Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-18 / 15. szám

OiMMAGyAPORSZAG 7055 január 18. jcsztette «16 a bizottság határozati javaslatát, am«ly a következőket tartalmazza: 1. A tanács elhatározza az osztatlan Saar-tcrülctnek Németországai való egyesítését, ugy, amint azt a versaillesi szerződés 38. szakasza megállapítja. 2. A tanács 1935. március elsejére tűzi ki azt az időpontot, amelyen Németor­szágot visszahelyezik a Saar-vidék kor. mányzati jogaiba. 3- A tanács megbizza bizottságát, hogy a német kormánnyal, _ a francia kor­mánnyal és a saarvidéki bizottsággal karöltve állapítsa meg azokat a rendel­kezéseket. amelyek a saarvidéki kor­mányváltozásra való tekintettel szük­ségesek, valamint a fentemiitett kötele­zettségek végrehajtására vonatkozó ren­delkezéseket. Abban az esetben, ha a rendelkezése­ket 1935. február 15-ig nem tudnák megállapítani, a hármas bizottság a Nép­szövetség tanácsa elé terieszti javaslatait és hozná meg akkor a szükséges döntése­ket Az előadó ezt megelcf ően közölte a tanács­csal, hogy a szavazó bizottság értesítette a népszövetségi tanácsot a versaillesi szerződés által előirt népszavazás eredménvéről. A Nép­szövetség tanácsának ezek után dönteni kell a felségjogokról, amelyek alá a Saar.vidék a népszavazás eredményeként kerülni fog. Aloisi báró előterjesztése után Laval francia külügyminiszter ««ólait fel és többet: között a kővetkezőket mon­dott«: — A szavazás megtörtént. Eredménye világos és benne kifejezésre jut az akarat kategorikusan. A Tíéj»Möv»taég tanácsának a Saar-vi­dék visszacsatolását kell elhatároznia. Amikor Franciaország a népszavazás döntését eleve érvényesnek Jelenti M, a szerződések fenn­tartásának elvében való hűségét bizonyította be. — Mielőtt a Németországhoz való egye­sülést megvalósíthatjuk, fontos kérdéseket kell rendezni. Ki kell dolgozni a jelenlegi rendszer fel­számolásának különböző módozatait. A rendezen­dő kérdések nagyszámnak és bonyolultak. Az ed­digi tárgyalások azonban megkönnyítik a végle­ges megoldást. A magam részéről a hármas bizott­ságnak már részletes javaslatokat tettem ebben az irányban. — A német birodalom kormányfőnöke tegnap­előtt a saarvidéki lakossághoz fordult és azt mon­dotta nekik, hogy flgveljenetk arra. hogy a német hazához való visszatérés makulátlan legyen és a legfokozottabb fegyelmet követeli meg. Ezekkel a szavakkal Hitler kancellár meggyőződésem szerint azt az akaratot kivánta hangsúlyozni, hogy minden megtorlás kerültessék el azokkal szemben, akik a szerződésben biztosított vélemény- és sza­vazati szabadsággal éltek. Hitler kancellár újra hangoztatta békebarát kijelentésével, hogy január 13-a döntő lépés a népek kibékülése felé és hogy a német birodalom nem támaszt területi követelést Franciaországgal szemben. Ezt tudomásul veszem. A történelem azonban arra tanl'otta Franciaor­szágot, hogy biztonságban kell élnie. A többi nem­zetnek Is ugyanehhez van joga és a biztonság egyik elemét keresendő egyetlen kormínvnak sem szabad vonakodnia, hogv kivegye részét az olyan paktumok megkötéséből, amelyeknek épnen az a céljuk, hogy az aláíró országok mindegyiké­nek biztosítsák az elengedhetetlenül szükséges biztosítékokat Franciaország mindenkit együttes munkára szólit fel. Fden angol főpecsétőr annak a meggyőződésének adott kifejezést. Hogy mindenki nagy megelégedéssel fogadta a saarvi­tléki népszavazás eredményét és a bizottság jelen­tését, amely nagymértékben előmozdítja a világ békéjét. Litvinov csatlakozott az előtte felszólaló véleményéhez. Komarnitzki f-engyelország képviselője köszönetet mondott mindazoknak, akik a kérdés megoldásában fára­doztak. A dán külügyminiszter rövid beszédében kije­lentette, hogy a kérdés megoldása nagyban hozzá fog járulni a kölcsönős megbéküléshez. Ossutz­k i cseh kiküldött rövid felszólalásában kijelen­tette, hogy a Nemzetek Szövetsége bölcsességével megmutatta, hogy milyen uton kell járni az igaz­ság elérésében. Tevfik Rüsdi Arras elnök Törökország nevében is köszönetet mondott a bi­aettsán működéséért Ezután felolvasták a hármas bizottság .ja­vaslatát. A tanács szakaszonkint járult hozzá a javaslathoz. Tiz perccel 9 éra előtt a népszö­vetségi tanács hozzájárult a Saar­vidék Németországhoz való osztat. lan visszacsatolásához és a vissza­csatolás időpontját március else­jében állapította meg. Hasonlóképen egyhangúlag fogadta el a nép­szövetségi tanács a hármas bizottság határo­zatának már emiitett három részét. Ezulán Knox, a saarvidéki kormányzóbi­zottság elnöke mondott köszönetet az iránta megnyilvánuló bizalomért. Az elnök ezek után a hármas bizottság határozatát egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki és este 9 órakor az ülést berekesztette azzal, hogy a tanács követ­kező ülése pénteken délután 4 órakor lesz. A menekülők A" Saar-vidéken csütörtökig 400-an kérték Franciaországba szóló útlevél kiállítását. Kö­zülük 230-an már átlépték a francia határt A francia hivatalos lap rendeletet közöl, amely Franciaország és a Saar-vidék közötti vámha. tár felállításáról intézkedik. Ennek értelmében a két terület közötti vámegység megszűnik, a vámvonalat kitolják Franciaország és a Saar­vidék határára. Saarbrückenben a francia konzulátus előtt élénk sürgés-forgás van. A konzulátus előtt siirü sorokban állnak az emberek, akik beuta­zási engedélvt kérnek a francia konzulátustól A szenaratisták egykori fészkei előtt egy bu­torszállitó cég kocsijai állanak. A berendezési tárgvakat rendőri fedezettel szállítják el. Varsóból jelentik: A lapok jelentése szerint 40 saarvidéki zsidó vallású polgár Varsóba ér­kezett. Ufabb vitára nem kerül sor a marseillei ügyben Páris, január 17. Az Echo de Paris genfi tu­dósítója azt írja, hogv Laval külügyminisz­ter azt javasolta a jugoszlávoknak, fogadják el a marseillei ügyben beterjeszteti magyar je­lentést. A minisztert ezért a lépéséért a szélső­jobboldali lapok erősen támadják. Az Echo de Paris a magyar jelentéssel kap­csolatban azt irja, hogy az nem nagyon kielé­gítő. A magyar jelentést még nem hozták nyil­vánosságra. Ká nya Kálmán külügyminiszter csütörtök délelőtt Laval francia külügyminiszterrel, majd Aloisi báró olasz megbízottal tárgyalt Népszövetségi körökben az az igyekezet kereke­dik felül, hogy a magyar—Jugoszláv viszályt, illet­ve az e tárgyban benyújtott magyar válaszjegyzék ügyét ujabb vita iiélicűí elintézhessék, mivel minden további vita csak zavarólag hatna a középeurópai politikai légkörre. Kilátás van arra, hogyha nem is a mostani ülésszak alatt, de a kérdés olyan módon les* l«?írható, hogy ujabb vitdra nem ke*üi sor. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy valamennyi érdekelt fél megfelelő meaértésl tanúsítson. Ziisovjevef 10 évi fegyházra itélte hazaárulásért a Szovjetnuió legfelsőbb bírósága Moszkva, január 17. A Zincrvjev és társai el­leni perben csütörtökön vádlottként hallgat­ták ki Bravó egyetemi hallgatót. Bravó ki­hallgatása során ismertette az úgynevezett „moszkvai központhoz" való kapcsolatát és el­mondotta, hogy a hirszerzőszolgálat megszer­vezésére kapott megbízást. Ennek a szolgálat­nak a feladata az volt. hogy a mozgalom hiveit felvilágosítsa a Szovjetunio bel- és külpolitikai helyzetéről. Moszkvában tegnap több munkásgvülést tar­tottak, amelyekről táviratokat küldtek a leg­felsőbb bíróságnak és követelik, hogy végezzék ki Zinovjevet, Knmenevet és Jevdokovot X nehézipari népbiztosság hivatalnokai és a vö­rös hadsereg egyes csapatai is hasonló tartal­mú táviratokat küldöttek. A Szovjetunio legfelsőbb birósá'ga Z i n o v­j e v és társai hazaárulásí bűnügyében a követ­kező büntetéseket szabta ki: Zinovjevet és más 4 vádlottat 10—10 évi fog­házra, hat vádlottat 8 évi, a további vádlottakat 5—6 évi fogházra ítélték. K a ni e n e v e t 5 évi fogházzal sújtották. A vádlottak magántulajdonát az állam el­kobozta. A ffilasztótogl tavaslet csak a nyári szünet előtt kerül a képviselőház elé (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A poli­tikai életnek három nagy problémája van, ame­lyek élénken foglalkoztatják a politikusokat. Va­lószínű, hogy mind a három kérdés még izgalma­kat fos okozni. Az első kérdés külpolitikai jellegű és e kérdés tekintetében nem vitás, hogy Magyar­ország ellenségei ismét vereséget fognak szenvedni. A Népszövetség tanácsa ugyanis bizonyára magáé­vá fogja tenni Magyarország ^ marseillei-ügyben tett jelentését. Ennek a kérdésnek belpolitikai vo­natkozásai is lesznek. Ha a Népszövetség jelen­legi ülésszakában ez a kérdés elintéződik, a kor­mány mindkét Házban igmertetni fogja a jelen­tést. Bizonyos, hogy azok a hirek, amelyek arról szólnak, hogy Kánya Kálmán távozik a minisz­teri székből, nem felelnek meg a v Vágnak, mert az ügy a népszövetségi részének elintézése körül elévülhetetlen érdemei vannak. A második kérdés a választójog kérdése, amely csütörtökön sem került minisztertanács élé és az egységes párt sem tárgyalta. Valószínű, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása kitolódik és ta­lán csak a nyári szünet elölt kerül napirendre. A felsőház akciója is élénken foglalkoztatja a poli­tikai életet. Az egyenjogúsítás ügye régebben is felvetődött, de Gömbös miniszterel­nök mindig mereven elzárkózott a teliesités előL Most azonban olyan személyiségek t ámogatfák az akciót akik elől nem térhet ki és bizonyos, hogy engedményeket fog tenni, de ezt junbtimba akarja hozni a választói joggal és a kormányzói jogkör kiterjesztésével. Ez ellen viszont a felsőház tiltako­zik. A felsőházi tagok érdekeik védelmében per­manens offenzívára készülnek. Az akció tért hódit képviselőházi körökben is. A felsőházi tagok tu­lajdonképen azt óhajtják, hogy a felsőház a költ­ségvetést is tárgyalhassa, mert eddig csak az appropriációs javaslathoz szólhattak hozzá és kéri a tftrvényvisszaküldési jogot is. Általában az a kí­vánság, hogy a felsőház egyenjogú tagja legyen a törvényhozásnak. Minisztertanács Budapest, /anuár 17. A kormány tagjai Gömbös miniszterelnök elnökletével csütörtökön délelőtt fél 10 érakor minisztertanácsot tartottak A mi­nisztertanács Fabinyi Tihamér, a j»énzügyminisz­téri'im vezetésével megbízott kereskedelmi minisz­ter előadásában letárgyalta és elfogadta a rész­vénytársaságok, szövetkezetek mérlegkészítése és üzleti eredményeinek felhasználása tárpvában ki­boosálandó rendelettervezetet. Eiu'éri Lázár Andor igaiságügyminiszter ismer­tette az itélőbirák és ügyészségek tagjainak fe­gyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíja­zásáról, továbbá a bíróságok és ügyészségek tiszt­viselői fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavas­latot, amelyet a minisztertanács elfogadott.

Next

/
Thumbnails
Contents