Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

1934 december 25. FA SZÉN K KSZ BRIKETT Szent Isiván-lér. Telefon: 11-26. LÉC DESZKA ÉPlJLETFA ASZTALO®ARU Párísi-körul 35. Telefon: 11-26. A 'Défmaayarorastög regénye lria Csillag István 8 Azok. akik kiterültek az iskolából, mintha elfeledték volna szenvedésüket, amint a pedagógusi pályára lépnek. Elfeledik tizenhét év minden tapasztalatált, összekapcsolnak minket az „Ifjúság" gyűjtőfogalma alá, nem véve észre azt a felzudulást, mely az egyénekben e szó kifejtésekor keletkezik. Tanítanak olyan tantárgyakat, melyek az osztály 80 százalékát nem érdeklik, mtg olyan tárgyakat, melyekre felhevült fantázáival, tudásvággyal vetné magát a diákság, nem tanítanak Viszont olyan tárgyakat, melyeket szeretnek, gyűlöletessé tesz az osztályzatért való küzdelem Az osztályzat eltakarja a célt és a helyébe lép. Tizenhét év, átélve örökös rettegésben és harcban, éppen elég ahhoz, hogy életerős és pezsgő férfiak helyett, letört ,az élettől rettegő és kiegyenesedni nem tudó emberek" lépjenek ki az életbe Az iskolareform egyike korunk legégetőbb szükségleteinek! Ez nem pusztán egyéni vélemény, mely koromnál fogva nevetségre adhatna okot, de a pedagógusok többsége által tett kijelentés. A megreformált modern Iskolarendszer, csakis a spontán tudásvágy alapkövén épülhet fel. Nem fog latint tanulni az, aki nem akar; és hosszú levezetésekkel bajlódni, akinek nincs matematikai érzéke. A vizsga és as osztályzat intézménye eltűnik. A tanitás rtndszere a mai egyetemekhez lesz hasonló, természetesen kiküszöbölve a szigorlatot Ekkor, majd a mellékhelyiségek nem lesznek tele előadás alól szökő diákokkal. Amit Kölcsey e fejezet többi részeiben mond, ntm ismerem el. Beleesik abba a hibába, hogy embertársait, saját mértékével méri. Meg van győződve, hogy felfogásai és elvei hasonlóak, sőt azonosak más emberéivel. Nem volt előrelátó. Sokoldalú ismeretek sierzésére buzdit. Ez lehetséges volt talán az ő korában, a francia forradalom idején, mikor Diderot és D'Alambert kiadták hires Enciklopédiájukat, mely egyetlen kötetben, magában foglalta a kor egész tudományát. De ma midőn az atom-elmélet külön tudományág; polihisztorok csak az u. n. „társaságban" találhatók meg, mint a művelődés fáklyahordozői." Semmi más esetre j^m voijatkozhatik az ismert közmondás annyira: „sokat akar a" szarka stb.," mint erre. És legalább olyan nagy szellemnek kell lenni, mint Leonardo da Vinci annak, aki sok tudományággal egyszerre behatóan és eredményesen foglalkozni akar. Teljesen a saját szemszögéből itéli még az olvasást is. Az olvasást tanulásnak veszi. Neki az olvasás eszköz, nekem cél. ö azért olvas, hogy tanuljon, én azért tanulok, hogy olvasni tudjak. Kölcsey rövidnek találja az emberi életet, a könyvek számához viszonyítva. Előtte talán ugy tűnnek fel a könyvek, mint egy óriási hegy, melyen neki, még halála előtt, keresztül kell magát rágni... Az utolsó bekezdés végül, ismét egy igazság prarafrázisa Bövidebben és érthetőbben elmondhatta volna ugy, hogy „kiki azzal foglalkozzék, amihez tehetsége van." Azt hiszem, e dolgozatban felsoroltakhoz, nem kellett volna, akkora feneket keríteni, mint a Parainesis." A dolgozat nagyon tetszik nekem, a tanárnak egyetlen megjegyzése az volt, hogy „Sunyi fiam tanulj meg előbb helyesen irni, aztán kritizálj." Tanáraink közül talán a legérdekesebb Pozőr Kamill a fizika és a matematika tanára. Különlegességét már a neve is mutatja. Aki nála nagyobb szinész, az csal. Nem tudom, hogy van, de ez tul tett valamennyin, amilyen komédiás volt, olyan nincs. Családos ember, a fia odajár a bébe, a múltkor kihívja a fiát és Seres Gábort felelni, igy szólítja ki őket „felelni fognak Gabi és Pozőr." A saját fiát a vezeték nevén szólítja. Furcsa ember, gúnyneve, MÁGUS. Van benne valami a régi félelmetes kuruzslókból, sok hókuszpókuszt csinál. Nem jó ember. Most lép be, határozott kemény testtartással leül és halkan kérdezi, hogy ki hiányzik, de ezt olyan halkan kérdezi, hogy az első padban ülők is alig hallják. Ez is csak trükk, mint minden. Felteszi a cvikkerét és magyarázni kezd. Nagyon jó előadó, nála nincs alvás. A budai leányiskolában is tanit. Érdekes Szállittnáftyozási Vállalat. PERL MÓR ÉS FIA Alapítva 1863'ban Közvetlen gyiljtőforgalmak: Szeged-Hamburg Szeged—Triest Szeged—Páris állomásokra. Naponként induló gyüimocsík Budapestről-Szegedre és viszont Elsőrendűen berendezett Dntorszállttási és Dcrahlároiásl Vállalat Iroda: Fekelesas ucca 17. ^ Telefon 11—21. Raktárházak: Kálvária ucca 2t. Telefon 15—42. pletykák keringenek róla, egyszer a Szépfiú látta állítólag a MÁGUST, este a ligetben a nyolcadikos Rózsával. Ezt nem nagyon hiszszük el. El sem tudjuk képzelni, hogy ez az ember ilyeneket csináljon, ilyen apró-cseprő kis dolgokat. Ezt a feltevésünket megerősítette a következő eset. Egyszer az egyik cserkészgyülés után, alkonyodott már, Vállveregetővel bementünk az osztályunkba beszélgetni. Szürke volt minden. Egyszerre csak hangokat hallunk, kilopózunk a folyosóra és egy boltív alatt megállva a szemétláda mögé bujunk. Szerettük az ilyen izgalmas „romantizálásokat." Lépések közelednek, a Pozőr határozott hangját halljuk és egy idegesen vihogó női hangot. Pozőr jelenik meg először — mi szivdobogva kuksolunk —, utána egy magas lány világos könnyű nyári ruhában, érdekesen hat a szürke folyosón. Karonfogva mennek a folyosó végén levő fizikai szertárba. Te láttad? — kérdezem bután. — Ühüm — feleli. — Tudod ki volt, a Lili a WI. aból. Dehogy a Kató a VHI. b-ből. Hogy ki volt a lány ezen most nem tudunlc megegyezni, de mindketten megfogadjuk^ hogy erről senkinek egy szót sem szólunk^ Másnap a fél iskola tudja a Vállveregetőtől, hogy mi történt az előtte való nap, azért csak a fele, mert a másik fele tőlem tudta meg. Pozőr Kamill az ifjúságot ugy tekint!, mint egy eredettől fogva rossz csürhét, mellyel neki a nagy Kamillnak kell foglalkozni, neki. egy hozzá nem méltó gyülevész haddal. Az óra után az Imrével lent portyáztunk az alag-sorban, ki-be szaladgáltunk a beépítetlen részeken, nyaktörő mutatványokkal szórakoztatjuk egymást. Egy emelet magasságában, keskeny vasoszlopokon megyünlc keresztül és az egyik kiszögelésről ugrálgatunk a másikra, kockáztatva, hogy minden: pillanatban lepottyanhatunk. Mi ezt „romantizálásnak" hívjuk. Annyival is inkább kultiváljuk ezeket a nyaktörő játékokat, mivel az igazgató megtiltotta, hogy rongáljuk az épületet. Az elegáns cserkészotthonunk előtt felfedezünk egy üres hordót, hisz ez egy pompás játékszer. Reá állunk és felváltva görgetjük. Most egy éles tótos á-val beszélő bömbölés hallatszik a parancsnoki szobából, a Rigoló, a cserkésztiszt hangja, „ha ma délig nem fizeteed ki á tágdijadát, nem vagy többé cserkész." Mi rögtön abbahagyjuk a hordógörgetést és kihegyezve füleinket, figyelünk. Halk válasz: — de tiszt ur kérem, nincs most pénzem, nem tudom most kifizetni. — Semmi közöm hozzá, hogy teremted elő, elé? sok haladékot kaptál! Most nem hallatszik ki semmi, ugy látszik vége a beszélgetésnek, nyilík az ajtó, mi gyorsan beugrunk az itt lévő raktárba és várunk. Elhangzó lépések. Kidugjuk a fejünket, a Szaki megy el sírva. Csodálkozva nézünk össze és a felháborodástól csak ugy fuldoklunk. — Na ezt nem hittem volna, a csapat legszegényebb fiúját igy lehordani. •— És ha nem tud fizetni, mond már, nem esik össze a világ. — Itt tenni kell valamit, — mondja az Imre gondolkozva. — Mennyivel tartozik a Szaki? — kérdezem. :— 2 pengőveL' — Tudod mit? — Tudom, — feleli Imre: (Folvt. köv.l