Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-06 / 275. szám

D£LM AGYAKORSZAG KBOBD, »»BTlrelrtflitB. Somogyi nccn tZ..i.em, Telefonj Z3-35.. K.I«d6hlvoÍBl ktllc«»nldlnyTthr «• legylrodn r Aradi nccn 8. Telefon r 1 "S-OO. - Nyomda: Ll(* tlpAt nccn 1«. Telefon - l."V—o®. TATlrntl H levéldm - POlBMsyMQfMSo Saeoed Csütörtök, 1934 dec. 6. Ara 12 fillér X. évfolyam, 273. sz. ———I N UN !• I ,F'•WBWSVT—• CLOFIÍEIÉS: HnTonin helyben 3.2« Vidéken e» Budaneften 3.00, kUliHld»n S.40 genaS* ' Eqye* tzAin Ara Kétkííinap 12, vaiár« é« Unnepnan 20 flll. HlrrlrtMpk felvétele fnrlta szerlnf. MrnlpMHUi hélió kivételével itAPonlo rcfjcu l Jobb törvényt! Pestvármegye vezetői, a megye főispánja es alispánja, a tegnapi megyei ki sgv ülésen azok mellé álltak, akik a közigazga'ási reformtörvény — reformjáért küzdenek. Miutón nem vagyunk forradalmárok, a törvénynek esek alkotmányos uton történő megváltoztatásáért harcolhatunk s mivel törvénytisztelőek vagyunk, nem jellemezhetjük méltó szavakkal azokat a rendelkezéseket, amelyek miatt ma már a pestmegyei főispán is védhetetlennek és tarthatatlannak tartja ezt a törvényt. Pedig a törvénynek nem is minden rendelkezését vitatták meg a pestmegyei törvényhatóságban. Ott csak a szavazás módjáról volt sző s a listák átadásáról. Megyei törvényhatóságban ötven választónak kell átadni a választási elnök kezébe a listát. Hogy miért nem postán, ajánlva elküldeni, hogy miért nem adhatja át a pártnak, vagy csoportnak két bizalmi embere, hogy miért nem kézbesithetik az elnök részére a kézbesítésnek más, megszokott módjain, erre nem ad a törvény magyarázatot. Mintha az lett volna a cél, hogy a választási eljárást hogyan lehet minél nehézkesebbé tenni, hogyan lehet minél körülményesebbé bonyolítani azt, amit a Józan polgári ész a legsimábban és legegyszerűbben tudná végrehajtani. Végié a pestmesryei törvényhatóságban is eszrevették, hogy a törvény választási rendszere — Hogy sértő szót ne mondjunk, — milyen határtalanul elhibázott. A most folyó választási harc feleslegesen sok bizonyítékot produkál ezze! a választási rendszerrel szemben. A legelhibázottabb rendelkezése a törvénynek az, amelyik a rendes és póttagoknak együttes választását irja elő olyan módon, hogy aki több szavazatot kap, az a rendes s aki kevesebbet, az póttag. Ez a rendelkezés ellenfelekké teszi az egy listán levőket. Nem lista küzd listával, hanem az ugyanazon listán levők küzdenek egymással. Nem világnézeti harc, nem politikai meggyőződések próbatétele, nem gazdasági elvek mérkőzése a választás, hanem az egy listán levők közelharca. A szembenállólistákegymásnak ellen f e l^e i, de az ugyanazon listánlevők egymásnak ellenségei. S ellenségként viselkedik is nem egy esetben. Vannak kerületek, ahol még a választási irodájuk sem közös a lista jelöltjeinek. Ugyanaz a párt jelölte őket, ugyanannak a politikai meggyőződésnek, világszemléletnek, társadalmi osztálynak képviselői és mégis kénytelenek egymással szemben harcolni s kénytelenek ezzel a testvérharccal a velük szembenálló listának, kilátásait erősiteni. Nem egyszer történik az meg, hoey nem az jön be, akire többen szavaznak, hanem az, akit kevesebben húznak. A másik hibája ennek a rendszernek, hogy úgynevezett furólisták összeállítását megengedi s ezzel is lehetőséget teremt annak számára, hogy n e a választók akarata érvényesüljön. Vannak jelöltek, akiket nem polgártársaik bizalma, nem közéleti tevékenységük, vagy képességük visz, de viszik jelölttnrsai. Most már ha egy ilyen jelölt más listán is megy, ha csak tizen szavaznak is ezzel a másik listával, már több szavazatot kap, mint a másik listán szereplő társai. Aki két listán szerepel, az husz eset közül tizenkilencben behozhatatlan előnyt élvez mindkét lista többi jelöltjeivel szemben. Hyen választási mesterkedésekre, kortesfogásokra s ezzel azután közvéleményhamisitásra ad módot ez a törvény, hacsak a választók szinte katonai szellemben megszervezetten s fegyelmezetten nem állnak jelöltjeik mellé. A harmadik hibája er.nek a rendszernek az, hogy a választók többségének akarata nem érvényesül. Egy-két választó szavazata befolyásolhatja a választás eredményét akkor is, ha a leszavazó polgárok kilencven százaléka ugyanarra a jelöltre kiván szavazni. Ha például egy kerületben ezren szavaznak le s egy hijján valamennyien ugy, hogy A legyen a rendes tag s B legyen a póttag, de ezredik szavazó a listán törli A-nak nevét, akkor B lesz a rendes tag, holott 99 szavazó póttagnak akarta s csak egyetlen szavazó kívánta rendes tagnak. Egyetlen szavazat meghiusítja ebben a választási rendszerben 999 választó egyformán megnyilatkozó akaratát. Ennél demokráciaellenesebb rendelkezést alig lehet találni a hatályos magyar törvényekben. Nincs helyünk arra, hogy e törvény által statuált választási rendszer valamennyi hibájára rámutassunk, bizonyos azonban az, hogy most csak a szembeötlőbb hiányosságokat említettük meg. A törvénynek természetesen vannak más hibái és fogyatkozásai is. Elegot beszéltünk, irtunk már róla, nem lehetett eddig reményünk arra, hogy ezen hamarosan változtatni fognak. Amikor azonban a pestmegyei törvényhatóság pártkülönbség nélkül ítéli el a törvény téves, hibás, károséi veszélyes rendelkezéseit, amikor már a pestmegyei főispán s a megye alispánja is azok sorába áll, akik a törvény gyökeres reformját sürgetik, amikor a magyar városok szövetsége felirattal fordul a kormányhoz a régi törvény egyes közigazgatási intézményeinek visszaállítása érdekében, akkor mégis szabad már várnunk, hogy öt éve folyó küzdelmünk célhoz érjen. A magyar stirgősségü Indítvány a Népszövetség napirendjén A íanács egyhangúlag hozzájárult a délszláv-Ogy azonnali tárgyalásához Nemzetközi fegyveres erőt küldenek ki a Saar-vidékre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A Népszövetségi Tanács szerdán délután fél 5 órakor megkezdte rendkívüli ülésszakát. A Tanács szokás szerint, először zárt ülésen foglalkozott a napirend megállapításával. A zárt ülésen a tanácstagokon kívül az érdekelt államok küldöttségei is résztvetlek. A Tanács a zárt ülésen az elnök javaslatára, a tanácstagok hozzászólása nélkül, helyt adott a magyar kormány ama sürgősségi kérésének, hogy a jugoszláv panaszirat érdemleges tárgyalását tűzzék ki még a jelenlegi rendkívüli ülésszak napirendjére. A Tanács ülésén az elnöki székben Benes foglalt helyet, aki megnyitó beszédében azt mondotta, felesleges volt, hogy a magyar delegátus tiltakozzék az ó elnöksége ellen, mert a Népszövetség ügyrendi szabályai is rendelkeznek az ilyen esetekről és még a magyar megbízott levelének megérkezése előtt közölte Avenol főtitkárral, hogy nem fog elnökölni a Tanács ülésszakának abban a részében, amelyen a jugoszláv panaszt tárgyalják. Az elnöki be jelentéshez La'val, francia külügyminiszter szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy Benes a népszövetségi szabályokkal nem is kerülhetne ellentétbe. Tevfik Rüsdi bej török külügyminiszter néhány szóval csatlakozott Laval fejtegetéseihez. Eckhardt Tibor magyar megbízottnak nem volt alkalma a kérdéshez hozzászólni, mert jelen volt ugyan a teremben, de amikor Benes az ügyet szóvátette, még nem hivták meg a Tanács ásztalához. A Tanács ezután áttért a napirend megállapítására. Benes közölte, hogy a rendkívüli tanácsülésszak napirendjén szerepel a Saar-kérdés és ezenkivül még két ügy napirendre tüzesét javasolják. 1. A szovjet- és török küldöttség együttes beadványban arra kérik a Tanácsot, hogy megszabott időpontot állapítsanak meg a tanács ülésszakainak számára. 2. Javasolták továbbá, hogy a jugoszláv panasziratot tűzzék napirendre. Előbbi nvilatkozatomra való hivatkozással — folytatta Benes —, átadom az elnöki széket. Az elnöki széket ekkor Vasconcellos, nortugál meffbizolt vette át. Egy mondatban ismertette az ügyet. Miután egyetlen tanácstagnak sem volt ellenvetése. az elnök egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki és igy a kérdést a mostani rendkívüli tanácsi ülésszak napirendjére tűzik ki. A Saar-kérdés A délutáni ülésen az elnök meghívására a ta- | csolatban teendő intézkedéseket. A bizottság súlyt i nács asztalánál helyet foglalt Knox, a saarvidéki vetett arra, hogy együttműködjék a két közvetlekormányzóbizoltság elnöke. < nül érdekelt állammal! Hangsúlyozta, hogy a Aloisi báró kifejtette a népszavazással kap- | német és francia kormány megkönnyítette a