Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-04 / 273. szám

6 0 t n m a a y a r o r s z * s 1054 december 4. VILÁGHÍRES MAGYAR MŰVÉSZEK képeiből rendez képkiáüitást {^Qfggjg |flB alatti üzleiében. EDBIMfllAM Ml Itt A — "— —"Decemberhónap­rKBiniinfl ban mélyen leszállított árak. Kedvező részlet­műkereskedő fizetési feltétetek. Nagy képkeretező műhely. íentéktelen fedezet van az utak fenntartásra, hogy a magyar kormány évenkint és kilo­méterenkint mindössze 364 pengőt köl az utakra, pedig a szomszédos Ausztria ennek a tízszeresét költi, nem is beszélve Angliáról és Németország­ról, aihol több, mint ötezer pengőt fordítanak a meglévő utak minden kilométerére évenkint. A magyarországi utak fenntartásáról készített láz­görbe mutatja meg a leghívebben, hogy milyen állapotban vannak a magyar utak. Pedig az ilyen utpolitika csak drága lehet. A magyar államnak az autók évi húszmillió pengő jövedelmet biztosí­tanak, ha tehát a jó utak építésével lehetőség nyilna az autóforgalom növekedésére, jelentéke­nyen növekedne az állam bevétele is. Dr. Kogutotvitz Károly egyetemi tanár az Al­földkutató Bizottság nevében üdvözölte a nagy­gyűlést és a tanyai utak helyzetét ismertette. Dr. Lőív Lipót a Szegedi Kereskedők Szövetsé­gének üdvözletét tolmácsolta és megállapította, hogy a gyümölcs és a tojás, általában a mező­gazdaság finomodott terményei utigényesebbek a szemes terményeknél, Sürgette a kompok moder­nizálását. :, . .1; Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár a transz­kontinentális autóut jelentőségéről beszélt, majd rámutatott arra, hegy az ilyen memsetközi jellegű autóutak mentén lévő községekben az eddigi ti­zenkétórás telefonszolgálatot nem szabad fenn­tartani tovább, be kell vezetni sürgősen az egész napi telefonszolgálatot < Végül Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos határozati javastlatba foglalta az elhangzóit kir vánságokat. A javaslatot a nagygyűlés egyhangú­lag elfogadta. Albrecht főherceg este fél nyolc órakor rekesz­tette be a nagygyűlést és megállapította, hogy ez -a Szegedre összehívott nagygyűlés örvendetesen nagyobb érdeklődést keltett, mint a legutóbbi Győrött tartott ülés. 1 • i. r. i x :: s íi t. - 1 .x » A Corpus Juris 350 éves ünnepe a szegedi egyetemen (A Délmagyarország munkatársától.} Az idén augusztusban volt 350 éve, hogy Mosso­c z y Zakariás püspök megjelentette az első nyomtatott Corpus Juris Hungaricit. A szegedi egyetem jog- és államtudományi kara dr. I v á n y i Béla professzor indítványára nem­rég elhatározta, hogy az évfordulót megünnep­li. Hétfőn délután tartotta meg az egyetem az ünnepséget, amelyen nagy közönség jelent meg. Ott láttuk többek közt N a gy s z o mb a tb y Miksa altábornagyot, Rack Lipót kulturta­nácsnokot a város képviseletében, dr. L a n g ­Miticzky Ernőt, a tábla elnökét, Luká 1 s Ignácot, a járásbíróság elnökét, dr. Kovács Rókus táblai tanácselnököt, dr. Tóth Gyula törvényszéki tanácselnököt, R a s k ó Sándor főesperest, dr. Jugovits István rendőrfőta­nácsost, az államrendőrség képviseletében, dr. Pap Róbertet, a szegedi ügyvédi kamara alel­nökét és a szegedi bírákat, ügyészeket, ügyvé­deket nagyszámban. Az egyetemi énekkar vezette be az ünnepsé­get, majd dr. Kiss Albert rektor mondott megnyitó beszédet, amelyben a Corpus Juris kiadásának előzményeit és történetét ismertet­te. A rektor felkérésére ezután dr. Iványi Béla jogkari dékán tartotta meg ünnepi beszé­dét. ' — A XV.—XVI. századakban nemcsak nélunk, Magyarországon, de Európaszerte jogbizonytalan­ság uralkodik — kezdte ejőadását dr. Iványi pro­fesszor. Az élet finomodik és szövevényes lesz. Ez a komplikáltabb életmód természetesen megfelelő jogi rendezést is kivánt. Nálunk is, mint egyebütt a jogfejlődés bizonyos nagyobb lendületet vesz és gyorsabb, szélesebb ütemben dolgozik a magyar törvényhozás is. Ámde a törvényszövegekhez való nehéz hozzáférés, a törvények kihirdetésének, a törvényszövegek sokszorosításéinak tökéletlen>sé>­ge csakhamar zavarokat, bizonytalanságot okoz, úgyannyira, hogy a XV. század negyedik évtize­dében már maga a magyar törvényhozás kivánja a jogbizonytalanságnak kodifikálás utján való megszüntetését. — A jogot alkalmazó bírák szinte már kény­szerítő közbelépésére, hosszas készülődés, vajú­dás és anyagi nehézségek leküzdése után a XVI. század vége felé születik meg két lelkes magán­ember áldozatos és önzetlen murok áj ak épen a ma­gyar törvényjog kodifikációja, azaz a mi első nyomtatott Törvénykönyvünk. A folyó év Szem István napján mult 350 esztendeje, hogy Nyitra egykori hírneves és tudós püspöke, a szlovák szár­mazású Mossóczy Zakariás, aki egyben magas­rangu biró, tehát gyakorlati jogász is volt, meg­írta Epistola Dedicatóriá-ját, ajánló levelét, amely-. lyel útjára bocsátotta élete egyetlen nagy müvét, az első nyomtatott magyar Corpus Jurist. A nqgy mii megalkotásában Mossóczynak segítségére volt kehe1 barátja, püspök és birótársa, Telegdy Miklós is. — A magyar jog ötszázados fejlődésének ered­ményét tartalmazza es a hatalmas munka, amely­nek 1628. évi bécsi kidásához csatolták először hozzá Werbőczy Hármaskényvét % amely 1696-baji kapta és azóta állandóan viseli is a Corpus Juris Hungarici nevet. Igy született meg a magyar Tör­vénytár jnár takkor, ami.dőn külföldön a jogalko­tás terén európaszerte nemcsak partikularizmust, hanem valóságos jogalkotásbeli meddőséget és szegénységet tapasztaltunk. Igy jön létre a mi Corpus Jurisunk, amely nemcsak többszáaados jogalkotásainknak muzeumi és ódon illatú emlé­ke, hanem magának a magyar Géniusznak jpgszar bályokban megrögzített integráns része. — Nagymagyarország, az ezeréves magyar ál­lamiság szimbóluma ez a hatalmas mü, lebirhatlan etikai, erkölcsi erő, melyet semmiféle Trianonnal tőlünk elvenni nem lehet s amelynek semmiféle gyilkos fegyver nem árthat —- mondotta Iványi professzor, majd igy folytatta: — Ellenségeink területet és embereket rabol­hattak tőlünk, de magyar jogunk fensőbbséges fö­lényét, jogunk hatalmas ható erejét eddig semmi féle eiöszak megtörni nem tudta és nem tudja ez­után sem. Sőt, az eaeréves magyar jog maradandó és állandó hatása alól a területorzók sem tudnak szabadulni és nem fognak szabadulhatni ezután sem. : n.' *7> • A hosszantartó tapssal fogadott ünnepi be­szédért a szegedi ügyvédi kamara nevében dr. Pap Róbert alelnök mondott köszönetet Ivá­nyi professzornak. Kifejtette, hogy az ügyvédi karnak is ünnepi dátum a magyar törvénytár első kiadásának többszázados jubileuma. — Törvénytárunkon végigvonul, — mondot­ta — nemzetünknek az alkotmány szabadsá­gáért és függetlenségéért folytatott hosszú küz­delem sorozata. Jogásznemzet vagyunk, nem­csak azért, mert a joggal és jogtudományokkal előszeretettel és hozzáértéssel foglalkozunk, ha­nem azért is, mert az igazságnak fanatikus hi­vői és tántoríthatatlan harcosai voltunk és vagyunk. Nemzetünk jogáért folytatott küzdel­münket addig kell folytatni, mig igazságunkat el nem értük. Az ünnepség befejezéseid az egyetemi ének­kar a Himnuszt énekelte el. MIKULASRA aíándékot s 7. épet, olcsó csak a „HfflTTYr droaérfáfeas* vehet. NÍM5CZ, T'ssa Laios körút 38. sz.so Hivatali áihe yezés miatt 3 szobás, koDi 'ortos, parkettás, sxép, garantáltan féregmewtes lakás február 1-re átadó jutányos bérért Bonvéd tér 8.sz. a. Tudako­zódni Püőnix bíztositónál, Kígyó u. 2. 72 Tel.: 11—29. A SZEGEDI MÜBABÁTOK KÖRE ezévben töltötte be fennállásának tizedik esz­tendejét. Ez az alkalmi egyesülés 1924-ben néhány lel­kes és önzetlen kulturb.arát kezdeményezésére s a Somogyi-könyvtár, főleg pedig nemrég elhunyt nagynevű igazgatójának égisze alatt abból a cél­ból alakult, hogy tagjainak csekély havi dij el­lenében a bel- és külföldi folyóiratok színe-javát rendelkezésükre bocsássa s használat után azok­kal a Somogyi-könyvtár állományát gazdagítsa. intézmény ptéves fennállás^ ajkalmából Délmagyarország 1929. évi december 29-i Sijgmá­ban — méltányolva a vállalkozás jielentős kultu­rális szolgálatait — hosszabb cil'Jtben emlékezett meg róla s e tárgyban néhai Mór-a Ferencet is meginterjúvolta, aki a tőle megszokott szellemes­séggel hárította el ugyan a jubileum megftanep­Jéséaek a gondolatát, de meleg szavaiban elisme­réssel adózott az eszme megvalósítóinak s abbeli reir. Syéttiek adott kifejezést, hogy az irodalom és a Somogyi-Könyvtár barát"! e minden pártolásra érdemes intézmény továbbfejlesztését is lehetőivé te; ••Ír. Illő és időszerű tehát s a Móra Ferenc iránti kegyelet is megkívánja, hogy most, amikor az egyesülés tízéves fennállását is megérte, újból meg­emlékezzünk róla, nem azért, hogy mi is meg­dicsérjük azokat a lelkes férfiakat, akik ezt a vállalkozást létrehozták s mindean honorárium nélkül önzetlenül adminisztrálják, hanem hogy esuton is felhívjuk Szeged város intelligens kö­zönségének a figyelmét erre az egyesülésre, amelynek életrevalóságát az is bizonyítja, hogy a mostoha idők viszontagságait egy évtizeden át kiáltotta s abban a meggyőződésben, hogy a kul­túrának tesz hásznos szolgálatot, el van határoz­va, hogy eddigi működését, ha lehet fok^aottabbj mértékben, továbbra is folytatja. Tény, hogy a tagok száma, amely az ötéves jubileum időpontjában a 100-at megközelítette, időközben kilépések folytán megfogyatkozott, ami természetszerűleg a| megrendelt folyóiratok szá­mának csökkentését is maga után vonta, de igy is olyan nagyszámú és értékes magyar, német és francia folyóiratot bocsát a tagjai rendelke­zésére, hogy minden méltányos igényt képes ki­elégíteni s ha a tagok száma, mint ahogy re­méljük, újból megnövekszik, még több előkelő, főleg külföldi folyóirat megrendelése által le­hetővé teszi, hogy tagjai az eddiginél szélesebb körben tájékozódhassanak a nagyvilág esemé­nyeiről s a maguk szórakozására s művelődésé­re felhasználhassanak olyan értékes külföldi fo­lyóiratokat is, amelyeket a maguk részére csak nagy anyagi áldozattal szerezhetnének meg. Az intézőbizottság e napokban tartott ülésé­ben máris elhatározta többek között a? „Illustra­ted London News" eimü előkelő angol s az ugyanesak magas színvonalon álló „Illustrazione Italiana" cimü olasz folyóirat megrendelését. Az egyesülés életének ez ujabb fordulópontján számit eddigi tagjai s általában a szegedi mü­veit közönség további támogatására, amit azzal is megkönnyít, hogy tagjaitól nem kíván hos­szabb lekötöttséget, mert a belépés -csak bárom hónapra kötelező. A tagok havi 2 P 50 f ellené­ben nemcsak a Somogyi-könyvtár 'külön helyi­ségében olvashatják a folyóiratokat, hanem azo­kat hetenként háromszor méltányos beosztással magánhasználatra ki is kölcsönözhetik s főleg a hölgytagok s illetve családtagak a nagyszámú és válogatott divat- és szépirodalmi lapokban saiát otthonukban is gyönyörködhetnek. A belépés minden alakszerűség nélkül akár levelezőlapon, akár a csereórák alatt a Somogyi­könyvtár helyiségében élőszóval is bejelentheti. Reméljük, hogy Szeged müveit közönsége nem hagyja cserben ezt a jól bevált kulturális intéz­ményt, amely magunk között szólva a város er­kölcsi s anyagi támogatásét is megérdemelné. Ugyancsak a legutóbbi imlézöbizottsági ülé­sen Eatározatfea merjJ, hegy a kilépett tagok an­nak idején befizetett felviteli dijaik visszafizeté­sét folyó évi december 1-től s illetve a kilépés­től számított három hónap alatt t^tq/iiáik igé­nyelni, mert különben igényükről az egyesülés javáról lemondottaknak tekintetnek. Dr. Boross Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents