Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-30 / 294. szám

T934 dtccmScr 3(J. BirMAGYARORSZSG 9 Felmentették a csalás vádfa alól Bálint Kálmánt, a leángegetö moziiatöt (A Délmagyarország munkatársától.) Bálint Kálmánt, a leányégető mozifütőt a* ügyészség folytatólagosan elkövetett csalás miatt állította szombaton dr. Apczy Ernő törvényszéki bíró elé. Bálintot 1923-ban és 1924-ben lopás miatt egyhónapi, majd kéthónapi fogházra Ítélte és kimondotta a bíróság a hivatalvesztést is és a politikai jogainak felfüggesztését. A vádirat szerint Bálint elhallgatta, hogy vasúti alkalmazott, vassuti nyugdíjas és így a bíróság nem értesítette a kiszabott szabadságvesztésről a vasutat, aminek l>edíg az lett volna a következménye, hogy Bálint elvesztette volna a nyugdiját felöntettél arra, hogy lopás miatt jogerősen elitélték. így azután 1924-től 1934-ig felvett összesen 15.287 pengő nyugdijat, lakáspénzt és családi pátiékot, a vasuli nyugdíjintézetnek pedig 4000 pengő kárt okozott. A vádirat szerint Bálint a csalást folytatólagosan követte el, fondorlatosan megtévesztette a törvényszéket. 1934-ben, a leányégetési^ bűnügyével kapcsolatban dérült ki, hogy vasúti aíkalmaBOtt volt és bár el volt ítélve vagyonelleni bűncselekmény miatt, a nyugdiját mégis felveszi. A tárgyaláson Bálint azzal védekezett, nem tudta, hogy be kellett volna mondania azt is, hogy vasutas. Fűtőnek mondotta magát és ő akkor tényleg az is volt, mozifütő. Védője, Falcione Kálmán előadta, hogy az iratokban benne volt, hogy Bálint vasúti nyugdíjas, tehát arról szó sem lehet, hogy fondorlatosan tévedésbe akarta volna ejteni a bíróságot ée ezáltal megkárosította a vasutat. A bíróság felmentette Bálintot azzal az indokolással, hogy csupán indokok vannak arra nézve, hogy Bálintnak célja a tévedésbsejtés volt, de ez nem nyert bizonyítást. Az ügyész és a vasút képviselője az ítélet ellen fellebbezést jelem tett be. Nedves, hidtta \ időben NIVEA A [óljuk arcunkat és kerünket \ NIVEA-CREME-el. Nivea-Creme ára dobozban: P '60, 1'-, 2-Nivea-Creme ára óntubusbao W»' P 1- . 1-60 Ha tökéletesen akaria elkészíteni pulloveriét fordulion bizalommal Fischer 99KéZÍfYtUfllCaftá£"-fiox Kö'csey u. 40. Divalgyapfufonalalcban óriási v á la sx lék. Az ügyvéd 1934-ben Emlékezzünk vissza a béke esztendeire: lányos házaknál legszívesebben látott vendég volt az ügyvéd ur. Még az is, akinek meg se száradt oklevelén az írás. Elég volt kitenni tábláját a kapu alá és máris ömlött az irodába a pénz. Ott ültek az előszobában a jelöltek, a kisasszonyok, párnázott ajtó választotta el a tárgyaló-szobát, az ügyvéd ur elegáns irattáskával ment el a tárgyalásokra és vezetője volt nemcsak a maga városa közéletének, hanem belőle került ki legtöbb tagja a parlamentnek is. Az ügyvédi diploma nyugodt életet, biztos vagyonszerzés alapjait jelentette mindenki számára. Ma... Az aktatáska már régen ügvnökök mintakollekciójának tárháza lett... Az ügyvéd ur: egv szobás lakájban húzódik meg, elsején gondot okoz neki a minimális házbér, lakásán nem csilingel a telefon, vagy ő szereltette le, vagv a posta, gépírókisnsszonya nincs, levelezését a törvényszékek körül megnyílt leíró-irodákban bonvolitia le olcsón és — sokszor hitelbe, az ügvvédek menzáján ebédel meg egv pengőért, vagv néha ingyen, peres ügyeinek nyolcvan százalékában nem kap honoráriumot, ha valahol iár neki valami, azt se tudja behartani. végrehajtásra el se megy, mert tudja, hogv mindent kiigényelnek .. A békeévek legtöbbet jövedelmező foglalkozásából egy olyan kenyérkereső pálva lett. amelynek szerencsétlen iei sóhajra lát iák előre a holnapi szerény kenyeret, de néha még a portóköltséget se ... *A sztárok". ;í24."> ügyvéd látja eT a lerongvnlódntt és hitelbe élő szegény Budapest iogkereső körönbégének jogi képviseletét. Ezeknek a legtöbbje— nvomorog. De azért ma is vannak primadonnák nz ügvvédi pálván. Oakhogv amíg résben a kiváló jogi tudás, az ügyvédi képesség íelentette a "ikert, addig ma az ügwéd-«ztárok nagv iövedelmeinek alapia — a családi összpl'ö»tpfés. a vagvon. Ma már csak az az ügwéd lebot ügyésze valamely banknak, vagv vállalatnak aki ott maga is érdekeltséget vállal megf^'ő tőkével. Ha az figvvéd ma gazdagon nősül, azért van szüksége a hozományra. hogv azt befektesse abba a vállalVo-^cV>a< ahol kilátása van elnyerni az flgvészl állást. Az ügyvédi foglalkozás folvtatásáhor egyébként is. szükség van tőkére. Ar ügwMnek V«ll előlegeznie a jelentős bélvegkőltségeket. A féltől ezt nem lehet előre kérni. Vagy szegény a kliens és nincs neki, vagy jómódú ember és akkor megsértődne, hogy előre kérik tőle a költséget, amikor ő „jó minden pénzre..." Ha az alperesen nem lehet behajtani a pénzt — és ma az alperesek legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik — akkor a felperes nem fizet, mert „ügyetlen volt a fiskáli s." Azért vannak ügyvéd-sztárok, akiknek az évi jövedelme horribilis összegre rug. Néhányan kőzülök optáns-birtokosokat képviselnek a hágai bíróság előtt és amíg a per el nem dől. visebk a pereskedéssel járó hatalmas költségeket. nem ritkán előleget adnak a per eldöltéig a félnek, vngv meg is veszik a követeléseket, mások pedig a nagybankok jogügyi dolgait intézik. Ámde a béke éveihez viszonyítva ezeknek a „nagykereső" ügyvédeknek a száma a minimumra csökkent. Az ügvvédek tulnvomó része szizlfuszi küzdelmet folvtat a mindpnnani kenyérért, annak ellenére, hogv ma sokkal többet pereskednek az emberek, mint azelőtt. Csakhogy ma a perek nyolcvan százaléka «zegénviogon indul. A fél felmegy az ügvvédi kamarához és bemutatva szeTénvség? hirnnvítvánvát. kéri az „ingven ügyvéd" kirendelését. Békében az állam — ha minimális összeget is. de valamit mégis — fizetett az ingven ügyekért. Ma nem fizet semmit. Békében a perek legnagyobb része behajtási perekből állt. az adó*nal< rnin^íg volt valamiie, amit le lehetett foglalni. Ma? Mindent kiigényelnek a — jó rokonok. A legtöbb bünügv az igénvperekben letett hamis eskü miatt indul meg De nehéz itt bizonyítani és a bíróságok fe'fopáca e tekintetben emberileg humánus. Hallatlanul megszaporodott a sfkk"«rtások száma, ahol a vádlott hízonv nem tud fizetni az fi»vvMi védelemért, hiszen ha nénz^ hmm» — akármílven kpvés is — pl*ősorhan a károsultnak fizetne, aki az elsikkasztott összeg tőreikéért is visszavonná a feljelentést. Száz árverés közül alig ö«öt tartanak meg Pesten és csak azokat tartiák meg. ahol az adós össze tudott annvi oénzt szerezni, hogv rokonaival olccó áron összevásároltassa szegényes rók-mók?át. Az árverési hiénák: — iófékonvsági emberek. no nem azért, mert szivük '<"ino. Hanem mert kénv*elenek vele. A roktár«;v fel<> vannak ré gen ö«saevá "áro't z»/vt*VAv»1 és «l-ármílven no tom áron ?s vp'^Mr f. fnladni raífnV ma nem tudnak. Elmennek ugyan egy-két árverésre, de öt, meg tíz pengőért hallgatólagosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a beperelt és végrehajtott rokona tíz pengőért vegye meg a kétszázra becsült hálószobát. Az ügyvédek nem árvereztetnek, mert tudják, hogyha be is folyik valami pénz. abból nekik nem jut semmi. A háziurat, az adóhivatalt, a betegpénztárakat elsőbbség illeti meg és ngvan hol van ma olyan ember, aki ezeknek ne tartoznék... Ha aztán nincs árverező, akkor a hiéna megveszi a bútort, de csak azért, hogy — részletre újra eladja a félnek. Ilven esetben persze nem feledkezik meg a maga „polgári hasznáról." Rengeteg a mulasztási ítélet. Az emberek el se jönnek a tárgyalásra, úgyis tudják, hogy nem lehet rajtuk behajtani semmit. Az ügyvéd .amikor a perfelvételnél látia, hogy az ellenfél nem jelent meg, kétségbe van esve: tudja, hogy még csak remény sincs a behaj| tásra. Akkor kezd csak örülni, ha — de ez ] a pereknek csak husz percentjében fordul elő — az ellenfél képviseletében valaki megjelent. Ma minden elképzelhető egyezkedési ajánlatot elfogadnak. A bíróságokon valósággal hemzseg a rengem teg ügyvéd, de azért szinte leírhatatlan az ügyvéd-nvomor. Az ügvvédi kamara könwtára tele van ügyvédekkel, akiknek még arra sincs pénzük, hogy a legszükségesebb törvénykönyveket megvásárolják. Az ügvédek nagv részének nincsen már személyzete, a kamara nyolcvanezer pengő segélyt oszt ki Pesten ügyvédek támogatására. Bengeteg ügyvéd bel vett fizeti meg a tagsági dijat, három előkelő ügyvédből álló bizottság ingven ebédiegveket oszt ki és egv külön bizottság — diszkréten — kölcsönö ket folvósit. néha nemrégen is nagyjövedelmű ügvvédeknek. Még a szegényházban is la-kik ügyvéd, sokan a népkonyhán étkeznek... Bengeteg ügvvéd követ el öngyilkosságot a nvomora miatt... Jóforgalmu irodákban gyakori vendégek öreg. érdemes kollégák, akik részletre kínálnak' iogi munkákat, vagy egvéb dolgokkal ügynökösködnek. A kamara, ahol a fegyelmi ügveK hallatlan módon megszaporodtak, már nem lehet elvan rígorozus az ügvvédek mellékfoglalkozásával szemben, mint volt egykoron. De az ügyvédeken kívül bealkonyodott a végrebaitóknak is. akik még nem is olvan régen fantasztikus összegeket kerestek. A legtöbbnek saiát autóia és óriási forgalmú irodája volt. Aztán megielent egy rendelet, hogv az ügyvédeknek előre kell megfizetni a végrehajtási diiakat. Ki mer ma erre „reszkírozni"? Am;l--nr a végrehajtás és az árverés is lutri, a lerrtfihh esethpn kilátás nélküli. Azelőtt a végrehajtó „egvütt sírt és egvütt nevetett" egy sikerült árverés után. Ma: csak az ügvvéd sir, de az ügyvédnek nincsen már pénze a költsé-' gébre . . . Mindennek ellenére az ügwéd még mindig megmarad azon a píede=ztálon. ahová Deák Ferenc állította őt. Tnkább összehúzza magát, éhezik, nvomorog de hivatásáról nem feled, kezík meg Pediff nem irigylésre méltó az ügyvéd ur élete 1934-ben ... Paál Jőb. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gő?, kádfürdő,«sYizgyógyintézet (VII., Dohánv-uoca 44. szám> Jyltás i regoel S órakor. — Oöz- ¿a kádIttrdö ára Pl. - Klaaolqálásldl!c«*k 10Hit.