Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-09 / 278. szám

nfr MAGYARORSZÁG 1934 december Az idegbeteg tanár tragédiája Mulli Antal szombaton felakasztotta magát (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A Szent Miklós -ucca 12. szám alatti ház fáspincéjében szom­baton délután fél 5 óra tájban holtan, felakasztva találták Muth Antal 47 éves gyakorló polgári is­kolai tanárt. Muth Antal szombaton érkezett el ahhoz a tra­gédiához, amely már hónapok óta kisértett. A ta­nárnak az.idegei voltak megtámadva és ezért már hosszú hónapok óta betegszabadságon volt. Csa­ládja szanatóriumban is ápoltatta. A szanatórium­ból egy hónappal ezelőtt tért haza, látszólag ja­vulóban. De idegei továbbra is fel voltak dúlva, ezért családja nagyon vigyázott rá. Szombaton reg­gel 9 órakor Muth azzal távozott el hazulról, hogy sétálni megy, ebédre hazatér. De elmúlt a dél is, a tanár nem jelentkezett. Családja a rendőrségre sietett, bejelentette eltűnését és a rendőrség keresni kezdte az idegbeteg embert. Délután fél 5 óra tájban a tanár édesanyja a fásszinbe ment, illetve akart menni, de az ajtó belülről be volt lakatolva. Rosszat sejtve betörték az ajtót és ott találták Muth Antalt, holtan, fel­akasztva az egyik gerendára. Valószínű, hogy a lakásból séta helyett egyenesen a fásszinbe m^nt, bezárkózott és elkövette az ön­gyilkosságot. A holttestét beszállították a törveny­szé\i orvostani intézetbe, de a család kérelmére mellőzni fogják a boncolást, mivel az öngyilkos­ság ténye kétségtelen. A tanárt feleségén kivül há­rom gyermeke gyászolja. A szerencsétlen ember tragédiája iránt mély részvét nyilvánult meg. A szegedi plakátkiállitás sorsa (A Délmagyarország munkatársától.) A Kul­túrpalotában már egy hét óla van nyitva a ke­reskedelmi és iparkamara és a városi muzeum igazgatósága által rendezett plakátkiállitás, nmelvet nemcsak szegediek .hanem vidékiek is erősen látogatnak. A kiállilás anyagát, mint a Délmagyarország már részletesen megirta, ezer darab művészi értékű plakát és 600 darab reklámcélokra szolgáló apró nyomtatvány al­kot ja, melyekel Tonelli Sándor kamarai főtitkár két esztendei levelezéssel gyűjtött ősz­sze a világ minden részéből. Magyarországon kívül képviselve vannak a gyűjteményben az összes európai államok, sőt a tengerentúli or­szágok közül is az Egyesült Államok, Kanada, India, Ausztrália és Japán. Az anyagról mindazok, akik a kiállítást megtekintették, a legnagvobb elismeréssel nyi­latkoznak és egyértelműen alakult ki az a vé­lemény, hogy ennek a kiállításnak az anvngát biztosítani kell Szeged számára. Hogv ez a kér­dés egyáltalán felmerülhetett, annak magyará­zata az, hogv a Máv. igazgatósága azt az aján­latot tette Tonelli Sándor kamarai főtitkár­nak. hogv az idegenforgalmi vonatkozású pla­kátokat hajlandó elhelyezni a budapesti köz­lekedési nuiz.eumban, amelynek megfelelő nagyságú falfelületei vannak az egész kollek­ció elhelyezésére. Ez flgvben kérdést intéztünk Tonelli Sándor főtitkárhoz, aki a következőket közöl­te velünk: — Magam részéről azzal a kérdéssel, hogv mi történjék a plakátokkal a kiállítás bezárása után, érdemlegesen nem foglalkoztam. Fzidő­szerint két helyről történt komolv érdeklődés. A győri kamara azt a kérést inlézte hozzám, hogv az egész anvagnt engedíem á( nekik egy hónapra, hogy a kiállítást ők is megrendez­hessék. Viszont a Máv. igazgatóságának azok a 'agjni, akik az ősszel a «/egedi tnrifnértekezle­len vettek részt és a még csak rendezés alatt álló plakátokat látták, ugv nyilatkoztak, hogv .tanyag olvan egyedülálló és olvan abszolút művészi érlékü, hogy a kiá'litás bezárása után a közlekedési muzeumbar» kellene elhelyezni. Másutt ugyanis véleménvűk szerint ezt a ren­*''!eg anvagot megfelelően elhelvezni alig le­het. — Tényleg egy plakátgvüiteménv elhelyezésé­nek megvan a nagv nehéz«óge. hogv óriási te­rületet igényel. A kultúrpalotában is csak ugv tudluk a kiállítást elhelvezni, hogv a nagyte­remben a tetőig érő paravánokat építettünk és még ugv is maradlak plakátok, amelyeknek nem jutott lielv. Ha a kiállítás bezárása után ládákban rakjuk el őket. annak nem sok célja és értelme van. mert igv nem szolgálhatják azt a célt, amiért őket összegyűjtöttem. Hasonlóan az sem lehet cél. hofev ez az egységes gyűjte­mény szélrlaraboltassék. — A célom nekem is az volna, hogv amenv­nvihen lehetséges, a gvfiiteménv, amelybe meglehetősen sok munkát, időt és költséget öl­tem bele, Szcpeden maradion. Remélem, hogy ebben a szegcdi hatóságok, elsősorban dr. P á 1 f v Jó/sef polgármester, segítségemre lesznek. Esetleg foglalkozni lehetne azzal a megoldással, hogv a gvfijteménv menjen át a város fulaidonába és a város tula jdonioffá­" ik fenntartásával helyezze el az állami felső­ipariskola Kálvária.utí ui éniiletében, amelyet a iövő évben adnak át rendeltetésének s amely­nek tágos folyosóin ki lehetne függeszteni leg­alább is a kiállítás anyagának legnagyobb ré­| szét. Magunk részéről csak azt az álláspontot kép­viselhetjük, hogy ennek a gyü.jteménnek Sze­geden kell maradni. Ha Szeged ennek a kiállí­tásnak a rendezésében megelőzte Budapestet, magát a gvüjteményt Budapest nem szippant­hatja el tőlünk: A gyű jtemény megvan, a város hatóságának kötelessége, hogy megmentésére megtegye a szükséges intézkedéseket. BIZTOS, ENYHE, ÁRTALMATLAN Két érdekes szegedi előadás a Büniisyí Védik Egyesületének budapesti elfiadé ülésén Budapest, december 8. A Bűnügyi Védők Egye­sületének meghívására tegnap este dr. Heller Erik, a szegedi egyetem professzora és dr. E i s­ner Manó, az egyesület szegedi osztályának elnöke nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a buda­pesti ügyvédi kamarában. Heller professzor „Büntetőkódex és jogfejlődés" cimü nagyszabású tanulmányában a jogfejlődés té­nyezőiről és azokról az ujabb irányzatokról érte­kezett, amelyek a háború után keletkez­tek. Ismertette a németországi irányzatokat és a tudományos kritika frappáns világosságával fejtette ki azon eszmék tarthatatlanságát, amelyek a hitleri Németország bűntetőjogi mozgalmait irá­nyítják. A nagy figyelemmel kisért előadás után dr. Eisner Manó „A bűnvádi perrendtartásban sza­bályozott rendkívüli perorvoslatokról" szólva ismer1_ tette a törvény és a felsőbír ói gyakorlat vitás elvi kérdéseit. Széles alapon vette birálat alá a Kúria jogegységi tanácsának több olyan döntését, amely iránvitó volt a birói gyakorlat kialakulására, majd ' annak szükségességére mutatott rá, hogy a bűnvádi perrendtartás fokozatos leépítése miatt a rendkívüli | perorvoslatok intézménye több pontban kiegészít­tessék és egymással szervesebb kapcsolatba hozas­sák. Az előadóülésen elnöklő dr. Medvigy Gábor el­ismeréssel köszönte meg az előadók nagy készültsé­gü és fontos kezdeményezéseket felölelő munkáját. Az ülést a budapesti ügyvédi kör helyiségeiben társasvacsora követte, amelyen a fővárosi ügyvédi kar számos kitűnősége vett részt élükön dr. Vapj> j Józseffel. la I topázott f II i <r! ^ mennyiségban |fll 1 (P I U U darabonkint W fillérért , Hűtőház, Ilona u. Felhivás. Hírek — A főispán felhívása Szeged társadalmá­hoz. Közöltük tegnap, hogy Bárányi Tibor fő­ispán felhivást intézett Szeged társadalmá­hoz a délvidéki menekültek fel segélyezése ügyében. Az adományokat hirlapilag nyugtáz­zák és az utalványozást a főispán elnöklete alatt álló bizottság fogja eszközölni. — Templomi ünnepség a reformátusoknál. A nagy magyar reformátor-lelkipásztor, Al­vinczi PéteT halálának 300 esztendős fordu­lója alkalmából vasárnap délután 5 órai kez. deltel templomi űnnepr»ég lesz a reformátusok­nál. Emlékbeszédet tart dr. Incze Gábor bu­dapesti lelkész, majd önálló orgonaszámokat ad elő A r o k h á z v Béla orgonaművész és ze­neszerző. Eredeti Szenczi Molnár-zsoltárokat énekel a Szegedi Református Énekkar. Az ün­nepséget Bakó László lelkész bibliaolvasása és áldása zárja be. A templomi ünnepségre az egvház elnöksége ezúton is hív minden érdek­lődői. — Felhivás a IV. kerület választóihoz. A IV. választókerület balpárti jelöltjei nem házaltak a választóknál, mert nem egyes személyek elő­t ér behelyezését, hanem a balpárti gondolat gvőzelemrevitelét és a polgárság egyetemes ér­dekeinek megvédését tűzték ki célul. Kérjük a IV. választókerület öntudatos polgárait, hocv Szigvártó Albert ny. igazgató és Rudolf Ernő kisiparos, kereskedő nevével ellátott lis­tára ad iák le szavazataikat. A Szövetkezett Vá­rosi Balpárt intézőbizottsága. — A Szegedi Leányegylet a Tisza-szálló nagy­termében mára hirdetett jótékonycélu teadélután­ját megtartja s a tiszta jövedelem egy részét a ki­utasítottak segélyalapja javára forditja. — Akinek gyakran fáj a gyomra, bélmükö­dése renvhe, mája duzzadt, emésztése gyen­gült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsap­pant, annak a természetes „Ferenc József" ke­serűvíz csakhamar szabályozza a székletétét, rendbehozza az emésztését, élénkíti a vérkerin­gését és jó közérzetet teremt. GYAPJUIFONALAK ,e* TISZMniház*iairflsp8k olcsóbbak bazár. Ingyen faultjuk horgolni, kdtnl. Születési bizonvftoányát metihamisitotia a 25 éves merv^sszony (A Délmagyarország munkatársától.) Csinos ta­nyai lány került a szegedi törvényszék Vaday­tanácsa elé. Közokira thnmlsitás miatt emelt el­lene vádat az ügyészség. A lány, Szila ss Anna, a születéséi bizonyítványát hamisította meg. Tu­lajdonképpen 1909-ben született, de az okirata 1910. et tűntetett fel. — Hát nem elég fiatal maga? — kérdezte cso^ dálkozva az elnök. Hiszen maga még nem szorult arra, hogy letagadja a korát!... A lány védekezésében elmondotta, hogy nem Is azért javította ki az okiratot, mert üatalitani akar­ta magát, hanem azért mert szüleitől ugy értesült, hogy 1910-ben született. Elmondotta még, hogy je­lenleg is menyasszony, de tagadta, hogy a vőle­génye előtt akart volna fiatalabbnak feltűnni. — 25 éves vagyok — mondotta, — elég fiatal még ahhoz, hogy ne fiatalítsam magamat. A vőle­gényemnek mindegy, hogy hány éves vagyok.., A biróság tanukat hallgatott ki ¿akik alátámasz­tották a lőny védekezését. Szilass Annát a biróság bűnösnek mondota ki közokirathamisifás vétsé­gére és ezért az enyhítő körülmények figyelembe­vételével 8 napi fogházra ítélte, de az Ítélet végre­hajtását próbaidőre felfüggesztette. i Welzer Jánosné Dugonics-tér 3. sz. alatti vendéglőjét átvettem; hitelezők 3 napon belül jelentkezzenek, mert későbbi bejelentést nem veszek figyelembe. Schwarz Sándor, Dugonics- i tér 10. sz. J Ha panasza, reUlamdctóia van, fordulfoi Közvetlenül a kiadófitvalal­t)ox, levelezőlap vaqry teletor ulftín

Next

/
Thumbnails
Contents