Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-13 / 11. szám

to pgr MAC, YAP O R S 2 A 0 1935 január 13. «s hUimidl KÖK SZ, HAZAI SZENEK, I. r. prlmt »záraz TŰZIFA 147 (tpliielfa, atxtalOSAru, iado'&ahoz nnt'édoron DESZKA, u öss»« temínylAU: "^Vl LHE1 M TEST VFREK eplUeil« etjuzel >aayaqkere»keda'<n«l Mn»- er í-3 r- «•»*». l«lefon ¿«-IS Eőq cszfenűö közigazgatása számokban Közei 300.000 aktát 'ntéztek e\ a városi hivatalokban egy — 13.000 szegénységi bizonyítvány év alatt (A Délmagyarország munkatársától.) A városi közigazgatás aktaforgalma évről-évre emelkedik. Az iktatóhivatalok most készültek el az aktaforgalmunk multévi statisztikájával és ebből konstatálható, hogy 1934-ben a városi közigazgatás közel 300.000 aktát intézett el. A városházán több iktatóhivatal van, az egyes iktatóhivatalok külön számokkal dolgoznak. Az aktaforgalom emelkedését bizonyítják a kö. vetkező adatok: A polgármesteri iktató 1934-ben 58.849 aktát iktatott (1933-ban 54.085. 1932-ben 50.700Y az előliárósáffi üevosztálv aktaforgalma tavalv 51.178 volt (1933-ban 44.014), az elnöki ügvosztálvé 6929 (1933-han 6&I>5). az adóhivatalé 170.000, (1933-ban 160.000). összesen 286.959 aktát intézek fl a különböző városi hivatalok tavaly. Ezzel a számmal még nincs lezárva a városi közigazgatás aktaforgalma, mert ehhez hozzá kellene számítani a számvevőség, a fogyasztási adóhivatal, a kihágási biróság, a mérnökség és az egyes üzemek aktaforgalmát. amit benfentesek legalább 10.000-re tesznek. Nagy aktaforgalmat bonyolitott le tavaly az előljárósági hivatal és ez a körülmény cseppet sem mondható örvendetesnek, mert ezt a hivatalt többnyire az ügyes-bajos szegénvemberek tömege keresi fel. A nvomoruság emelkedésére jellemző, hogy az elöljáróság aktaforgalma a tavalyelőttihez képest 7000-rel emelkedett Ez a hivatal állítja ki a szegénységi bizonyítványokat. 1934-ben 12.973 szegénységi bizonyítványt adtak ki. 4473-al többet, mint 1933bán. Ha semmi másból nem. ebből az egyetlen számadatból is következtetni lehet arra, hogy az elmúlt esztendőben a nyomor hogyan emelkedett Szegeden. BENAISSANCE PENZIÓ BUDAPE/T V.. 11ANYI UCCA 21. — A MJváw»» »«ivében. — Hideg és meleg folyóvíz a szobákban, központi ifltés, a szobákban telen. Eisőranfirn ellátói. kívánatra diéta i». — Q legő árak. 30 Csökkenő állatállomány, a lésverés pusztításai és a legelőkérdés Feketeszélen tA DélmagvnrorszAt; munkatársától.) Német István igen tekintélyes gazda Feketeszélen. A gyálai réten van vagy negyven hold földje, azon gazdálkodik, ami ma végtelen harcot ja» lent olyan világhatalmakkal szemben, mint a gazdasági válság, a termés értékesithetetlensege, a kamat és az adóteher. De kemény derékkel, becsülettel állja a harcot, tartja magát és családját. Tökéletesen tisztába van helvzetével, ismer? a bajokat és sejti a bajok okait. Ez a magyarázata annak, hogy testestől-lelkestől ellenzéki meggyőződésű, akit már nem lehet elkápráztatni Ígéretekkel, jelszavakkal, aki már csak a kézzel fogható valóságnak hisz. Érdemes Német Istvánnal elbeszélgetni, mert Sokat tanulhat tőle az ember. Szavai utat mutatnak és okosságot árulnak el. A legkedvesebb témá ja az állattenyésztés. Ezen a téren is vannak tapasztalatai, mert maga is kísérletező. Kisebbfajta tehenészete van és így a maga bőrén érzi a leginkább azokat a baiokat, amelvek ezen a téren annyira gúzsba kőtik a szegedi tanyák gazdanépét. A helyzet ezen a téren igen elszomorító. A szegedi tartvák szarvasmarbaAllománva alig éri el a békebeli állomány egy harmadát, pedig a háború elő't erősiramu fejlődés kezdődött. A háború előtt másképnen volt minden. A szarvasmarha jól jővedelmező. biztos tőkét jelentett a gazda számára. Fizetett tejjel, borjúval és teinek. boriunak egvaránt ió ára volt. A tejért 10—12 fillért is ksnoU a gazda és egv-egy tehén naponta 15—20 liter tejet is adott, a boriuért nedig élősulvhan 80 fillért. 1 koronát is adtak kilónkint. Ma kevesebb tejet adnak a tehenek, aminek szintén meü van a magyarázata. A háború előtt táplálóbb takarmány került a tehenek elé, mert jii^zen akkor egv mázsa korpáért három koronánál nem igen kellett többet fizetni, ma viszont, az elképzelhetetlenül al^csonv gabonaárak ideién a korpa ára elképzelhetetlenül magas, tizenkét pengő körül íár. A tel alaesonv ára — a teicsnrnok 8—9 fillérjével «^edi ö«re literiét a szegedi U»nvákon — és a 30— 35 filléres borjú nem biria el ezt a drága korpalakomát. A gazdák kénvtelenek sovánvabb I kosztra fogni a tehenet, mert különben ráfizetnének. a tehén viszont soványabb és kevesebb tejet ad. Nem érdemes bajlódni vele — gondolja a legtöbb gazda és igyekszik túladni a tehenén, ha ugyan már korábban nem kénvszerült túladni ra jta. Pedig más okok miatt is igen nagy szükség lenne rá. Csák az a gazda tudia erőben tartani a földjét, akinek elég állatja van hozzá. Harminc-negyven kilométernyi távolságból nem lehet trágyát szállítani, mert a szállítás költségét sem a föld, sem a termése nem birná el. Kell a jószág a földhöz ezért is. illetve csak kellene, ha lenne miből eltartani. De nincs és igv egvre erőtlenebb lesz a föld, a városé, a magánosoké egvaránt. egvre kevesebbet terem, egyre gvöngébben fizet a beléje vetett magért és a belecsurgatott verítékért. Az állatállomány iiesztő mértékű csökkenését a város a legelő jövedelmek csökkenésén érzi meg a leginkább. Van olvan kétezer holdas kőzlegelő a szegedi határban, amelyre 150-nél több állatot nem hajtottak ki az elmúlt évben 150 állat fühérdila pedl« ielentéktelenül kis ősszeg a 2000 katasztrális holdhoz viszonyítva. Itt még annvít sem kap utána a város, mint a legrosszabb, legszikesebb szántóért kap. Sok szó esett az elmúlt esztendőkbe»» a legelőkérdésről. Két felfogás áll saemhe «gvmással. Az egvik szerint az állattenyésztés érdeke tiltakozik a lepelőterületek csökkentése ellen, mert ha a gazdák a nyárj hónanokban nem csaphatiák ki jószágjukat a legelőre és igv nem szabadulhatnak meg a takarmánvozás gond'á'01. akkor inkább nem Is tartanak iószáeot. A másik felfogás ezzel szemben azt hirdeti, hogv a legelő a legiobban hátráltatja az állattenyésztés fejlődését, mert az a gazda, akinek a jó. szág'a az év legnagvobb részében távol van a tanyától, sok hasznot nem láthat belőle. CsRk az isfállAzáF El helves rendszer, mert igv van mivel trágvámi. frí»«iteni a termőföldet. Vannak. akik azt mondták, hoev mee kellene minden közlegelőt szüntetni, fel kellene bérföldekké parcellázni a kőzlegelőterületeket is, legalább több zsellércsalád jutna bérföldliöz, megélhetéshez éa a városnak is több lenne a jövedelme. Az okosabb gazdák, amilyen Német István is, az utóbbi álláspont felé hajlik. Német István például nem hajtatja ki teheneit a közlegelőre mindig Istállóban tartja őket, de kell is a trágyájuk arra a negyven hold gyálai-réti földre. Német Istvántól tud juk meg, hogy Feketeszél még mindi <? nem heverte ld néhá^v év előtti szörnyű jégverést A jég akkor ngv a földhöz verte a feketeszéli gazdákat, hogv nagyrészük a mai napig sem tudott talpra állni. Nagy sérelmük az, hogv nem kaptak a ltórukkal aránvos kedvezményeket. adóterheiket nem csökkentették olvan mértékben, mint amilyen mértékű kárral *uitotta őket a pusztító jégverés. Elesettségfikre jellemző, hogv azt a vetőmagkőle«őnt. amelyet annakideién a kormány utalt ki «zámukra és amelvnok felét ké«*hb elengedte, a mai naniö sem t?id+*» a lestHhh vi««7<»f?zetnt. Nem tudott fizetni, hiáha szorították érte. mert két ív múlva ujabb iétf verte vé^ig » határt, maid következett az aszálykár és ráadásul a terményárak is egvre estek. Feketeszélen nagyon sok gazda őrzi még mindig a ládafiában a hadikölcsonkotvínyeker, ' i .'. * -< . hír egvre kevésbé hízik abban, Hogv pénzt Is láthat még belőle. A háború alatt szívesen adták, hiszen elérhették vele azt. hogv a frontraküldött gverek hazaiöhetett egv-két heti szabadságra. Ez volt a jutalma annak, aki nem sajnálta a pénzét az állomtól. Meg az ígéret, hogy a kölcsönadott pénz nagyszerűen fog kamatozni, az állam több kamatot fizet érte, mint a takarék. Német Istvánnak nem kevesebb, mint négvezer korona névértékű hadlkfllcsöne várja a föltámadást a feketeszéli tanván. Vígváz a kötvényekre, megbecsüli rajtuk a magyar címert, a világért sem engedné meg. hogv a betört istállóahlnkn* azwd ragaszszák be, pedig jó, erősnek látszik a papírja. Hátha egyszer mégis visszaváltja a« állam, visszaadja az értük kapott aranvkoronát. Magyar László. Ia limpteott f A I rfl £ mennvisAarben 5 » U11» darabonkint ** fillérért kaphatá. Hűtőház, Ilona o. Budapest IP. vételére Rádiókészülékét éa 2000 méteres hullámhosszra telelősséogel áftlakMfd DEUTSCH ALBERT rádió- és villamossági vállalata SZEGED, KáTéli cikkeink ACÉL KORCSOLYAK: Mágus állitható nagyságú korcsolya P 6.48, P 7.98 Lápoesy „Ideál" állitható korcsolya P 7.98, P 9.98 Lápoesy „Derby" korcsolya P 6.9» Korcsolyakulcs —.14, —.2) 1 drb bőr korcsolyaszij —.24 1 pár boka szorító szij —.98 HÓCIPŐ: Dorco gyermek hócipp P 6.88, P 7,88 Dorco női hócipő P 8.48, P 9.48 Dorco női félcsizma P 13-28 Női hócipő egyes párek P 3.98, P 4.98 Meleg téli cjpo bőrtalppal P 6.48 RóDLI: Gyermekródli divosi mintájú P 2.28 Kőrisfa ródli 1 személyes hallvölgyi mintájú P 5.98 Kőrisfa ródli 2 személyes hallvölgyi mintájú P 6.98 HAZTARTASI CIKKEK: Tüzpiszkáló esztergályozott nyéllel —.24 Szénkanna feketére lakkozva ~.98 PÁRISI NAGY ÁRUHOZ RT. «teflpn. (UKON'CV é| KW1 Mtc« '."8C