Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-11 / 279. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 8Z.COED, BserkeMlMé«: Somogyi uccu I2..k.em, Telefon: --Kiadóhivatal kOlctOoKünyvlAr és (egyIroda : Aradi ncca S. Teleion : 13—OO. Nyomda : IHw LIpAt ncca 1». Telefon? l"VwiO. Távirati é* leveleim t liélmsgyarorazag Szeged Kedd 1934 dec. II. Ara 12 fillér X. évfolyam, 279. «z. ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.2 O Vidéken Budapesten 3.00. KUliHIclOn ••40 penn«. Egye« uám Ara h«tk»znnp t2. vnidr- «« Unnepnon XO UH. Hlrdeléiek telvítele Inrlia szerint. lenlk hetlft.klveielével nnpqnio reníjcl Megegyezés Genfben Titulescu, Benes és Jeftics élesen«átnadó beszédei után a Népszovetsep Tanácsa éjféli ülésen egyhangú határozattal lezárta a délszláv vitát A megegyezéses határozat 4 pontja A Tanács kedden már a Saar-kérdést tárgyalja Genf, december 10. A Népszövetség tanácsa hétfőn folytatta a jugoszláv panaszirat vitáját. Vasárnap nagy érdeklődéssel tárgyalták Genfben azt a hirt, amely szerint, ha Jugoszlávia nem kap „elégtételt", kilép a Népszövetségből. Vasárnap Kánya Kálmán külügyminiszter felkereste Laval francia külügyminisztert, akinek a leghatározottabban kijelentette, vissza kell utasítania olyan határozati javaslatot, amilyent Jugoszlávia követel. fltuiescu vádjai és uiabb támadása A hétfői tanácsülés délután 4 órakor kezdődött. Vasconcellos elnök bejelentette, hogy a francia kormány irásba foglalta állásE

ontját a terrorizmus nemzetközi leküzdése érdésében és ezt az iratot beter jesztette a Nép szövetség titkárságához. A jugoszláv panaszirat vitájában elsőnele Titulescu, románia képviselője szólalt fel, aki hosszabb beszédben szállt vitába a magyar megbízott érveivel és gúnyos vágást intézett Eckhardt személye ellen. — A magyar megbízott beszédét hallgatva — mondotta Titulescu —, visszagondoltam azokra az időkre, amikor Románia és Magyarország hosszu éveken keresztül harcban állott egymással az optánsügvben. A mcctari vita. folyamán különös erővel éreztem át. hogy milyen nagv veszteség érte a Népszövetséget és Magvarországot Apponvi Albert halálával. EckhardJ beszéde tele volt alaptalan állításokkal és kihívó támadásokkal. Titulescu ezután igyekezett kimutatni, hogy Magyarország tulajdonképen mindenütt kitért a vád lényege elől. Nem sokat számit az. hogy ki foglalkozott a jankapusztai menekültek katonai oktatásával, a kérdés az: a jankapusztai menekültek végeztek-e katonai gyakor'atokat? Igen-e. vagv nem? Ha nem. akkor miért nem helyezkedett Magvarország a tagadás állásporitiára mindiárt kezdetben, ha igen, akkor hogyan volt lehetséges, hogy a magyar hatóságok elnéztek olyan gyakorlatokat, amejvek nem mentek gyerek iátékszámha. Ha igaz, hogy azok a fegvverek. amelyek a menekültek birtokában voltak, a határon túlról csempészuton kerültek hozzájuk, a magvar hatóságokat mulasztás terheli, hogv erről nem tudtak. — A magyar megbízott azt állítja — folytatta Titulescu —, hogv a menekültek csák törvénytelen uton szerezhettek be magvar útleveleket. Ez bevallása annak, hogy volt lehetőség arra. hogv törvénytelen uton magyar útleveleket kaptának. Ha tehát voltak magyar hatóságok, amelvek a törvény, — sőt megengedem, a magyar kormány akarata ellenére igv jártak el. akkor kérdem: milyen, rendszabályokat s/ó'-^'ékozik tenni a mauvar kormány a vétkes h^tó^ágok ellen? Nem áll meg a magyar megbízottnak az az állítása, hogy az a menedékiog. amelvet Magvarország a horvát menekülteknek engedélyezett, nem volna tnl ennek a jognak szokásos határán. Nagvbritár.ia, vagv Sváic történetében sohasem fordult elő, hogv a menedékjogot ugv értelmezték volna. hogy megtünék területükön olyan menekültek jelenlétét, akik fegyverekkel és lőszerekkel vannak felszerelve és más állam ellen. irányuló terrorista cselekményeket követnek) el. • Titulescu ezután visszáutasitotta a magyar megbízottnak azt az állítását, hogy a kisantant politikai mesterkedést folytat Magyarország ellen. Ezzel a felfogással szembe kell szállnia, revízión izmus szerinte éppen ellenkezőleg, béke veszélyeztetését jelenti. Itt az idő, hogy nyiltan és őszintén beszél jenek a revizió kérdéséről. A revizió csak akkor lehetséges, ha ahhoz az érdekelt felek hozzájárulnak. A kisantant államai már számtalanszor kijelentették, hógy Magyarország revíziós kívánságaira határozott és végleges nemmel válaszolnak. Aki ezzel a magatartással szemben továbbra is erőlteti a kérdést, az elhagyja a törvényesség kereteit és nem a békét szolgálja, hanem a háborút késziti elő. — Elismerjük — folytatta Titulescu —. hogy a revizió törvényes intézmény, amely meg is valósitható akkor, ha a Népszövetség egyhangúlag igy határoz. Törvénves te-* hát az, ha valaki revíziós kéréssel fordul a Népszövetséghez abból a célból, hogv meg tudja, vájjon ez az egyhangúság fennáll-e. vaiv sem._De feltétlenül törvénytelen, ha olvan propagandát fejtenek ki, amelv a népszövetségi tagállamok területi épségének és politikai függetlenségének. — Nem akarom a magvar kormányt, vagy más kormány érzékenységét sérteni — folytat-' ta Titulescu —. amikor azt állitnm. hogv számomra a revizionizmus és terrorizmus Véfc olyan dolog, amely szoros összefüggésben áll egymással.. A mostani, határok megváltoztatásai nem szolgálja a békét. Benes ostroma a.revízió ellen Titulescu után Benes szólalt fel. Tiltakozott Eckhardt ama állításai ellen, hogy á cseh sajtó a marseillei gyilkossággal kapcsolatban hadjáratot intézett Magyarország ellen. A magyar sajtó volt az, amely azonnal támadásba ment át Csehszlovákia ellen. — Eckhardt „nemzeti múltról" beszélt — folytatta Benes. Tisztelem a magyar kulturát, de tisztelem a mienket is, amely legalább is olyan magas, mint' a magyaroké. — — Egy-két előkelő szónok megkülönböztetést tett a revizió és a terrorizmus között. Ez téves, szerintem vannak békés és terrorista revizionisták. Aloisi báró felfogását, hogy a békeszerződéseket alkalmazni kell a vdttozott viszonyokhoz,. nem teheti magáévá. Befejezésül Benes a következőket mondotta:' .>. — Egy nemzetet súlyos csapás ért Egy szomszédállam területéről kiindulva bűncselekményeket kö-, vettek el ellene hosszu időkön keresztül anélkül, hogy komoly támogatást tudott volna elérni a bűnösök letartóztatása körűi. Ennek a szomszédállaminak egyes hatóságai hibát és mulasztást követtek el. Ha a Tanács rendezni akarja ezt a súlyos Üg5ret és megnyugvást akar elérni, akkor legyen« bátorsága megmondani az igazat. Ha azonban ehhez nem lesz meg a bátorsága, akkor elutazunk innen és az a veszély fenyeget, hogy a viszály még jobban elmérgesedik. Jugoszlávia irányában feltétlen kötelességünk, hogy megadjuk azt az elégtételt, amely neki jár. Ha a Tanács ezt nem teszi meg, akkor a jövőben mindenegyes esetben kikerülhetetlen súlyos következmények származnak. Ezután Jeftics szerb megbízott szólalt fel és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a magyar megbízott fejtegetései és a magyar emlékirat állításai a jugoszláv, vádakat n.em döntik meg semmiben. Kommarnitzki és Benes a Csehszlovákiában meg» telepedett ukránjai terroristák ügyét tisztázták, majd Tevfik Rüsdi bej török megbízott tett rövid\ megjegyzést. Eckhardt válasza a kisantantnak Ezután Eckhardt Tibor magyar főmegbizott hoszszabb beszédben válaszolt a vita szónokainak. — Engedjék meg — mondottá'—, hogy viszszatér jek két fontos beszédre, amely szombaton elhangzott. Az egyik. Olaszország tiszteletreméltó megbízottjának felszólalása volt'' Élénken átérzett köszönetet kell mondanom neki világos fejtegetéseiért, amelyeket tökéletes logika és emelkedett tárgyilagosság jellemzett. Olaszország megbízottja a kérdést újra visszavitte arra a területre, ahonnan soha sem lett volna szabad' eltéríteni. Mindahhoz, amit mon dott, fenntartás nélkül csatlakozom. i — Ki kell térnem arra a beszédré is, amelyét; Franciaország képviselője mondott. Teszem . ezt .azért,,, Jiogy-csatlalcoazam ahhoz , az á^lala kifejezett- kiváíisághoz, hogy kölcsöijo jóakarattal Magvapor=zág -és - Jugoszláv« között megbékélést-hozzanak lé%,> Sietek kijelenteni,, hogy. ...V' .(,'.'• -- •: Magyarország teljes mértékben csatlakozik Franciaország ezen állásfoglalásához az eredmény elérése érdekében. — 'Románia megbízottja mai beszédéi;rni megismételte a jugoszláv paná^zirat néhány vádját és olyan részletekbe is beleboc«á jtko-i zott, amelyeknek fészegetése. itt nem volna he-i lyénvató. Jugoszlávia delegátusa ma színién visszatért.'a iúgoszlnv emlékirat több részére. -¿i'Nem akaróin ókét követni ezen az uton. mert nem akarok hozzájárulni'a vita eln.vuitáSához.'Megelégszem' azzal1/ hogv frundig .i Tanács rendelkezésére"állunk, -abbcrl a célból, rfeoáy eléje terjesszük jnindazoká} az'okmánvokai, amelyek birtoVurVh.an vannak: ' "-•f-T Ha a román» mcakfeott f'sychnesen elolvasta volna ayü emlékű, vi. .kl»or nem tettel • volna azt; a kijelentést, h«gy a tények helyre-^ !••• WW> '-Jé lí, V f '' V"" IV A '•( '