Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-28 / 292. szám

DÉLMAGYAROKSZAG SKBOED, 9aartae«sMM«fl: Somogyi ucco 2 L em. Telefon : 23-33. - Klodóhlvetel ktllc»»nkOiiyrí<Sr é* fegjiroda : Aradi uoca 8. Telefon i 1MM. - Nyomd» s LBw LipM aces 1«. Telefon - TA*1r«tl — - itD«lmaoyarom«o Sreood Péntek, 1934 dec. 28. Arn 12 fillér X. évfolyam, 292. $z. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2 Vidéken M BudapMten J.OO.klllUlldHn B.4() penqff. ' Egye* >zám Ara hétköz­nap 12, vaMIr» él Unneonnp 20 flll. Illr­iletétek felvétele tarlta «arerlnf. Mente­leni« hétttt kivételével aapónta reonnl A városok törvénye K karácsonyi lapok papírrenget egéből szinte óceáni szigetek módjára emelkednek ki azok a dkkek, amelyek igazán meghall­gatást követelnek. Meglepetésszerű tényállí­tásokat vagy állásfoglalásokat ugyan ezek a dkkek nem nagyon tartalmaznak, inkább összefoglalásai az észleleteknek és leszöge­zései az amúgy is ismert állásfoglalásoknak. Régi hagyománynak megfelelően karácsonyi rikkekben nem szoktak felvetni ellentmon­dások keltésére alkalmas problémákat. El­hisszük például Bethlen Istvánnak, hogy a két hete lefolytatott genfi tárgyalások tapasz­talatai szerint a jövőben fokozott óvatossá­got kell tanusitanunk a szomszédainkat érin­tő külpolitikai kérdések kezelésénél. Tudo­másul vesszük, természetesen öröm­mel, hogy Rassay Károly a vá­lasztójog körül meginduló harcban teljesíte­ni fogja ellenzéki pártállásából folyó kötele­zettségét. Egyetértünk Kánya külügyminisz­terrel, aki fel akarja használni a lélektani pil­lanatot a nemzetközi politikai ellentétek ki­küszöbölésére. Köszönettel nyugtázzuk Hen­dersonnak, a leszerelési konferencia elnöké­nek emberien meleg szavait, aki a világot meg akarja menteni a barbárság korának visszatéréséről. Meglepődve olvassuk Weisz Fülöp megállapítását, hogy a gazda­sági helyzet viszonylagosan kielégitő. Ki­nek kielégítő, kinek nem. Nagy figyelmet szentelünk Chorín Ferenc bizonyításának, hogy az agrárolló tulajdonképpen nincs any­nyira kinyitva, mint általában hiszik. Elhisz­szük a francia miniszterelnök jóslását, hogy a jövő esztendő lesz a gazdasági fellendülés esztendeje, ha sikerül békés szellemben meg­oldani a nemzetek között fenálló ellentéteket. De mindezeknek a cikkeknek és nyilatko­zatoknak, tömegjében különös figyelmet kö­vetel magának a kereskedelemügyi miniszter fejtegetése a városrendezés kérdéséről, mert ez a dkk beharangozása annak, hogy a kor­mány a közel jövőben benyújtani szándéko­zik a városokrendezéséről szó­ló törvényjavaslatot. Azt mondja ugyanis a kereskedelemügyi miniszter, hogy a vidéki városok városfejlesztési politikája a a legtöbb helyen ötletszerű volt, súlyos hi­bákkal és tévedésekkel járt, melyek egyál­talán nem, vagy csak súlyos anyagi áldozatok árán hozhatók helyre. Ennek következtében megfelelő jogszabályok alkotására van szük­ség, hogy biztosithatók legyenek a jövő vá­rospolitikának jogi előfeltételei. A városokat és városias jellegű községeket kötelezni kell területbeosztási, részletes fejlesztési és sza­bályozási tervek elkészítésére. Szabályozni kell a telekátalakitási és határkiigazitási eljá­rást. Meg kell könnyíteni a városrendezés ér­dekében szükséges kisajátításokat. Mindeze­ken felül meg kell teremteni e nagyszabású tervek végrehajtásának anyagi előfeltételeit, aminek legtermészetesebb pénzügyi forrása csakis a telkek rendezéséből származó telek­értéktöbblet megadóztatása, az úgynevezett bet te rment lehet. Ezekben már le is vannak fektetve a városrendezésről szóló tör­vény alapvető elvei, melyek értesülésünk szerint már csak utolsó simításra várnak a bel­ügyi és kereskedelemügyi minisztériumok­ban. A városrendezési törvénnyel egyidejű­leg kell mecrielenni a mintaépítési szabályrendeletnek, melyhez a vi­déki városok a jövőben alkalmazkodni tar­toznak. ' Olyan nagy horderejű kérdések előkészí­téséről van szó, hogy ezeknek fel kell kelte­ni nemcsak Szeged város újonnan alakult törvényhatóságának, hanem a városok kong­resszusának és valamennyi vidéki városnak érdeklődését. Ezúttal igazán tua res agi­tur, — a te dolgodról van szó. Hogy szük­ség van a városrendezés kérdéseinek szabá­lyozására, kétségtelen. Hogy véget kell vetni az ötletszerűségnek, a tervnélküliségnek és a jövő előkészítése érdekében rá kell kénysze­ríteni a városok műszaki hivatalait a város­fejlesztés terveinek elkészítésére és valame­lyes program felállítására, az is kétségtelen. Valahogyan meg kell oldani a messze szét­terülő alföldi városok problémáját, melyek­nél a szétszórtság a közmüvek létesítésének és fenntartásának költségeit megsokszorozza. —————___ Legszomorubban éppen Szegednél tapasztal-« hattuk az extenzív városépítésnek súlyos kö­vetkezményeit a telepeknek nevezett bibir­csókok létesítésénél, melyeknek súlyos anya­gi terhei most kezdenek egész nagyságukban kibontakozni. Mindez teljes mértékben igaz. De mennyire igaz, hogy a jövő fejlődés bizto­sítása érdekében határozott mederbe kell te­relni a városok rendezésének ügyét, annyira igaz az is, hogy minden városnak megvannak a saját speciális problémái, fejlődésének kü­lönleges előfeltételei s éppen ezért csak olyan jogszabályokat szabad felállítani, me­lyek a helyi körülmények figyelembevételé­hez megadják a kellő rugalmasságot. A vá­rosok törvényében ezt a két szempontot kell egymással összeegyeztetni. A törvény fek­tesse le a városfejlesztés irány­elveit, de ezeken az elveken belül adja meg a városoknak a sablonoktól mentes fejlődés lehetőségeit. Laval római utja A francia—olasz közeledés, a revízió és Ausztria függetlensége az európai politika első vonalóban Pdris, december 27. Laval külügyminiszter lon­doni utja nem a legközelebbi program, mert a francia kormány minden törekvését ezidószerint Olaszországhoz való közeledés irányítja és Laval elsősorban Rómába fog utazni. Az Intransigeant azt irja, hogy Anglia újból te­vékeny részt fog venni a kontinentális politiká­ban, aminek beláthatatlan a fontossága, mert uj életre keltette az angol-francia együttműködést. Soh asem volt kedvezőbb a légkor ilyen összetar­táshoz, amelyet Franciaország . den erejével fejleszteni kiván. Laval római látogatása kétségte­lenül maga után fogja vonni C' -zorszdg és Fran­ciaország közeledését, egyben Olaszország és Ju­goszlávia összebéknlését is, aminek eredménye az lesz, hogy Középeuróvdban enyhülni fog a feszült­ség. Laval külügyminiszter karácsony el só napiét Párison kivül töltötte, de tegnap már visszatért virt^'-ól. Az Excelsior jelentése szerint Laval visz­szaérkezése után kijelentette, hogy nem valami sür­gős ügy szólította vissza Párisba. — Tizenöt éve nem voltam szabadságon — mon­dotta a külügyminiszter — és most is elfelejtettem, hogy kétnapi szabadságot vettem ki Laval szavait - teszi hozzá a lap — olyan hamis mosollyal kisérte, ami arra enged következtetni, hogy a Quai d"Orsay kedvező értesüléseket kapott Rómából. Azt hiszik, hogy a római útra már ja­nuár első napjaiban sor kerül. A Paris Soir római tudósítójának telefonje­lentése szerint Rómában híre terjedt, hogv La­val római utazására január 3-án, vagy 5-én keriil sor. Rómában azon a véleményen van­nak. hogy a francia külügyminiszter látogatá­sáról már túlságosan sokat beszéltek és a to­vábbi halogatás csak ártalmára lehelne a fran­cia—olasz közeledés ügyének. Illetékes francia körökben kijelentették, hogy e pillanatban Laval külügyminiszter ró mai utjának időpontja még nincs véglegesen megállapítva, de minden politikai kérdést az ntazásra előkészítették, ugy, hogv az utazásra január 13-ika előtt sor kerülhet. Az előmun­kálatok oly kedvezően folytak le, hogv rövid, időn belül befejezhetők lesznek. A revízió kérdése A Temps vezető helyen Laval római látoga­tásával foglalkozva, ugy tudja. hogy. arra ja­nuár első felében kerül sor. Már a francia kö­zeledés első napjaiban egvetértés jött létre ar­ra nézve, hogv a francia külügyminiszter csak akkor utazik Rómába, amikor a két ország ál­talános európai politikája és a francia—olasz kérdésekre nézve megegyezés lényegében már létrejött. Laval összhangba akarja hozni a két ország politikáját a fegyverkezések kérdésében és az osztrák kérdésben, valamint a Duna-me­dence gazdasági megszervezése kérdésében. — Előttünk áll továbbá a magyar revizio. nizmus kényes kérdése is — írja a Temps . A Duce külpolitikája ezt a revizionizmust olvkor támogatta, jóllehet nem abban az irányba**, amerre a magyarok ezt a mozgalmat ki akar­iák fejleszteni. Okunk van azt hinni — írja a lap —. hogv ennek a kérdésnek nehézségeit is sikerül leküzdeni. A lap megelégedéssel jegyzi meg. hogv Budapest és Belgrád között a vi­szony megjavult Európai biztonsági paktum „Az európai helyzet kulcsa Ausztria függetlensége London, december 27. Az angol sajtő olyan híreket közöl, hogy az olasz és a francia kor­mány középeurópái biztonsági paktumot akar létrehozni, amelynek az volna a célja, hogy biztosítsa Ausztria függetlenségét. A Dailv Te­legraph* részletekkel is szolgál s ugy látszik, hogy adatait angol kormánykörökből merítet­te, amiből arra kell következtetni, hogy az olasz-francia tervet Anglia is támogatja. A Daily Telegraph azt is megjegyzi, hogy Laval

Next

/
Thumbnails
Contents