : Ara« „r-c«» 8. reíefon : 13-06. ' Nyomd» : t»w * -n^t nccn 10. Telefon • rAviratl ft» levélcím : nélmnny»w«»»afl SBBorrt 0 papírtól az életig Nem tagadjuk", jó érzést keltett Bennünk, Ka nem is nagy vívmány, a város polgármes­terének „tanulmányútja" a város legújabb in­tézményeinél és alkotásainál. Elhisszuk, hogy a barcelonai, vagy a párisi tanulmányutak­nak nagy jelentőségük volt s maradandóan gyakorolt hatást a tanulmányokban utazókra, de azt meg nekünk higyjék el, hogy a Mars­tér kikövezéséhez, a sinylődők házához, az alsótiszaparti kövezéshez vezető tanulmányut éppen olyan fontos, éppen olyan érdekes s emellett valamivel kevesebb költségébe került a városnak s talán valamivel több haszna is van belőle. A várost — régóta hangoztatjuk —, nem lehet Íróasztal mellől vezetni. A város _ — százharmincötezer ember élete, szárharminc­ötezer ember életét nem lehet iratok alapján megismerni, nem lehet akták kagylóival kime­ríteni az élet végtelen tengerét s nem lehet papirossal eltakarni az életet azok elől, akik­nek az a hivtásuk, az a feladatuk, hogy köz­vetítők legyenek a közület ereje, akarata, ha­talma és az arra rászorultak között. Amit a polgármester helyi tanulmányútján végzett s amit észleleteiből — ha szándékait valóra vált}a —r a város számára hasznosítani fog, azf nekünk nemcsak újszerűsége miatt kell szívesen fogadnunk, hanem azért is, mert ezek nem vívmányok, ezek nélkül a kiszállások nélkül a helyszjni tárgyalások nélkül mi a jó köz­igazgatást elképzelni sem tud­juk. A közigazgatás jóságához a közigazga­tás gyorsosága elengedhetetlen feltétel s az volt mindig és bár egyéb vonatkozásában is megbecsülhetetlen előnyt jelent a tárgynak közvetlen észleleten alapuló ismerete, a kér­désnek a helyszín körülményei által megkí­vánt vizsgálata, a közigazgatási ügyek zavar­talan elintézésének ez egyik leghatékonyabb biztosítéka. S nemcsak azért helyeseljük ezt a módszert, mert most való legelső alkalmazása helyes intézkedés azonnali megtételére adott módot. Mennyi időt igénveit volna például, amig ogy kövezet silányságáról az interpellációkra adott válaszok tudomásulvétele elleni tiltako­zás elkeseredett hangjából a polgármester esetleg tudomást vesz. A jelentések, ami­ket a polgármester kap, sokszor alkalmasab­bak az eljárt s a jelentést adó tisztviselő mű­ködésének előnvösebb színben való feltűnte­tésére, mint a helyzet őszinte és igaz feltárá­sára. Ha az érdekelt lakosság, vagy a köz­gyűlés egyik-másik tagja kifogásolja a végzett munka minőségét, — lássák be a tisztvise­lők is, — elsősorban azok kelnek a megtáma­dott munka védelmére, akik annak vezetésé­re és ellenőrzésére voltak hivatottak. Ha en­nek a megállapításunknak helyességét belát­ják, akkor viszonzásul mi belátjuk azt, hogy ez a védelem sokszor sikerre is vezet. A pol­gármester, ha maga nem látja a kövezetet, nemcsak kénytelen, de köteles is hinni szak­referensének. S amig egy panasz el jut odáig, hogy az orvoslásra hivatottak hitelt is adjanak a panasz szavainak, addig — sok viz lefolyik, sok kövezet elkopik és sok sima aszfaltból válik hepehupás burkolat-emlék. Szakreferensek Íróasztalai barrikádozzák el sokszor a kifogások jogosultságát s a pa­nasz alaposságát a magasabb hatáskör intéz­kedései előtt. Csfilöíök, 1935 Január 3. Ara 12 fillér évfolyam. 2. r -- - ~** ~ * ' • — ELŐFIZETÉS:'Havonta helyben 3.2 Vidéken M Budapesten 3.«H). RUllÖlditn A.40 pengd- Egyes tzAm Ara hélk»i­nap 12. vsiár- és Unneonan 20 »11. Hir­detések felvétele tnrlta szerint. Mente­lenlk hetiA klveteicvei nnponla reoijol Mintahogy nem lehet gazdaságot Íróasztal mellől vezetni és nem lehet zenekart dirigál­ni anélkül, hogy a karnagy ki ne álljon olyan helyre, ahonnan nemcsak őt látja az orchesz­ter minden tagja, de ahonnan ő is lát min­denkit és minden mozdulatot szemügyre ve­het, éppúgy nem lehet egy város gazdaságát s egy város — gazdasági, financiális és nép­jóléti zenekarát Íróasztal mellől dirigálni. Nem akarjuk mi az Íróasztal szerepét jelentéktelen­nek feltüntetni. íróasztal mellett formálódik ki a munka szervezete, Íróasztal mellett vajú­dik az ötlet s születik meg a gondolat, íróasz­talok medrén keresztül kerülhet a közigazga­tás vérkeringésébe a tudomány minden meg­állapítása, az elméleti ismeretek minden taná­csa és figyelmeztetése. De amikor a hozott határozatokat meg kell valósítani, amikor ki kell ültetni az élet talajába a gondolat-palán­tákat s az ötlet-sarjadékokat, amikor az el­határozásból munka, az intézkedésből végre­hajtás lesz, akkor a közigazgatás a rábízott érdekek kockáztatása nélkül nem mellőz­het i a t é n y e k n e k közvetlen ész­leleten alapuló ismeretét. Szürke minden elmélet, de zöld az élet ter­mőfája, mondotta egy kiváló és előkelő köz­igazgatási férfiú, — Johann Wolfgang Goethe. A gazda szeme nemcsak az ökrö­ket hizlalja, de végrehajtja e s e 11 e g azt a csudát is, hogy a szürke elméletből az élet zöld termőfája sarjadjon ki. A szürke elmé­lettől az élet zöld termőfájáig cppen olyan hosszú ut vezet el, mint amilyen hosszú az ut a papiroson megfogalmazott határozattól an­nak végrehajtásáig. Amig a határozat papí­ron van meg, addig csak fantázia kell a vég­rehajtás elképzeléséhez. De a biztos szem, a hibátlan Ítélőképesség, a realitás iránti érzék, a gyakorlatias gondolkozás nem utasíthatja el magától azt a szerepet, amit minden jelen­tős közigazgatási kérdés helyszíni vizsgálata a helyes megoldás utján számukra juttat. A közigazgatás kétféle vezetése között az a kü­lönbség, mint a tábla nélküli s a táblán fi­gurákkal megvívott sakkmérkőzés között van: Pedig közigazgatási tisztviselőink között mi­lyen kevés a — Pillsbirry. Laval csütörtökön ulaaiH Rómába Bgésx Európa érdeklődése figyeli a római tantícsKossásolcat Páris, január 2. A szerdai államtanácson Laval külügyminiszter beszámolt a francia-olasz tárgya­lásokról. A külügyminiszter Rómában nagy fon­tosságú tárgyalásokat fog folytatni a két orszá­got érdeklő" kérdésekről. A római megbeszélésen általános politikai kérdések kerülnek megvitatás­ra. A megbeszélések célja az lesz, hogy a már hosszabb ideje diplomáciai uton folytatott olasz­francia tárgyalásokat eredményes befejezéssel zárják. Róma, január 2. Mint hivatalosan je­lentik, Laval külügyminiszter római utazá­sáról a Stefani hírszolgálati ügynökség szer­dán délután a következő közleményt adta ki: — Az olasz kormány meghívására Laval fran­cia külügyminiszter csütörtököm este Párisból Rómába utazik. Laval az olasz kormány fejével fontos megbeszéléseket folytat azokról a" kérdé­sekről, amelyek a két ország általános politikáját érintik, hogy befejezésre vigyék azokat a tárgya­lásokat, amelyek a két ország között már hosz­szabb idő folynak. A Temps értesülése szerint Laval négy napot tolt Rómában. Pénteken reggel 8 órakor érkezik az olasz fővárosba, a szombati, vasárnapi és hét­fői napokat tölti ott. Kedden délben indul vissza Párisba, ahova szerdán érkezik meg. A pápa hétfőn fogadja kihallgatáson a francia külügymi­nisztert Laval szerdán délben fél 12 órakor a Quais d' Orsayn kihallgatáson fogadta Pognato Morani de Custozza olasz nagykövetet. Negyedórai meg­beszélés után az olasz nagykövet telefonon fel­hívta Rómát és közölte a megegyezés létrejöttét, hogy Laval elfogadta az olasz kormány meghívá­sát. Laval ezután Pflügl osztrák megbízottat fo­gadta. Londcn optimista London, január 2. Laval váratlan elhatározása nagy meglepetésként érte Londont. Mint a Reuter Iroda diolomáciai levelezője értesüL Londonban a legnagyobb megelégedést keltette az a hir, hogy Laval római látogatását nem kellett elhalasztani. Ebből általában arra következtetnek, hogy sike­rült megegyezést elérni Franciaország és Olasz­ország között az osztrák kérdésben és hogy a gyarmati kérdésben a megállapodás vagy már tényleg megtörtént, vagy megkötéséhez közel áll. — Anglia — teszi hozzá a levelező — az elmúlt két esztendőben nagyon óhajtotta a szorosabb egyetértést Franciaország és Olaszország között. Ausztria függetlensége Róma, január 2. Ausztria függetlenségét biz­tosító egyezmény, mint Páris és Róma közötti tár­gyalások eredménye, valószínűleg jegyzőkönyv alakjában jön létre. Ez a jegyzőkönyv oldaná meg a francia-olasz együttműködés kérdését más európai államok részvételével való fokozatos ki­bővítéssel. Ugy tervezik, hogy az egyezmény a maga teljességében életbe lép két hónap leforgá­sán belül. A megállapodás elvben megtörtént, de amikor a felek áttérnek az európai kérdésekre, még szabatosan körvonalazni kell. II négyes egyezmény London, január 2. A Reuter Iroda értesülése szerint a francia—olasz egyezményt közös nyi­latkozat fogja bevezetni, amelyben Franciaor­szág és Olaszország újból hangoztatni fogják Ausztria függetlenségének és sérthetetlenségé­nek megóvására irányuló politikát, de az ed­digi nyilatkozatoknál valamivel erőteljesebb hangon. Ezt az Olaszország, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia és Magyarország között kötendő egyezmény fogja követni, amelyben a szerződő felek nem Ausztria függetlenségének megóvá­sára, hanem arra vállalnak kötelezettséget, hogy nem avatkoznak bele sem Ausztria, sem egymás belügyeibe és nem kezdenek támadást. A táravalások legfőbb akadálya az volt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents