Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

öl!i:CTA"GYXffO"1?57TG TQ34 tíecemfcer 25: CSILLÁR s az összes villamossági cikkek legnagyobb választékban részletre is legolcsóbban Szeged legnagyobb rádió, csillár és villamossági szaküzletében Kárász ucca 7. szerezhető be nmnmj-LUT-Tjvnji.Tj-1 Ü1.1' Telefon 18—71 AZ 1934. ÉV HALOTTAI (I) Mikor esztendő végén átfut a krónikás a listán, megdöbbenve tapasztalja, hogy minden aratók között a halál végzi a legeredményesebb munkáját. A variációi egyenesen megdöbbentőek, hogy honnan veszi hozzá azt a nagy fantáziát, a sokoldalúságot? Eljutván »gyszer a magasabb életkorba, az embernek több ismerőse van a temetőben, mint az életben. Aki közel állt valamikor a szivéhez, az mind elment, egész nap nem volna elég rá, hogv mindjét sorbalátogassa, *mynyian vannak s feleletet nem adnak a sóhajra, amely kijár nekik a fejfa megcirógatásával. Az ideát maradt rész már második garnitúrája lesz a lelki életet élőnek, alkalmazkodni nom tnd ugv uj emberekhez, mint alkalmazkodott azokhoz, akikkel együtt hallgatta a pacsirta dalát, — amellett riadtan tekint a bizonytalanba, hogv ki lesz a soros, hányan vannak még a félteitekből, az egészen közelállókból, mikor marad ezrek és ezrek tömkelegében is egyedül? Az 1934-es esztendő nevezete <*-bh halottairól szól ez a beszámoló s régi szokásunkhoz liiven felemlítünk itt társadalmi osztályozások nélkül olyanokat is, akik után nem bocsátottak ki pártét, sem egyet, sem többet, azért valamilyen tekintetben mégis hozzátartoztak a város arculatához és részesei a kortörténetnek. Ezt a kifejezést találjuk a legalkalmasabbnak, hiszen amit irunk, az sokban valósággal kortörténet JANUAR elsejének első halottja Brauxwetter Mária, élt 77 évet. A város közismert vénkisasszonya, egykori Brauswetter Jánosnak, a világhírű órásmesternek a lánya. Hogy mit jelentett valamikor iparban, kereskedelemben, társadalmi téren ez a név, azt a mai generáció nem tndjn, lévén a mai generációnak semmi érdeklődése az elmúlt dolgok után. A világ egészen ellenkező részeiről hozzánk látogatók azonban nem felejtették el. Esetleg meg volnának döbbenve, ha megtudnák, hogy Mari kisasszony foglalkozásaként az anyakönyvben a „házi szegény" kifejezés orditja mindennél jobban az idők rettentő megváltozását, Jójáét Bunford József, a legöregebb szegedi oskolamester. 80 éves korában tér meg végleges pihenőre. Itt találja meg az örök nyugalmat rétháti Kövér Béla, nyugalmazott csanádvárrnegyei főszolgabíró, «ki a város társadalmából a családján kivül mindössze egy kis baráti kört ismert. Lehet rajta vitatkozni, hogy nem neki volt-e igaza? A művészetet súlyos csapás éri januárban Nyilassy S' idor halálával. Csak a színeknek volt nagy mestere, az élet palettáján nem tannlta meg ugy az árnyalatokat, mint a mindenüvé odamesteriedeft, önmagukat feltolók, akik a napsugarat is mások árnyékában csenik el. A menekültek listájából kihúzzák Schleisznek János nyugalmazott községi jegyzőt, özv. Sichermann Józsefné is bevégzi TI éves korában s nevének az emlitése mintha visszahozná a négy évtized előtti időket, amikor a híres Sichermann-kávéház elmaradhatatlan tanyája volt a bohémifjuságnak. Hol van azóta a bohérnség és ki meri magát ezekben a sorsfordulatos napokban ifjúnak érezni? A kuriózum kedvéért Írjuk meg, hogy egy Verlain Jenő nevű egynapos halottia is van januárnak. Vaüon honnan sodródott ide ez az irodalomtörténeti csengésű név, azaz a viselő családja? Hoffer Márk örök-eleven érdeklődése, taliános kis szakálla is eltűnt a város szinei közül, aminthogy ide számítjuk a Hahás Szegő Árpádot, aki idegenben halt meg s a Schulek-féle fogadalnsibemplom-tervek átdolgozóját, Foerk Ernőt, akit Szegeden temettek el. FEBRUÁR megismétli azt a tréfát, amit a sors egy hónatppal előbb követett el Brauswetter Máriával. Szegeden hal meg özv. Kokits Sándorné Bőver Aloisia Henriette 82 éves korában. Valamikor egy torontáli előkelő nagykereskedő feltűnő szép felesége, a régi idők divatjának szoborszerű telt típusa, aztán a teljes elszegényedés után a Brauswetter-család örök vendége. El lehet képzelni, micsoda lemond-í >ba kaflett belerögzitődnie, ha az ellátó legjobb barátnő is háziszegényként végezte. Évek óta csak futólag lehetett látni cvikkeres alakját, valósággal nem akart már tudni a világtól. Móra Ferenc teszi mindennél szomorúbbá februárt, amelynek napsugara mesemondó gyöngédséggel simogatja körül ezrektől és ezrektől kisért koporsóját. Gera István törvényszéki jegyző nem várja be a halál érkezését, maga siet elébe Hirtelen ha! meg Weisz Simon gazdálkodó s csendesen szenderül örök álomba Homor István, a főreáliskola krisztusi lelkű nyugalmazott igazgatója. Különös véletlensége a sorsnak, hogy alig néhány nappal előzi meg Hoffer József ny, községi jegyzőt, aki a fia volt Homor elő.djének, Hoffer igazgatónak a főreálban. A bicegő, eleven mozgása embert rendkívül sokan ismerték, hiába lépett Torontálban a közigazgatási pályába, voltaképpen mindig szegedi maradt. Az orvosi kar Klein Mórt veszti el, a nemes emberbarátot, szülőanyák nagy seregének bizalmát. Dr. Back Ottó ifjú é'etének tragikus vége is februárhoz fűződik 5 ekkor bal meg dr. Végh Endre ny. máv felügyelő. MÁRCIUS a tavasz hónapja, a reménységé, azért épp ugy eíszürkitt a lelkeket, akárcsak november köde. Szdvits Miklós ny. ezredes tér örök pihenőre, minekután az egész élete épp ugy a mozgalmas aktivitásé volt, mind az idegességmentes derűé, jókedéllvé. Róla jegyzik fel a szájhagyományok, hogy abban az örök évődésben, amelyet az anyósok fogalma köré fonnak a hozzá r>cr- értő túlzók, az anyósa egész kétségbeesetten le'- ' 'e meg: Hát meddig tart a te nyugalmad? Senki sem tud téged felingerelni? Amire azt felelte v 1na Miklós: Még a napam se! Egyébként arról nevezetes, hogy mint a régi 46-os háziezred egyik legkiválóbb tisztje, 1912-ben, amikor már nyugtalankodott Európa s az érthetetlen izgalom --ynyira erőt vett a világon, hogy a negyvenh a fosoknak egész zászlóalja volt Aftovácon, Szávits volt a parancsnokuk s gépfegyverei készen álltn1- az esetleges szükséges megszólalásra. A világháborúban is. a szerb fronton teljesitett ritka ért." szolgálatot s állítólag a szerbek vérdijat tűztek ki a fejére, amiért a neve szláv han;;: 'isa ellenére magyar mert maradni. Temetése is a gk. magyar egyház szertartása szerint történt. Mírr: s halottja volt özv. Beretzk Pétemé, a kedves emlékezetben élő református pap felesége, toyábbá Barabás János városi kiadó. ÁPRILIS elviszi Buoez Lajos ny. pénzügyi főtanácsost, a korzó derűs lelkű öreg vendégét, aki soha nem sietett, mert úgyis egy a vége, Különösen f-d*'» meghalt az öreg nővére, akivel hosszú sétáikon együtt beszélték meg a változott világ forgását, mi örömet adhatott még az élet? Nálunk hal meg 80 éves korában \igh Gynla ny uradalmi főmérnök s áprilisban fejezi be Török Sándor, a Po~ kony, fehér asztalok egykori hőse. szervezője és célpontja, alci annyira sietett mindig élni, hogv az 55 esztendeje legalább is duplán -ámit Schiffer Antal ffiszerkereskedőben a közgyűlés vesziti el legszorgalmasabb, bár legnérnáhb tagját. Nem tudjuk, van-e valaki, aki bármikor felszólalni hallotta volna, viszont közg "lés sem volt, amely nélkülözte volna jellegzetes, cvikkeres alakját. A halotti anyakönyv merre ml í' "ik egv 26 éves Bede Árpád nevű „jróról". Ugy képzeljük, hogy csak készült a pályára, a nevével még nem találkoztunk, csak ezután fejlődött volna ki. Dr. Mdrer Erzsébet ok!evc!<~. t- ár öl meg hozzáfűzött sok szép reménységet a halálával s 84 éves korában fejezi be az életet Mamusich István „állami ménesbirtoki kegvdijas mész* néhai Czimer Károly történetíró, sógora. A hegedről eltávozottak, immár a vi ' ? "' . :;ottakf között van Skultéfy István kúriai hiró. MÁJUS • legnevezetesebb halottja Wimmer Fülöp, a rftratlan életenergiáju, a tiz-husz sokkal fiatalabbnál agilisabb, akinek munkaképességét külön kellene megírni, hogy aztán taníthass.' az iskolában. Az iparosság halottja Beller Sándor, a hiresszegedi késes, aki 79 évet élt, a ré<*i hirlapiróvilág emléke ébred fel özv. Endrényi Tmréné halálában A hónap legnevezetesebb halottia azonban, akárcsak a városé és közvetve szélesebb köröké, Somogyi Szilveszter polgármester, akit hos—u betegségétől ment meg a halál. Város-szeretete, alkotási kedve feledhetetlen marad örökké, akárcsak az, hogv a legsúlyosabb, a legkritikvr nehéz időkben állt Szeged élén, folytatva azt a SZÍVÓS, tervszerű munkát, Ptmely hor-áhasonlóan nagy elődjeit, a városépitőket, tette feledhetetlenné. Igaza volt azoknak, akik nagy munkatársának, Klebelsberg Kunónak, halálakor az ő életét is féltették. A kultuszminiszter elvesztőt senki sem vette alnnyira a szivére, mint Somogyi Szilveszter, aki nemcsak a személyes jóbaráfot siratta benne, hanem Szeged fanatikus jóba-'Hát is. A hónap halottja Nagel Manó ny, ezredes, vitéz Benczédy Lajos rendőrfelügyelő, aki •» harctéren szerzett sérülése folytán mt., ' -lt, Devich István ny. sótárnok és Schulz Gusztáv, Szeged régi kereskedelmi világának egyik legtiszteltebb, örökké derűs tagja. JUNIUS már a nyarat jelenti, ha nincs járvány, ez a hónap követeli a legkevesebb áldozatot. nevezesebb halottjai között találjuk Messinger József ny. máv. főfelügyelőt és Bózsa Károly 33 éves gépészmérnököt, akit tragikus módon akkor ér a halál, mikor súlyos operáció után, már felgyógyulva, akar hazamenni a közkórházbóL