Délmagyarország, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

T935 fanuär T: Ii Uiévre«ssa«s Mer Mttn A TIMES JUBILEUMA Irta TONELLI SÁNDOR. Élt Londonban a tizennyolcadik században egy vállalkozó szellemű szénkereskedő, akit John Walternak hivtak. A lakásoknak szénnel való fűtése és a szénnek ipari üzemanyag gyanánt való alkalmazása az ő idejében jött igazán divatba. A szénkereskedés szépen jövedelmezett és John Walter a gazdag emberek közé kezdett számítani a Blackfriars városnegyedben. A legtekintélyesebb bányavállalatok őt bizták meg képviseletükké!, 6 alapította a londoni széntőzsdét és ötven esztendős kora körül ugy látszott, hogy vezető hatalmassága lesz a londoni szénpiacnak. A vagyon azonban nem hagyta nyugodni és egészen uj területeken is érvényesíteni akarta közgazdasági tehetségét. Rávetette magát a hajóbiztosttásra és tagja lett a még ma Is élő Lloyds biztosító társaságnak. Ebben a vállalkozásban pechje volt, a hajók, »melyeknek biztosítását vállalta, egymásután szenvedtek hajótörést és John Walter, amit esztendőkön keresztül a szénen keresett, ráfizette más emberek portékáira. Rövid két esztendő alatt teljesen elkészült. Csak annyija maradt, hogy 1784-ben egy kis nyomdát tudott vásárolni, amely azon a helyen működött, ahol ma a Printing House Squaren a Times palotája áll. Az ambíció John Waltert uj mesterségében sem hagyta él. Nem elégedett meg apró könyvecskék, üzleti prospektusok és hivatalos hirdetmények nyomásával. 1785 január elsején Daily Universal Register néven újságot indított. Három esztendő múlva ez m újság The Times nevet vette fel ás százötven esztendős fennállása alatt ezen a néven veaérlő orgánuma lett az angol sajtónak és egyben komoly tényezője a világpolitikának. Beköszöntőjében John Walter azt ígérte, hogy lapja semmi olyant nem fog tartalmazni, ami sérthetné bárki érzékenységét és megronthatná aa erkölcsöket Tartózkodást ígért az igazságtalan pártoskodástól, mindennemű ocsmányságtól, ellenben igérte, hogy hü visszaadója lesz a közönséget érdeklő eseményeknek. De hogy ti újságkiadás még ilyen dicséretes elvek mellett sem volt könnytl mesterség John Walter Idejében, azt igazolja, hogy a vállalkozó szellem« kiadónak különböző sajtóvétségekért több esetben Igen tekintélyes pénzbírságot sóztak a nyakába, két Ízben megismerkedett Newgate tömlöcével és egy Ízben büntetésül szégyenpadra ültették a Mtófa alatt. John Walter az njsigot 1803-ban fiának adta at, aki szintén John nevet viselt. A Times tulajdonképpeni felvirágzása ennek a második Johnnak a nevéhez fűződik. A napoleomi hábornk idején az emberek éhesek voltak az újdonságokra és a Times, amely a hivatalos hírektől független tudósítói gárdát szervezett meg az európai fővárosokban, tekintélyre tett szert az angol lapok között. Második Johnak ahhoz ls volt bátorsága, hogy kritikával illesse a kormány Intézkedéseit és n°m törődött vele, mikor a haragos Pitt a vállalattól megvonta az állami nyomtatványok szállítását. 1814-ben merész újítást vezetett be • nyomdaiparban, a lap előállításánál gőzzel hajtott sajtót alkalmazott és büszkén hirdette, hogy ezzel az újítással óránként ezerszáz lappéldányt tud előállítani. Mikor atyjától a lapot átvette, a Times négy oldalas kis újság volt és kétezer példányban jelent meg. 1847-ben, n-ikor a harmadik Tohn tulajdonába ment át az újság, példányszáma már 40.000 volt és a mai nagy formátumban tizenkét oldalon Jelent meg. óriási dolog volt ez a hirlapadő és hirdetési adó Idejében, az akkoriban még mindig elég kezdetleges közlekedési viszonyok mellett. A második legnagyobb angol ujfág. a Morning Advertiser ugyanekkor mindössze nyolcezer példányban Jelent meg. Felsorolni a neveket, amelyek a három John mejében a Times élén diszlettek, a magyar közönség szempontjából nem sokat jelentene. De megvilágítja a helvzeteL ha csupán annvit mondunk, hogy a tizenkilencedik században a Times szerkesztőjén**, vagy vezércikkírójának pozíciója nagyon sokszor a miniszterek és politikai pártvezérek súlyával vetekedett. Volt miniszterek, gyarmati kormányzók, magasrangu katonák megtiszteltetésnek vették, ha a Times cikket kért tőlük vagy pláne, ha meghívta őket rendes tikíiróinak sorába. Carlyle azt irta, hogy a többi lapok vezércikkeket közölnek, de a Times mennydörög és megreszketteti a Föld féltekéit. A külföld megszokta, hogy a Times megnyilatkozásalt ugy fogadja, mint az angol közvélemény állásfoglalását, amellyel szemben nincs fellebbezés. Első ízben történt, hogy egy újság igazán hatalom lett és nem egy esetben világtörténelmet csinált Különösen két epizódja volt a Times történetének, amely belekerült a világtörténelembe is; mindkettő az újság híres párisi tudósítójának, Blowitznak nevéhez fűződik. 1870-ben, a németfrancia háború idején, a metzi csaták után, a németek elveszítették az érintkezést Mac Mahon hadseregével. Néhány nap teljes bizonytalanságben telt el. Augusztus 26-án a bar-le-duci főhadiszálláson Moltke megkapta Blowitznak Londonba küldött sürgönyét, amelyből megtudta, hogy Mac Mahon nem Párls, hanem az északi határ felé vezette seregét. Közvetve ez a Timesben megjelent Távirat lett okozója a francia hadsereg szedáni katasztrófájának. A másik eset a Times vüágpolitikai súlyát mutatja. Mikor 1878-ban a berlini konferencia munkálataival elkészült, jegyzökönyvét a Times Londonban a hivatalos közzététellel egyidejűleg publikálta. Tekintélyben és súlyban egyedül állt a Times, mikor 1894-ben a Walter-család negyedik tagja, Arthur lett a tulajdonosa. Az ő idejéhez fűződik a Times történetének nagy válsága. Ennek a válságnak egyaránt voltak személyi és tárgyi okai A személyi ok az volt, hogy Arthur már negyedik, teljesen kifinomult, társadalmi sikerekre törekvő generációja volt a néhai szénkereskedő famíliájának s nem volt elég erős, hogy megbirkózzék az újságkiadás uj embereivel. A tárgyi ok volt a sajtó technikájának és olvasóközönségének átalakulása. A kilencvenes években az olvasóközön, ség rétegeinek kiszélesedése teret nyújtott uj lapoknak, amelyek olcsóbb árakkal és nj szerkesztési metódusokkal kezdtek dolgozni. Ezek az uj, szenzációkra éhes olvasórétegek nem értékelték a Times évszázados presztízsét és inkább az uj, egypennys újságok felé fordultak, melyeknek kiáltó cimei közelebb állottak hozzájuk, mint a Times súlyos vezércikket Az uj lapok azt nyújtották, amit a tömegek olvasni akartak és hirtelen rohammal felvitték a több százezres példányszámokig. A Times ellenben ragaszkodott a régi szerkesztési elvekhez, szembehelyezkedett a szenzációhajhászással és nem volt hajlandó vállalni a két-háromsoros, vastagbetüs cimek közlését Bár eladási ára háromszorosa volt a többi lapok árának, vagy talán éppen azért, anyagi válságba jutott Ezt a válságot Edmond Harmsworrthnak, a későbbi lord Northcliffenek a sajtóba való betörése pecsételte meg. 1896-ban indult meg lord Northcliffe első nagy újságja, a Daily Mail, félpennys árral, ugyanakkor, mikor a Times még ennek az árnak hatszorosához ragaszkodott. Hét évvel később megjelent Northcliffe második újságja a Daily Mirror, amely a szenzációs szöveg mellett az illusztrációkra helyezte a fősúlyt. Ugyanakkor Northcliffe háromezer négyzetmérföld erdőt vásárolt Kanadában és a papir előállításától az ólombetűk kiöntéséig az egész ujságkiadást amalgamizálta. Ezzel a konkurenciával a Times nem tudott megküzdeni. Arthur Walter részvénytársasággá alakitotta át a családi vállalatot és hogy a lap fenntartásához szükséges tőkét megszerezze, piacra vitte a részvényeket. Vásárló gyanánt a részvényekre mindig Northcliffe jelentkezett és 1908 ban a részvények majoritása az ő kezébe ment át. A név iránti kegyeletből megtartotta Arthur Waltert a részvénytársaság elnökének, de az irányítást teljesen ő vette kezébe. Átszervezte a nagymultu újság egész szerkesztését, adminisztrációját leszállította a példányonkénti árat egy pennyre és uj embereket állított a szerkesztőség egyes osztályainak élére. Az addig higgadt és tárgyilagos Times vezetőorgánuma lett a németellenes politikának, majd a háborúban a megalkuvás nélküli győzelemnek és a központi hatalmak teljes letörésének. Geoffroy Dawson szerkesztőnek ebben a kérdésben nézeteltérései támadtak a nagyhatalmú lapvezérrel, mire mennie kellett és helyét nyolc esztendőre a nálunk is jól ismert Wickham Steed vette át Lord Northcliffe 1922-ben eühalálozwtt és a Times ekkor ismét gazdát cserélt. Részvénytöbbségét J. J. Astor képviselő szerezte meg, aki a lap régi hagyományainak helyreállítását állította programjába. A Northcliffe-periódus után, amely olyan volt a Times történetében, mint egy átszáguldó vihar, az Astor-rezsim ismét arra törekedett, hogy a lapot pártoktól függetlenül állítsa az egyetemes brit birodalmi érdekek szolgálatába. De Astor még tovább ls ment. Ugy ítélte meg, hogy a Times nemzeti érték, amelyet nem szabad kitérni (kapitalista vállalkozók üzérkedéseinek. Megtartotta a Northcliffe által megteremtett pénzügyi alapokat, de egyúttal intézmény szerűen akarta biztosítani az újság jövendőjét Hogy a lapot minden egyéni próbálkozástól és vállalkozástól megóvja, megtartotta a részvénytársasági formát de a vállalatot különböző köztisztségeket viselő bizalmi egyének ellenőrzése alá helyezte és ugy rendelkezett, hogy a tulajdonjog bármely átruházása csak ezeknek beleegyezésével történhetik. A Times, mint újság január elsején éri meg fennállásának százötvenedik évfordulóját Mint lapnak a jelentősége közismert, de a Times ennél még sokkal többet jelent az angol politikában, szellemi és gazdasági életben. 1877 óta külön heti kiadása jelenik meg, főleg a külföld és a koloniák számára, amely összefoglalva ismerteti egyegy hét eseményeit Hetenkint külön törvényszéki, gazdasági, közoktatási ós irodalmi melléklete is van, melyek megannyi szakfolyóirattal érnék fel. Különösen irodalmi melléklete leggazdagabb tárháza az angol szellemi életnek és lcönyvkritikának. A törvényszéki melléklet jelentőségét bizonyítja az a körülmény, hogy ennek tudósításait az angol bíróságok hiteleseknek ismerik el. A Times kiadásában jelent meg a legjobb angol atlasz, számos címtár és 1898-ban a Times szervezte meg modern alapokon az Encyclopaedia Briiannica nyolcadik kiadását. A százötven esztendős Times igy nem csupán újság, hanem sokkal több ennél. A Times, ha nincsen is meg már az a döntő jelentősége, mint volt például a mult század hetvenes éveiben, még mindig tekintély. A Times még ma is fogalom és olyan érték, amely tekintélyes részét teszi az angolszász világ szellemi tőkéjének. STflU FFER-sailgyár és annak szegedi képviselője BOKOR MANÓ minden vevőjének ós fogyasztóinak ezúton kíván boldog újévet. Ezüst evőeszközök, falak és dísztárgyak legolcsóbban, lejs—hb kivitelben Reichnél Kelemen-ucca 11. Uniókönyvecskére is kiszolgálunk.