Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-16 / 13. szám

A r>ff M2VG7APORS7An T935 január lö. f Ez évben is csak gFb harisnyái vásároljurikl extVa ^«¿S PotíáU Testvéreknél. £c&AcJkcd£afr ébuxLaÉom, Az ördög bsbüála Muzeumok vitrinjeiben örzótt régi emlékek légióit kutattam át. tudósok egész seregével beszéltem, heteke« öltöttem el metropolisok könyvtáraiban, hojjsy meg'.aláljam az évszámot, amely hirül adja: mikor született meg a kártyajáiék. A bölcs-őt illetőleg nincsen kétségben a tudományos világ, azt már régóta tudjuk, hogy a játék is, mint minden kultura, Keleten született. A játék: az ember primitiv kulturszükségletének elaő megnyilatkozása és egy korszakkal megelőzi a betű világrajöttét, őskora — Sir S t e i n Aurél szerint — olt vész el a Tigris és Eufrátes között. A kártya ott született meg, ahol egykoron az emberiség bölcsője volt... ötezer esztendős, egymásra épített romvárosok templomainak falán Stein Aurél már megtalálta az ősi kártya lapjaira fes'e't képek hűséges mását. Turkesztán ban Sven Hédin már megtalálta • kártyáknak fejlettebb alakjait. Cserépre ir' könyvek elmesélik azt is, hogv időszámításunk hetedik századában az ősi tokár-birodalom budhiista papjai szenvedélyesen forga'.ták az ördög bibliáját. Innen jutott el a kártyajáték Kinába. A Oing-tsze-tung nevü kínai szótár elmeséli, homSéun-hó uralkodása idején — 1120-ban — a császár egvik kedvesét művésziesen festett kártyalapokkal ajándékozta meg. Ebben az időben azonban a kártyának már története voltBir.onvos az, hogy mai »lakjára a sakk-ból fejlődött ki. Kevesen tudják, hogy a sakk mai alakjában sokkol fiatalabb, mini azt általában hiszik, ezt a formáját csak a XVI. század elején kapta és addig rengeteg változáson m-en' it. ösi alakja a csatur-andzsa, vagv sattrinz«, amelyet négyen játszó tak Hata'raas sakktábla előtt négyen ültek Minden sarokban egy játékos. Minegyiknek nyoie figurája volt, a négy játékosnak összesen harminckét lapja, miként az ősi é« nu>i kártyának. Maga a sakk szó királyi jelent, bosszú ideig legerősebb ütőlapját a kártvának. Később a perzsák, — akik a játékot a kaldeuKoktól, szumiroktól vetlék át — elhagyták a táblát, a figurákat eleinte kfibe vésték, — Koreában ma is játszanak még kőbe vésett, primitív rajzú kártyalapokkal — az+án elefántcsontra, végül pedig papírlapokra rajzolták és ebben a formában vette át tőlük a kártyát India és a mohamedán világ. Sokan Indiába teszik a kártya őshazáját, Indamarayon Brymohantall kiváló hindu tudós, akjvel magam is beszéltem, határozottan kijelentette nekem, hogy a kártyajáték mér a sakkal egyidőben terjedt el Indiában akkor, amikor a perzsa nagy-mogulok Indiát meghódították és átplántál ák oda a perzsa kulturával együtt ennek a kulturának egvik jellegzetes kifejezőjét a já'ékot A Korán már ismeri a kártyát, sőt — el is tiltja azt. Egyedül a sakkot engedi meg, a kártyáról azt mondja, hogy: „a kártya tetszik az embereknek, akiknek hasznuk lehet belőle, mégis undok bün .." De azért mégis a mohamedánoknak köszönheti Európa a kártvát. Az Izlám híveit nem tar'.otta vissza a kártyázástól a Korán tilalma, hiszen a Próféta eltiltotta a bor élveze'ét is, az igazhitűek mégis alaposan fenekére néztek a pohárnak. Az első évszám. amit Európában megtaláltam: 1?11 A worcesteri zsinat ebben az évben már eltil ja a „királv és királynő játékot" és először használja a ..chartarum" kifejezést Ekkor már a keresztes vitézek a hadban javában kártyáztak, tehát a kártya FnroníTian hftszfiz esztendővel ezelőtt jelent meg. f?v«rTi>*«v évvel kérőbben már a szent fmnrin király IX Laios Mltja m"? a kártvaiáiAknt és 1270 ben Fülöp, pánai legátus a Budára összehívott zsinatban a budai városi életet kívánván szabálvomi. elrendeli hotv ..egvházi ember komédiásokat. igriceket ne hallgasson, knesmát — ki-vév*n ntizás közben — ne lítnffqcsnn és kockát, kártvát ne iátszék. ílven' házában se tartson és játéknál ielen ne leoven" ITT Péter ítraffoniai királv seregei 1267-ben már ni kártvaiétékokpt visznek á( Itáliába és Pipozzo di Sandro 1290 ben ir az Olaszországban elteriedt kártvaiátékról I. Eduárd aneol királv. aki a Szentföldön iári, nanlóiában 1272-ben már megemlékezik a „négv Vírálv" játékról, a következő százpd irodalma pedig már mnidnero minden orszáíb^n hosszabb-rövidebb leírását adja az elterjedt iátékoknak. Németországba * kártyajáték 1300-tól kezdve terjed el és a németek fel is ismerik a kártyában nz üzletet. Hosszú időn keresztül ők látják el kártyával egész Európát. Anglia 1463-ban törvényt is hoz, amiben elliltja az idegen kártyák behozatalét, mert azok „sértik az ország iparát." Egymásután jelennek meg a tiltó rendeletek. 1392Felkérjük előBzetőmkei, szíveskedjenek végi takarékossági könyveikei a kiadóhivatalba e hó 25-ig okvetlenül beszolgáltatni. Rx uf könyveket a bélyegekkel együtt január második felében valamennyi előfizetőnknek kikézbesitfiík. ben Párizsban törvény jelenik meg, amely életfogytiglani fegyházzal, gályarabsággal, sőt viszszaesés esetén halállal bünteti azokat, akiket kártyázáson érnek. A zsinatok egymásután hozzák tiltó rendelkezéseiket, a szószékről prédikálják ki a kártyá'Sokat, megtiltják a papoknak, hogy kibiceljenek. Kapisztrán János a piactereken máglyába rakatja a kockával és a sakkal együtt a kártyákat is és Nürnberg piacán 1452ben 2640 sakkot, 40000 kockát és még ennél i* több kártyát égetnek el. Egykori metszetek meg is örökítik ezt a jelenetet... A franciák maguknak tulajdonítják a kártva felfedezését. Jacquemin Gringonneur nevii francia festő 1341-ben három játszma kártyát festett a kedélybeteg VI. Károly királynak. Ezért 56 soust fizetett ki neki a király kincstárnoka. Bizonyos az, hogyha Gringonneur nem k találta fel a kártyát a figurák mai alakjait 6 kreálta A francia udvariasság, amely kreálta a kártyában a „dámát,*" amely a svájci és német kártyákban éppenngy hiányzik, mint a sakkban. Gringonneur első kártyalapjain találkozunk a nő alakjával, ez aztán az idők során egyre jobban kialakult és elmaradhatatlan figurája Lett az úgynevezett francia kártyának. A kártya elterjedése a famelszés feltalálása idején, 1423 után következett be erősen. Addig a kártyalapok a maguk korának valóságos remekei voltak. Ezüstlapokból, gazdag aranyozással készítették őket, de voltak bőrből készült remekmüvek is és csak a sokszorosítás lehetővé válásakor juthatott el a kártya a nagy tömegekhez. Bécsben már 1444-ben kártyafeslő-céh alakul, a kártyákat soszorositják, de még mindig kézzel festik az egyes lapokra a színeket. A XVI században terjed el rohamosan. A királyi udvartól kezdve a legutolsó falusi kocsmáig mindenütt játszottak. A tizenhetedik században még a mainál is nasryobb, szinte hihetetlen kái* tyadüh fogta el az egész világot. Katonáknak kellett a gyerekek kezéből elszedni a kártyát. A kártya hatalmába kerítette a nőt is 6s a németországi Metzben annyira vitték a Játékot. hogy tömeges a«szonv-párbaj lett a vége. II. Alber császár rendeletet bocsájt ki, amelyben eltiltja, hogy: „senkinek sem szabad feleségét, gyerekeit, vagy testének bármelvik részét kártyán eljátszani''. 1666-ban három olyan könyv jelent meg Magyarországon, smelvnek címében a kártyából vett ki'ejezések vannak. A Bécsi Magyar Kurír hirt ad egy esetről, amikor a pozsonyi diétán ülésező urak asszonyai leültek játszani és egyikük — elfogyván a pénze — a férjét vesztette el faraón. Tózsef palatínusnak kellett ítéletet hozni az űgvben. a salamoni Ítéletről azonban már nem akadtam srhol sem nvomra... Paál Jób. Teli cikkeink ACÉL KORCSOLYAK: Mágus állithaló nagyságú korcsolya P 6.48, P 7.98 Lápocsy „Ideál" állitható korcsolya P 7.98, P 9.98 Lápocsy „DeTby" korcsolya P 6.98 Korcsolyakulcs —-14, —.24 1 drb bőr korcsolyaszij —34 1 pár bőr bokaszoritó szij —-98 RóDLI: Gyermekródli dávosi mintájú P 2.28 Kőrisfa ródli 1 személyes hallvölgyi mintájú P 5.98 Kőrisfa ródli 1 személyes hallvölgyi mintájú hevederrel P 6.98 2 Kőrisfa ródli 2 személyes hallvölgyi mintáiu P 6.9£ DIVATARUK: Bplülbolyhos férfi, vagy női keztyü —98 Föl védő —.68, —.58 Bundabolvhos atlaszcsikos női nadrág kis hibás P 1.98 1 pár bordás női harisnya —.78 1 pár férfi téli zokni —.48 »i mmú sí.! f uccu $«EOf