Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

T934 december 25. DrrMAr, yarorszäG 43 iED CSONGR/IDI TANARIKPENZIAR »3 Alapítva 1643-ben. SZEGEDEN Alapítva lö4!»-ben (Adriai biztosító társulat főiiqynöksége) Sürgönyeim : Csongrádi Takaréktár. Telefon: 33-00, 33-01, 33-02, 33-03, 33-04. 33-05. Postatakarékp. csekkszámla sz. 603. SekJÁt tőke cca. 3,700.000 pengő. TÖrZS ingatlanai! Székház, Széchenyi tér 7. és Takaréktár uccai 5. sz. 2. Bérpalota, Takaréktár u. 8. és Horváth Mihály u.. 9. sz. 3. Bérház, Széchenvi tér 8. sz. Legelőnyösebb teltétel eh a bon* és tokarehpenztárl flzlet minden ágazatában. Sport A szegedi futball — 35 év előtt A szegedi futball hőskoráról nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának Szende Izsó, a legöregebb szegedi sportember, 1899-től napjaink­ig feltárta a szegedi sport kedves emlékeit. A kezdeményezésről, a 'szegedi sport népszerűsíté­séről és az igazi amatőrszellemről beszélt a régi idők tőbjszörös bdjnoka, a DLASz és a SzAK örökös tagja. A kerékpársporttal kezdtük — mondotta Szende hso. 7'; in„uversenyeket rendeztünk elő­kelő közönség előtt, alig néhány indulóval. Ez 1899-ben volt. 1900-ban megalakítottuk a SzAK-ot. l'erkc Árpád meghonositotta a futballt Szegeden és a triciklisták elkezdtek futballozni. És játszot­tunk szívvel-lélekkel — sípcsontvédő nélkül. Sé­rültünk soha nem volt. Ebből a régi gárdából még ma is tagja egyesületemnek bástyái Holtzer Tivadar, Bauer József, Horváth Pál, Vdli E. La­jos és Bárdos ödön. — Bemutató meccsünket az ujszegedi Vigadó mögötti elterülő játszótéren rendeztük meg. Két SzAK-csapat játszott egymással és a vállszal­tagos együttes győzött a város előkelő, de hozzá­nemértő lelkes közönsége előtt. A sikeren felbuz­dulva a Szabadkai Sport Egyesületet láttuk ven­dégül és 2:0 arányban legyőztük. Ez volt az első komoly meccse a SzAK-nak. Ezután már sürün rendeztünk mérkőzéseket és vidékre is gyakran ellátogattunk. A vidéki kirándulások alkalmával minden játékos saját magát finanszírozta, vitte a felszerelését és becsapta a vonaton — a kalauzt, mert a nagyszámú kísérőket el kellett bujtatni. Visszaérkezve Szegedre, már annyi pénzünk sem volt, hogy a lóvasuton menjünk be a városba. Ugy segítettünk a bajon, hogy versenyt futottunk a lóuasuttal; nem engedtük, hogy hamarabb bent legyen a városban, mint mi. Pénztelenségünk rovására irható az is, hogy vidéki kirándulásaink alkalmával a tartalékokat podgyászként — a cso­magtartóban helyeztük el, — Az évek során folyton erősödtünk; kezd­tünk egészen jól játszani, az „öregek" kidőltek. Egy játékossztrríjk után lett igazán komoly csai­pat a SzAK. A kerékpárosokból futballistákká avanzsált sportemberek valami miatt nehezteltek az egyesületre és nem voltak hajlandók játszani. Ennek az lett a következménye, hogy fiatalokat tettünk be a csapatba. Ekkor lett standard tagja a SzAK csapatának Stein Sándor, a legendáshírű Hapa. És bekerült a csapatba Szűcs, Majkv, Fürst, Griffalon, Blum és még számos fiatal játékos. Erek egyrésze valahol a Doberdón álmodik a SzAK reneszánszáról... Szegény Csősz (Szűcs) öles termetével hogy vedte Griffaton kapuját. A Monté Tombán igazi bős módjára esett el; egymaga szembeszállt egy század olasz vadásszal. — A háború megtizedelte csapatunkat, reor­ganizációra kellett gondolnunk. Plichta Bélával, a SzAK akkori alelnökével teljesen .''szerveztük az egész csapatot. Ekkor került be a csapatba a két Vezér, a két Horváth, Csáki és még számos játékos az MTE beleolvadásával. Ekkor érte el a SzAK fenállása óta legszebb eredményeit. Több­szörös vidéki bajnok, a Corinthián-dij nyertese lett a SzAK. A legnagyobb »kereket ez a csapat érte le: Baumgartner — Bäck, Horváth I.—Vezér II., Csáki, Simóka — Mészáros, Vaanpetics (Wáhl), Megyeri, Martonosi, Solti. — Azután jött a szétválasztás és a mellettünk kitermelődött csapatok elvették tőlünk, a hege­móniát. — Más volt régen minden — mondotta végül Szende Izsó. Mások voltak a vezetők, a játékosok, más volt a szellem, a lelkesedés... Egyszóval: fe­gyelmezettebb volt minden tekintetben a sport­ember, mint most HÁROM „BOHÉM - FUTBALLISTA" A JÓKEDVRŐL, A FOGADALOMRÓL ÉS A JÁTÉKRÓL A futballisták élete éppen annyira a nyilvá­nosság előtt játszódik le, mint a szinészé. De amig a színházi közönség kedvenceinek megbocsátja a „sportszerűtlenséget", addig a futballpályán sok vihart látott drukkere hamar elfordul pártfogolt­jától, ha az nem ugy készül fel szereplésére, ahogy azt sportszerűség megköveteli. Lehet a fut­balldrukker kedvence sportszerűtlenségében is jó játékos, de ha hibáz, ha csapata hibájából kárt szenved, olyan elkeseredés vesz rajta erőt amiről már számtalanszor meggyőződhettünk. A fut­ballista ilyenkor olyan elkeseredett kifakadásokat hallhat amilyeneket csak a futballpályák látoga­tói, a mérkőzések fanatikusai használhatnak csa­patuk sikeréért való drukkolásukban. És nincs megbocsátás még a|>ban az esetben sem, ha a csapat győztesként kerül ki a küzdelemből. Lehet közepesjátékos az illető, vagy válogatott sztár, sportszerűtlen életmódjáért mindig elitélésben lesz része és soha nem tekintik őt olyan tethal­listának, bármilyen tehetséges is, akire komolya» és minden esetben számítani lehet Erre az esetre bőven van példa, két futballista neve azonban mégis kikívánkozik a sok közüL Opata Zoltán és Cseh Mátyás az a két válogatott futballista, akik sportszerültlen életmódjuk miatt sok bosszúságot okoztak vezetőségüknek, tréne­rüknek és a közönségnek. Két kiváló futballista, akik sokkal többet tudtak volna és tudnak még ma is a ragyogó technikájú Cseh II. produkálni, ha nem szeretné — az italt». De nem kell Budapestre menni, van Szegeden is olyan futballista, aki ugy a győztes meccs után, min4 a vereség után, sokszor — jókedvű. A szeged' közönség tudja, hogy kik azok, akiknek ilyen kedvteléseik vannak és neheztel is enratt rájuk, A legkisebb roérkőzéslátogatótól kezdve, a ilsgöregtbb „futballrókáig" minden sportember tudja, hogy Riesz Lajos, Schmidt La­jos és Bognár Kálmán, a Szeged FC három fut­ballistája sem veti meg a jókedvet Különösen Bognár Kálmán áll sürün a klub itélőbirái előtt akik szigorúak é* igazságosak, ítéleteik ellen pedig fellebbezésnek helye nincs. Az utóbbi időben azonban láthatóan javult a helyzet az ujszegedi bohémek frontján. Ez ma­guknál a játékosoknak nyilatkozatából is kitűnik. Valamennyien elismerik hibájukat viszont azt hangoztatják, hogy ez nem befolyásolja teljesítmé­nyükben. Riesz Lajos, a Szeged FC ismert kiváló balhátvédje ezeket mondotta: — Csak a hét első napjaiban szoktam — jó­kedvű lenni. Szeretném, ha ezt nem rónák fel hi­bámul, mert vasárnap úgyis megállom a helye­met a csapatban. Bizonyítani tudom, hogy az utóbbi időben megjavultam: a meccsek előtt so­hasem „maradtam ki", mert — Rebró tréner w hazakísért és az édesanyám eldugta — a cipői­méin Ugy hiszem, klubszeretetemet bizonyitja az, hogy győzelem után örömömben, vereség után bánatomban kicsit mulatok... Erről a szokásom­ról sajnos, nem tudok leszokni... Legfeljebb csök­kenteni lehet a mennyiséget, azt hiszem azon­ban, hogy ez a minőség javulását fogja előidézh ni».­Srhmidt Lajos a jobbhátvéd 'gy nyilatkozott: — Bohém vsgyoi ezt el kell ismernem, leta­gadni vgvsem lehetne mer' a sportember első kötelessége az ísünteség. Tehát beismerem, hogy néha kifogásolhatván készültem a mérkőzésre, ma azonban már más a helyzet. A „korral" megjön a sporszerü éte'.módra való hajlamosság. Rájöttem, hogy eddigi életmódommal nem lehetek sokáig tagja a bravuro? csapatnak, ezért ugy érzem, nagy változáson mentem át, ma már korán szok­tam hazajárni. Ez a javulás kezdeti stádiuma. Hiába fogok megjavulni, mert én már a közön­ség szemében mindig a „bohém Sirály" maradok. 'I alán igy is lehftne ezt mondani: „aki egyszer rossz fát lett a tűzre, annak nehéz a lángokat el­oltani. .1 Bognár Kálmán, a jobbösszek'tő igy beszélt: — Tagadni sem áll módomban az ellenem fel­hozott vádakat Meg is büntettek érte — bűnös vagyok egy és más tekintetben... Ez azonban már a mu'.té; fogadalmat tettem, hogy a jövőben a legszigorúbb sportszerűséggel készülök a mérkő­zésekre! Az* hiszem, hogy fogadalmamat be is fo­gom Itdni tartani, mert karriert akarok csinál­ni! Kérem a közönséget, felejtse el azt, ami ed­dig történt... én hálás leszek. MERINO SZALLHI BUDAPEST. IV.. Bécsi ucca 2. sz. Négyemeletes, újjáépített pa ota a Bel­város legszebb helyén. Központi fűtés. Hideg-meleg folyóvíz. Fürdőszobás és telefonos szobák. Lift. Udvari szobák P 4 -, uccai szobák P 6.-tól. Étte­rem házi kezelésben. Diétás konyha. BALOQH JÓZSEF a Berllnl-téren volt Merán szálloda tulajdonosa

Next

/
Thumbnails
Contents