Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-28 / 292. szám
DÉLMAGYAROKSZAG SKBOED, 9aartae«sMM«fl: Somogyi ucco 2 L em. Telefon : 23-33. - Klodóhlvetel ktllc»»nkOiiyrí<Sr é* fegjiroda : Aradi uoca 8. Telefon i 1MM. - Nyomd» s LBw LipM aces 1«. Telefon - TA*1r«tl — - itD«lmaoyarom«o Sreood Péntek, 1934 dec. 28. Arn 12 fillér X. évfolyam, 292. $z. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2 Vidéken M BudapMten J.OO.klllUlldHn B.4() penqff. ' Egye* >zám Ara hétköznap 12, vaMIr» él Unneonnp 20 flll. Illriletétek felvétele tarlta «arerlnf. Menteleni« hétttt kivételével aapónta reonnl A városok törvénye K karácsonyi lapok papírrenget egéből szinte óceáni szigetek módjára emelkednek ki azok a dkkek, amelyek igazán meghallgatást követelnek. Meglepetésszerű tényállításokat vagy állásfoglalásokat ugyan ezek a dkkek nem nagyon tartalmaznak, inkább összefoglalásai az észleleteknek és leszögezései az amúgy is ismert állásfoglalásoknak. Régi hagyománynak megfelelően karácsonyi rikkekben nem szoktak felvetni ellentmondások keltésére alkalmas problémákat. Elhisszük például Bethlen Istvánnak, hogy a két hete lefolytatott genfi tárgyalások tapasztalatai szerint a jövőben fokozott óvatosságot kell tanusitanunk a szomszédainkat érintő külpolitikai kérdések kezelésénél. Tudomásul vesszük, természetesen örömmel, hogy Rassay Károly a választójog körül meginduló harcban teljesíteni fogja ellenzéki pártállásából folyó kötelezettségét. Egyetértünk Kánya külügyminiszterrel, aki fel akarja használni a lélektani pillanatot a nemzetközi politikai ellentétek kiküszöbölésére. Köszönettel nyugtázzuk Hendersonnak, a leszerelési konferencia elnökének emberien meleg szavait, aki a világot meg akarja menteni a barbárság korának visszatéréséről. Meglepődve olvassuk Weisz Fülöp megállapítását, hogy a gazdasági helyzet viszonylagosan kielégitő. Kinek kielégítő, kinek nem. Nagy figyelmet szentelünk Chorín Ferenc bizonyításának, hogy az agrárolló tulajdonképpen nincs anynyira kinyitva, mint általában hiszik. Elhiszszük a francia miniszterelnök jóslását, hogy a jövő esztendő lesz a gazdasági fellendülés esztendeje, ha sikerül békés szellemben megoldani a nemzetek között fenálló ellentéteket. De mindezeknek a cikkeknek és nyilatkozatoknak, tömegjében különös figyelmet követel magának a kereskedelemügyi miniszter fejtegetése a városrendezés kérdéséről, mert ez a dkk beharangozása annak, hogy a kormány a közel jövőben benyújtani szándékozik a városokrendezéséről szóló törvényjavaslatot. Azt mondja ugyanis a kereskedelemügyi miniszter, hogy a vidéki városok városfejlesztési politikája a a legtöbb helyen ötletszerű volt, súlyos hibákkal és tévedésekkel járt, melyek egyáltalán nem, vagy csak súlyos anyagi áldozatok árán hozhatók helyre. Ennek következtében megfelelő jogszabályok alkotására van szükség, hogy biztosithatók legyenek a jövő várospolitikának jogi előfeltételei. A városokat és városias jellegű községeket kötelezni kell területbeosztási, részletes fejlesztési és szabályozási tervek elkészítésére. Szabályozni kell a telekátalakitási és határkiigazitási eljárást. Meg kell könnyíteni a városrendezés érdekében szükséges kisajátításokat. Mindezeken felül meg kell teremteni e nagyszabású tervek végrehajtásának anyagi előfeltételeit, aminek legtermészetesebb pénzügyi forrása csakis a telkek rendezéséből származó telekértéktöbblet megadóztatása, az úgynevezett bet te rment lehet. Ezekben már le is vannak fektetve a városrendezésről szóló törvény alapvető elvei, melyek értesülésünk szerint már csak utolsó simításra várnak a belügyi és kereskedelemügyi minisztériumokban. A városrendezési törvénnyel egyidejűleg kell mecrielenni a mintaépítési szabályrendeletnek, melyhez a vidéki városok a jövőben alkalmazkodni tartoznak. ' Olyan nagy horderejű kérdések előkészítéséről van szó, hogy ezeknek fel kell kelteni nemcsak Szeged város újonnan alakult törvényhatóságának, hanem a városok kongresszusának és valamennyi vidéki városnak érdeklődését. Ezúttal igazán tua res agitur, — a te dolgodról van szó. Hogy szükség van a városrendezés kérdéseinek szabályozására, kétségtelen. Hogy véget kell vetni az ötletszerűségnek, a tervnélküliségnek és a jövő előkészítése érdekében rá kell kényszeríteni a városok műszaki hivatalait a városfejlesztés terveinek elkészítésére és valamelyes program felállítására, az is kétségtelen. Valahogyan meg kell oldani a messze szétterülő alföldi városok problémáját, melyeknél a szétszórtság a közmüvek létesítésének és fenntartásának költségeit megsokszorozza. —————___ Legszomorubban éppen Szegednél tapasztal-« hattuk az extenzív városépítésnek súlyos következményeit a telepeknek nevezett bibircsókok létesítésénél, melyeknek súlyos anyagi terhei most kezdenek egész nagyságukban kibontakozni. Mindez teljes mértékben igaz. De mennyire igaz, hogy a jövő fejlődés biztosítása érdekében határozott mederbe kell terelni a városok rendezésének ügyét, annyira igaz az is, hogy minden városnak megvannak a saját speciális problémái, fejlődésének különleges előfeltételei s éppen ezért csak olyan jogszabályokat szabad felállítani, melyek a helyi körülmények figyelembevételéhez megadják a kellő rugalmasságot. A városok törvényében ezt a két szempontot kell egymással összeegyeztetni. A törvény fektesse le a városfejlesztés irányelveit, de ezeken az elveken belül adja meg a városoknak a sablonoktól mentes fejlődés lehetőségeit. Laval római utja A francia—olasz közeledés, a revízió és Ausztria függetlensége az európai politika első vonalóban Pdris, december 27. Laval külügyminiszter londoni utja nem a legközelebbi program, mert a francia kormány minden törekvését ezidószerint Olaszországhoz való közeledés irányítja és Laval elsősorban Rómába fog utazni. Az Intransigeant azt irja, hogy Anglia újból tevékeny részt fog venni a kontinentális politikában, aminek beláthatatlan a fontossága, mert uj életre keltette az angol-francia együttműködést. Soh asem volt kedvezőbb a légkor ilyen összetartáshoz, amelyet Franciaország . den erejével fejleszteni kiván. Laval római látogatása kétségtelenül maga után fogja vonni C' -zorszdg és Franciaország közeledését, egyben Olaszország és Jugoszlávia összebéknlését is, aminek eredménye az lesz, hogy Középeuróvdban enyhülni fog a feszültség. Laval külügyminiszter karácsony el só napiét Párison kivül töltötte, de tegnap már visszatért virt^'-ól. Az Excelsior jelentése szerint Laval viszszaérkezése után kijelentette, hogy nem valami sürgős ügy szólította vissza Párisba. — Tizenöt éve nem voltam szabadságon — mondotta a külügyminiszter — és most is elfelejtettem, hogy kétnapi szabadságot vettem ki Laval szavait - teszi hozzá a lap — olyan hamis mosollyal kisérte, ami arra enged következtetni, hogy a Quai d"Orsay kedvező értesüléseket kapott Rómából. Azt hiszik, hogy a római útra már január első napjaiban sor kerül. A Paris Soir római tudósítójának telefonjelentése szerint Rómában híre terjedt, hogv Laval római utazására január 3-án, vagy 5-én keriil sor. Rómában azon a véleményen vannak. hogy a francia külügyminiszter látogatásáról már túlságosan sokat beszéltek és a további halogatás csak ártalmára lehelne a francia—olasz közeledés ügyének. Illetékes francia körökben kijelentették, hogy e pillanatban Laval külügyminiszter ró mai utjának időpontja még nincs véglegesen megállapítva, de minden politikai kérdést az ntazásra előkészítették, ugy, hogv az utazásra január 13-ika előtt sor kerülhet. Az előmunkálatok oly kedvezően folytak le, hogv rövid, időn belül befejezhetők lesznek. A revízió kérdése A Temps vezető helyen Laval római látogatásával foglalkozva, ugy tudja. hogy. arra január első felében kerül sor. Már a francia közeledés első napjaiban egvetértés jött létre arra nézve, hogv a francia külügyminiszter csak akkor utazik Rómába, amikor a két ország általános európai politikája és a francia—olasz kérdésekre nézve megegyezés lényegében már létrejött. Laval összhangba akarja hozni a két ország politikáját a fegyverkezések kérdésében és az osztrák kérdésben, valamint a Duna-medence gazdasági megszervezése kérdésében. — Előttünk áll továbbá a magyar revizio. nizmus kényes kérdése is — írja a Temps . A Duce külpolitikája ezt a revizionizmust olvkor támogatta, jóllehet nem abban az irányba**, amerre a magyarok ezt a mozgalmat ki akariák fejleszteni. Okunk van azt hinni — írja a lap —. hogv ennek a kérdésnek nehézségeit is sikerül leküzdeni. A lap megelégedéssel jegyzi meg. hogv Budapest és Belgrád között a viszony megjavult Európai biztonsági paktum „Az európai helyzet kulcsa Ausztria függetlensége London, december 27. Az angol sajtő olyan híreket közöl, hogy az olasz és a francia kormány középeurópái biztonsági paktumot akar létrehozni, amelynek az volna a célja, hogy biztosítsa Ausztria függetlenségét. A Dailv Telegraph* részletekkel is szolgál s ugy látszik, hogy adatait angol kormánykörökből merítette, amiből arra kell következtetni, hogy az olasz-francia tervet Anglia is támogatja. A Daily Telegraph azt is megjegyzi, hogy Laval