Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-12 / 10. szám

DHMAGYARORSZAG SKBOED, sserlcMsUMéo; Somogyi ucea Z2..i.em, Telefon: ZM3..-Uad6hlratal kHlc*«nkOnyv<6r é* Jegyiroda : Aradi ucea ». Telelőn t 13»Oft. * Nyomda L«w Llpét ucea 10. Telefon - 13^ott. TAvlrntt «s levélcím ; Délmaiiyiinwt«*« saeeoed Szombat 1935 fanoár 12. Ara 12 lUlér XI. évfolyam, ÍO. sz. ELŐFIZETÉS! HnTontn helyben 3.20 Vidéken é* Budapesten 3.M,klUl«ld«a S.4U penqd* * Egye* Mán Ara hétköi­i>«P ÍZ. vaiér» ét Unnennap ZO (III. Hlr­detéMk felvétele tnrttn ixerint Meolo leni te héttő klvételevel nanonta raanel lüegeniomM szabályrendelet, idegenforgalmi bizottság Nápolyban is igy kezdték és Rómában is. Csináltak idegenforgalmi hivatalt, az idegen­forgalmi hivatal csinált idegenforgalmi sza­bályrendeletet, az idegenforgalmi szabály­rendelet csinált idegenforgalmi bizottságot s amikor ez mind együtt volt, akkor megcsi­nálták a Vezúvot, a Vezúv megcsinálta a ki­törést és kellő gépezet alkalmazásával azt is megcsinálták, hogy a Vezúv állandóan ugy csináljon, mintha kitörést akarna csinálni. Az idegenforgalmi szabályrendelet gon­doskodott a gépezetről. Már a nápolyi ide­genforgalmi szabályrendelet. Azokról, akik a gépezetet üzemben tartják, szintén az idegen­forgalmi szabályrendelet gondoskodott. Őket hívják Nápolyban idegenforgalmi bizottság­nak. A mi idegenforgalmi bizottságunk kö­zött, amelyet fel akarnak állítani és a nápolyi idegenforgalmi bizottság között némi kü­lönbség nyomban megállapítható. A nápolyi idegenforgalmi bizottságot mindjárt megvá­lasztása után testületileg lesétáltatják a ten­ger fenekére, ahol egy vasbeton ház vár rá­juk, a vasbeton házban gépezet és a bizottság tarfainak az a kötelességük, hogy ezt a gépezetet s e gépezet révén a Vezúvot állan­dó hányásban tartsák. Fontos lévén ott a sze­repük, a tenger fenekéről soha fel nem eresz­tik a nápolyi idegenforgalmi bizottság tagjait. Se élve, se halva. Szegeden egészen különleges zamatja van annak is, hogy szabályrendeletet csináljanak az idegenforgalomról, de annak is, hogy a szabályrendelet meg bizotságot csináljon. Van csatornázási szabályrendeletünk, de nincs csatornánk. Van szabályrendeletünk a vizvezetékről, de vízvezetékünk csak a kis­körúton belül van. Alkottunk szabályrende­letet az egészséges lakásokról, de nem alkot­tunk egészséges lakásokat. Van telekérték­adó szabályrendeletünk, de nincs telekértek­adónk. Van muzeumi bizottságunk s most meg kell nézni, mennyi érdeme lesz abban, ha kibővítik a muzeumot. Van gyáripari bi­zottságunk, de gyáripart Wimmer Fülöp, Back Bernát, Keller Mihály, Biedl Samu, Wil­heim Jenő és Faragó Lajos csináltak. De mit csinál az idegenforgalmi hivatal? Idegenforgalom helyett szabályrendeletet s idegenforgalmi alkotások hijján idegenforgal­mi bizottságot. Volt egy korszak a szegedi városi fürdő életében, amikor olyan intézke­dések követték egymást, hogy azt lehetett hinni, hogy a vezetőségnek legfőbb gondja a vendégek elkeseritésében és jogainak kor­látozásában merül ki. Karlsbadban — pedig hát az sem egészen jelentéktelen fürdőváros —- arra törekszenek, hogy a vendégek minél jobban érezzék magukat. Azóta a szegedi fürdőbe bevezették az iszapot s arra való te­kintettel, hogy a reumások iszappal most már kin-álhatják magukat, megengedik nekik a k<:n használatát is. Amíg iszap nem volt, a kén is tilos volt. Akinek nem tetszett, az ott­hon maradt. Mintha a városi fürdő akkori ve­zetőségének a szerepét az idegenforgalmi hivatal vette volna át. Kulturailag és idegenforgalmilag az ország legelső városévá lehet Szegedet .fejleszteni. Lehet, hoey az, amit a szabadtéri játékok rendezősége müveit, határos a cso­dával, de nem csoda. A játékok rendezősége három hetes hatalmas programmot akart az idén megvalósítani, legalább olyan változa­tosat, gazdagot és magas színvonalút, mint amilyen a salzburgi szokott lenni. Ezt a prog­rammot majd megvalósítja más. Ha nem ezt, akkor valami hasonlót. A szegedi sza­badtéri játékok megszerzett vi­lágsikerét nem szabad kockára tenni. Szegeden szinte önma­guktól adódnak egyéb na?Y idegenforgalmi attrakciók. Föl lehetne velük rázni aléltságából ezt a várost. Előbb azonban arról kellene szabályrendeletet csinálni, hogy az ide­genforgalmi hivatalban muszáj ahhoz képességnek lenni, hogy vegyék észre az adottságokat és ne állandóan mesterkélt öt­leteken törjék a fejecskéjüket. Intézkedhetne arról is az idegenforgalmi szabályrendelet, hogy az idegenforgalmi hivatalnak nem sza­bad foglalkozni idegenforgalommal. Esetleg mással se. Ha egyelőre nem, erre jó lenne a? idegenforgalmi szabályrendelet és az idegen­forgalmi bizottság. Kedden hozzák nyilvánosságra a saarvidéki népszavazás eredményét Mi lesz a szavazás után? Páris, január 11. Parisban tel jes a bizonyta­lanság a népszavazás várható eredményére néz­ve. A Temps szerint sem Berlinben, sem a töb­bi fővárosban, sem az egész Saar-vidéken nem bocsájtkozhatnak jóslásokba. Az a kérdés, ame­lyet a saarvidéki lakosságnak meg kell olda­nia; olyan bonyolult és annyi lélektani, érzelmi, politikai, gazdasági és társadalmi tényező ját­szik benne szerepet, hogy az eredményt nem lehet előre látni. Genfben a népszövetségi tanács készen áll a népszavazás eredményével számot vető ítéletnek meghoza­talára. A meghozott határozatot valamennyi nép feltétlen becsüli és szigorúan kell ma jd vég­rehajtani, éppen ezért tevékeny együttműkö­dést kell létesíteni azokkal a kormányokkal, amelyeknek ezügvben szavuk van. E körülmé­nyek magyarázzák meg az angol kormánynak Berlinben tegnap tett lépését, amelyre a német kormány elutasitó választ adott. — Valószínű — ír ja a Temps —, hogy Né melország azért adott tagadó választ, mert nem akarta, hogy lépését a német közvélemény meg­hátrálásának minősítse előbbi magatartásával szemben. Berlinben azonban a Genfbe való visszatérés napirenden van és nyilvánvaló, hogy a német kormány csak a saarvidéki népszava­zás után akar végérvényesen állást foglalni eb. ben a kérdésben, mert arra számítanak, hogy a saarvidéki siker után minden erőfeszítését a fegyverkezési jogegyenlőség elnyerésére fordít- i hatja, amelyet a visszatérés feltételéül akar ki­szabni. Könnyen meglehet — ír ja a lap —, hogy ez a számítás balul üt ki. Az Intransigeant saarbrückeni tudósítójának jelentése szerint tekintettel a Saar-vidék rendkívül izgatott hangulatára, a népszavazási bizottság K n o x elnök határo­zott kérésére elhatározta, hogy a népszavazás eredményét csak kedden hozzák nyilvánosság­ra, vagyis akkor, amikor már az uccákon nem látszik meg a választás nyoma. A Saar-vidék határait mind Franciaország, mind Nemetország felől teljesen elzárták és csak szigorú igazoltatás után lehet a Saar-vP dékre jutni. Saar-vidék több községeben máris diadaliveket állítottak fel, a városok és közsé­gek zászlódíszben állanak. A Saar-vidékre fran­cia területről pénteken 5 ezer választó érkezett Bürckel liirosialisfi biztos lesz Berlinből jelentik: Hivatalosan közlik: A Saar-terület visszacsatolása abban a zárt egy­ségben történik, amelyben a németségért való harcban éveken át állott. A Saar- és Pfalz-jfr­déke B ü r c k e 1 kerületi vezér alatt egységes nemzeti szocialista kerület lesz. Bürckel kerületi vezér, a birodalmi kancellár saarvidéki megha­talmazottja a Saar-vidék visszacsatolásával kapcsolatban birodalmi biztosi megbízatási kap. A kisantant meg van elésedvc a római megállapodásokkal Péníeken rögtönzött kisantanikonferenciát tartottak a laibachi pálya­udvaron Laibach, január 11. A kisantant külügymi­niszterei pénteken délelőtt a laibachi pályaud­varon expresszértekezletet tartottak. T i t n ­lescu, Jeftics és Benes szalonkocsijait összekapcsolták a pályaudvaron és Titulescu szalonkocsijában folytatták le a tanácskozáso­kat. Ez a találkozás az első volt az olasz—fran­cia megegyezés óta. A három kisantantállam között eltérő véle­mények vannak az egyezmény megítélése te­kintetében és az expresszkonferencia az eltérő felfogásokat akarta közös nevezőre hozni. A i megbeszélés kizárólag a római egyezmény kö­rül forgott, de a jugoszláv részről szóbahozták a szombaton benyújtandó magyar memorandu­mot is, amelyet állitólag a szerbek nem fognak különösebb kritikával illetni. Benes — hir szerint —, római ut ja ulán, Ró­mába összeülendő középeurópai konferencia megtartását fogja javasolni. Ezt megelőzőleg a kisantant államai a budapesti követségek ut­ján megkezdik a közvetlen tárgyalásokat a magvar kormánnyal. A Laibacbban elterjedt hirek szerint a társyalások kiterjednek az utód-«

Next

/
Thumbnails
Contents