Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-16 / 13. szám

nfrK"fl(?YAROKSZA3 1935 Január TfJ. riiHsrssiíi sttuliazlian Minden legújabb tipusc R4dfófát BUDAPEST II. és hosszú l»u''ám vételére leaocsóbban átalakitiuk Színházi antóbnszfáratokat terveznek a köraglkbell közsígekböi nélkül, minden ecetben a hivatalból megállapított rendkívül mérsékelt áron, igényeiket teljesen ki­elégíts szobákat kiutalni Ezeket a szobákat a tel. merült igények szerint négy osztályba soroztuk é» áraikat is ennek megfelelően szabtuk meg. A szo­bák, vagy a kiszolgálás ellen hivatalunkhoz egyet­lenegy esetben sem futott be panasz. — Sajnos, ktMön&sen a filléres gyorsvonatok­nak hivatalból megállapított alkalmi menetrendje sok esetben, éppen e menetrend hivatalos megálla­pitása következtében, nem járt a városra nézve azzal az anyagi eredménnyel, amit normális kö­rülmények kőzött, a legpesszimisztikusabb számí­tás alapján is joggal lehetett volna várni. Ez kü­lönösen a szabadtéri játékok hétköznapjain Sze­gedre érkezett filléres gyorsvonatokra vonatko­zik, amelyek az átlagban este 7 óra körül érkez­tek és körülbelül 30 perccel az előadás befejezése után már indultak is vissza, ugy, hogy ezieknek a vonatoknak utasai még arra sem érteik rá, hogy egy kávét sietve megígyanak Szegeden. De a rendes, reggel Szegedre érkező és az esti órákban vissza­induló filléres gyorsvonatok ntasai is, — a vona­tok visszainditása előtt megeltett ellenőrző kör­utaimk alkalmával, — szinte kivétel nélkül pa­naszkodtak a vonatok tulkoraí visszainditása miatt, aminek folytán lehetetlenné vált, hogy az estét a színházban, vagy vendéglőkben nyugodtan eltöltsék. Ez a körülmény indította hivatalunkat arra, hogy előterjesztésben kérje Méltósáirodát il­letékes helveken való közbenjárásra a filléres vo­natoknak később való vlsszaindiMsa érdekében. Bár ez az intervenció nem hozta meg a várt tel­jes eredményt, mégis elértük, hogy a Máv. igaz­gatósága ar addig előirt időnél körülbelül e*y órá­val később indította vissza a vonatoka', ami mégis már több lehetőséget nyújtott az uasoknak a vá­rosban való szórakozásra és a fogvasztásra. — Nagy sikerrel járt a Hivatalunk áTtal admi­nisztrált nagyaránvn temnlomi hangverseny is, amelyen a müncheni szimfonikus zenekar és ta­nítói énekkar 400 tagja, valamin* a kíséretükben levő további 300 bajor vendég vett részt. — A költségvetésbe felvett Ps ehetősen szűkre szabott anyagi lehetőségek növelésére — mondja a Jelentés —, hiva'ahink előterie^rtése folvtán Méltóságod több izben fordult a kormány­zathoz » szegedi idegenforgalom állami támo­gatása érdekében. 'A' Wr elmek elintézésről még a mai naoit nem történt döntés. Két és fél oldalon keresztül ismerteti ezután a jelentés a „Szegedi Karácsony" elmaradásának körülményeit. Megállani*ia. hogv a mozgalom é« a propaganda megindításakor nagv volt az érdeklődés és szinte bizonvosra lehetett venni, hogv a „Szesedí Karácsonv" sikere felülmúlia a legrőzsásahb várakozásokat is. A közbeiött külpolitikai eseménvek és a ínffoszláviaí knita. sitá'ok nvomán támadt feszültség azonban el­vette az emberek kedvét az utazástól. Hanffsu­lvozza Berzenczev főtanácsos, hogv sem a nro­paganda. sem az előkészítés egyetlen fillérjébe sem került a városnak. A jelentés a következőkkel véirződik: — A hivatal jövő tervei és működési orosrram­jíban szerepel effv állandó szeffedi week-enfl moz­galom rendszeresítése. Az eddiginél hathatósabb pronagandát tervezünk kifejteni a wearedi arvfl­mölcs érdekében. Szorgalmazzuk, a rendelkezésre álló anyagi lehetős* '"hez mérten, egv modem tiszai strandfürdő megépítését. Az Idegenforgalmi Hivatal működé­sének részben ellenőrzése éis iránvitása, részben pedig hathatós támogatása érdekében, Méltósásrod ezirfinvu utasításának megfelelve, előterjesztést tettünk az Idegenforgalmi bizottság megszervezése érdekében. A ielentés végén Berzenczev Domokos flrra kéri a polgármestert. ho«»v ment-e őt fel í>z Idegenforgalmi Hivatal vezetése alól. mert n mérnöki hivatal vezetése téliesen lefoglal ia minden ideiét és egészségi állapota miatt orvo­sai te eltiltották a tulfeszitett munkától. (A Délmagyarország munkatársától.) Még a mult évben történt, hogy a szinügyi bizottság egyik tagja javaslatot tett a bizottságnak a környékbeli községek és városokkal való in­tenzív színházi kapcsolat kiépítésére. A javas­latra a Délmagyarország ismeretes akciója adta meg az alapot, a Délmagyarország ugyanis nemcsak a tavalyi és tavalyelőtti szabadtéri Í 'átékokra inditott a környékbeli községekből :ülönjáratokat, de a tavalyi Kálmán-premier­re, az „ördöglovas" első magyar előadására is bekapcsolta a szegedi forgalomba a környék színházlátogatóit és ezzel nagymértékben emel­te a szegedi forgalmat. A Déímagyarország is­mételt akciójának nagy sikere volt, a mozgal­mat az egész környéken nagy örömmel fogad­ták. A kezdeményezés sikere után nyújtották be a javaslatot, hogy a város autóbuszüzeme indítson rendszeres színházi autóbuszjárato­kat Szeged és a környékbeli közületek között. A szinügyi hizotságnak tetszett a gondolat és előterjesztést tett a polgármesterhez a terv (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­ponti statisztikai hivatal most készült el az 1930. évi népszámlálás legfontosabb ágazatának, a fog­lalkozási statisztikának feldolgozásával. Ez a statisztikai összeállítás feltünteti, hogy 1930-ban kereseti ágak szerint hogy oszlott meg az ország lakossága, szembeállítva az 1920. évi adatokkal. Az összeállításban a keresők és eltartottak együtt vannak feltüntetve, vagyis a számok azt tüntetik fel, hogy az egyes nagy kereseti ágak hány em­bernek nyújtanak megélhetést Az egyes városokra vonatkozó részletes kimu­tatás adatai szerint Szegeden az 1930 december 31-én kimutatott 135.071 főnyi összlakosság meg­oszlása kereseti ágak szerint a következő volt: Mezőgazdaság és kertészet 49.220 (44 657), ipa­ri és kereskedelmi foglalkozások 46.962 (46.082), közszolgálat és szabadfoglalkozások 10.913 (8579), véderő 3501 (6549), napszámosok 4709 (4703), nyugdijasok és tőkepénzesek 11.155 (5188), cseléd?]­3010 (2086), egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 5601 (4821). A zárjelben közölt számok az 1920. évi adatokat tüntetik fel. Érdekes a főcsoportokon belül az ipari és kereskedelmi jellegű foglalkozások részletes meg­oszlása. Míg ugyanis az összes ipari és kereske­delmi foglalkozásúak létszáma alig változott, amennyiben az 1920. évi 46082-vel szemben csu­pán 46.962-re emelkedett, addig az élcsoportokban lényeges eltolódások történtek a következők sze­rint: bányászat és kohászat 3 (7), tulajdonképeni ipar 31.688 (27.979), kereskedelem és hitel 8816 (8384), közlekedés 6455 (9712). Különösen feltűnő itt a közlekedésből élők számának nagyarányú visszaesése, amit csak részben lehet a Máv.-mü­helynek megszüntetésével magyarázni. Ennek a számnak visszaesése általánosságban is mutatja azt az elsorvadást, amit a határforgalom megkö­tése Szegeden előidézett. Ezzel szemben az a kö­rülmény. hogy a sajátképeni iparból élők száma 27.979-ről 31.688-ra emelkedett, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Szeged iparában valami lénye­ges fejlődés történt volna, hanem ez csak annak a természetes szaporodásnak felel meg. ami a né­megvalósitására, a polgármester pedig üzem­igazgatóság elé vitte vitte a kérdést és az üzem­igazgatóság az autóbuszvállalat vezetőségét bízta meg a szükséges számitások elvégzésével A tervezet most készült el és azt az üzem­vezető benyújtotta a polgármesternek. A je­lentés szerint a gondolat megvalósítható ab­ban az esetben, ha az érdekelt városokban és községekben elegendő nagy érdeklődés lesz a színházi autóbuszok iránt. Az autóbuszokon átlag 28 férőhely van, ha egy-egy kocsira ti­zenná»y utas jelentkezik, akkor már megté. rülnek a költségek, ha több jelentkezik, akkor már haszna lesz belőle az autóbuszvállalatnak. A polgármester megállapította, hogy a város maga nem propagálhatja elvi okok miatt eze­ket a szinházi autóbuszjáratokat, mivel azon­ban ezeknek a járatoknak a megindítása a szinház érdeke, fölhívta a színház vezetőségét, hogv végezze el a szükségesnek látszó propa-> gandát. pesség általános számában is mutatkozik. Köztu­domású azonkivül az is, hogy e 10 esztendő alatt csak az egész kisexistenciák száma szaporodott, de számottevő ipari alapítás Szegeden nem tör­tént. Az 1920. évvel szemben mutatkozó eltérések során megemlítendő még az is, hogy a véderők­höz tartozók létszáma csaknem felére csökkent, ezzel szemben a nyugdijasok és tőkepénzesek száma 5188-ról 11.155-re emelkedett. Minthogy pedig kétségtelen az, hogy nem a tőkepénzesek szaporodtak meg Szegeden, ez a szaporodás kizá­rólag a nyugdijasok létszámában állott elő. Ez az emelkedés kapcsolatos azzal a ]-örülménnyel, hogy a trianoni békeszerződés következtében Magyarország volt kénytelen legnagyobb részben vállalni az elszakitott területek nyugdíjasainak ellátását is és a számban megszaporodott nyug­dijasok főleg a városokban telepedtek meg. Öröm nézni L1EBMRNN szemüvegen látszerész-szaküzlet. Kelemen ucca 12. Diáktüntetések Bécsben Bécs, január 15. A déli órákban diákok meg­kísérelték, hogy a belvárosban tüntetéseket ren­dezzenek. A tüntetés során a diákok összeütkö­zésbe kerültek a .rendőrséggel, amely nem en­gedte tovább haladni a tüntető csoportokat és gummibotjával feloszlatta a csoportokat. A belvárosba vezető uccákat lezárták. A vidék egyes városaiból is jelentenek tüntetéseket, de az eddigi jelentések szerint a felvonulásoknak sehol sem volt támadó jellege. 49 ezer gazda, 47 ezer ipari és kereskedelmi foglalkozású, 10 ezer nyugdíjas Szeged lakosságában Szeged a népszámlálási statisztika tükrében — Szomorú adatok a város forgalmának visszaeséséről

Next

/
Thumbnails
Contents