Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

A gyáros A dr. Tonclli Sándor főtitkár által rendezett piakátkiállitásrwk van egy szerényen meghúzódó része. Ez azoknak a plakátoknak gyűjteményes bemutatása, amelyeket Anglia, Németország, Ausztria én Argenliila a balesetek megelőzése céljából bocsájtott ki. A plakátkiálntásnak ez a része, de természetesen maga az egész plakátkiállítás is a közönség sokkal több érdeklődésére tarthatott volna számot, nlint »minőben azt ¡részesítette. Valami egészen csodálatos dolog, liojrv akkor, amikor a kamara tisztviselő* a kiáltások, mégpedig igen sablon«« kiállítások, egész tömegének anyagi és erkölcsi sikerét minden eszközzel előmozdítani törekszenek, akkor egy oly,in kiállítás, mely mindenképen pártolásra lenne érdemes, a közönség köiönyével találkozik. Nom lesz talán érdektek.i anuak méltatása, hogy a különböző országokban mi indította az arra illetékes tényezőket fly baleset mepelőzé-őt oóbé plakátok készifésére. A párisi balesetelháritó és íparegősjségűgyí muzeum csarnokában ott áll Engel-Dolfuss 6zobra izzal a felírássá: *A gyáros mással is tartozik i munkásnak, nemcsak bérrel.« Ez a tartozás pedig, amivel tulajdonképen a munkaadó magának is tartozik, az, hogy tőkeszerzésének legjelentősebb tényezője az ember, mégpedig az eg&zséges ember munkája. Betegség, baleset nemcsak a keresetben okoz hiányt és kimaradást, íianem tartós fennakadást is okozhat a foglalkotásban. Ahol pedig nagyobb munkaközösség, m u n ka megosztás van, számottevő kár eredhet a munkások betegségéből. Nagyobb íparlele; t-.en, ha a munkás megbetegszik, nemcsak a maga munkájában állhat bc fennakadás, hanem azoké« ban is, akik az ő munkáját folytatják. A gyárban például e^y-két munkás váratlan kimaradása fennakadást okozhat a munka folyamatában, másokat kell beállítani az ő helyükbe, vagy halasztást szenved az összetartozó munkának egész soréra ta. Eblwm a tekintetben a munkaadónak teljesen azonos az érdeke a munkáséval. A nemzet vagyonosod ásának leghathatósabb tényezője, ha lakósai minél tovább egészségesek és murfeabinók maradnak. A munkával járó haleseti veszélyek és egészségi ártalmak elhárítása nemcsak emberséges fellel a t, hanem anyagi érdek is. A sérülés és beteg¡sóg mindig pénzbe kerül, fennakadást okoz a termelésben, költséget ró a munkásbizt06Ító inló/ményre is, amelynek fen tartása a gazdasági Het Altul viselt adótérheknek egyik legsulyosbika. Ezt t terhet semmisem köiuutttbeti meg anyner. m a o t a * o ns r*n w,.' »ir — nyira, mint a termelést kísérő baleset és egészségi veszedelmek tervszerű megelőzése, a munkavezetők é6 munkások kellő kitanifása. Még közvetlenebbül érzi ezt a terhet a gazda, vagy kézműves, a maga mesterségében és háztartásában. A tapasztalat azt mutatja, hogyha gyakorlatlan kezdő munkások foglalatoskodnak a gépek körül, ötször-hatszor annyi a baleset, mintha csupa gyakorlott munkás dolgozik. A termelést olcsóbbá termi — ez a versenyképesség és a prosperitás alapelve. Ennek pedig legszükségesebb kelléke a munkás egészségének és munkabírásának a megóvása, akár fizetett munkásokkal dolgozunk, akár a magunk üzemében foglalatoskodunk. Ezek az elgondolások voltak azok, amelyek a balesetelháritás gondolatát felvetették és tovább fejlesztették. A balesetelhálilásnak a gépszerkesztődben mindössze 68 éves múltja van. EngelDolfuss rmilhousi textilgyáros — bizonyára a saját gyárál»an észlelt szomorú esetek hatása alatt — jött arra a gondolatra, vájjon lehetne-e ós mennyire kivánatoss volna a munkacipőket aképen szerkeszteni, hogy ne vesző Iveztessék a velük dolgozó munkásoknak a testi épségét. Ez eszmének megnyerte a környékbeli gyáros társait, egyesületet alakítottak avégből, hogy védőkészülékek alkalmazásét terjesszék a gyáriparban. Az 1900. évi párisi világkiállításon a charlottenburgi baleselügyí muzeum bemutatta szerkezeti rajzban és rövid leírásban mindazokat a gépszerkezeteket, amelyeket addig az üzemi balesetek megelőzésére felfedeztek. Ezek száma akkor 700 volt. Az 1930 március havában Prágában tartott nemzetközi műszaki kongresszus behatóan tárgyalta ezt a kérdést: milyen fontos a mérnököknek olyirányu kiképzése, hogy az ipartelepek az ott fogíalakoskodók testi épségét ne veszélyeztessék. Fontos haladás volt ez a szakemberek t9T<? december 2T gondolatvilágában, mely amnakelőtte csak azt a törekvést tartotta szem előtt, hogy a munkagépek teljesítménye minél nagyobb legye®. Sir Thomas Olivér, newcastlei egyetemi tanár áttanulmányozta személyes megfigyeléssel, kísérletekkel az ipari termelésnek majdnem mindé» ágát, az ott előforduló egészségi ártalmakat, azok megelőzését, mérséklését és gyógyítását. E tudományágat magas fokra fejlesztette, számos szakembert nevelt annak további müvelésére. Mindezek eredményét az angolországi íparfelügyelet körében gyakorlatilag is meghonosította» bölcs tanácsait az Amerikai Egyesült Államok és más államok kormányéi is időről-időre kikérték és alkalmazták. A balesetelháritás gazdasági és szociális történetének igen vázlatos és rövid ismertetése után nem lesz talán érdektelen ismertetni azt a munkásságot, amelyet az osztrák balesetelháritó központ a balesetek lehető megelőzése céljából fejtett ki. Ezt a ténykedést az osztrák központ a folyó évben Rómában megtartott nemzetköri kongresszuson ismertette. Ennek a kongresszusnak egyedüli tárgya a tudományos filmek lényege és ismertetése volt. Ebből a beszámolóból tudjuk meg, hogy Ausztriában 1919-ig a balesetelháritás ügye alapjában véve állami feladat volt, amelyet az állam szolgálatában álló tisztviselők (iparfelügyelők, stb.) végeztek el. Hamarosan reájöttek azonban arra, hogy ez a törvényes alapokon iiyugvó balesetvédelem nem elegendő valaminő jelentős eredmény eléréséhez. Megalapított* ták a szociáltechnikai társaságot, mely feladatává azt tűzte ki, hogy a szociáltechnikai ismeretek minél szélesebb körben terjedjenek el. Es a társaság 1920. év folyamán két tanulságos filmet állított elő, melyek tárgya természetesen a briMÉfcJháivá volt. 1926. év novemberében létesült az osztrák bal« esetelháritó központ, az »Österreich »che Zent« raistelle für Unfallverhütung«, mely azután működését teljesen az úgynevezett »Gib-acht« (Yi< gyázz!) mozgalom szolgálatába állította és a filmek egész sorozatát készítette a balesetek meg* előzése céljából. Felvételeit az. uccán, háztartásokban, gyárakban készítette, a szereplők színészek voltak, akik minden eszközt megragadtak arra, hogy a balesetelháritás srdiksr.gestégéi 4 köztudatba átvigyék. A' beszámoló adja tudtul, hogy 1928-tól 1933. évig terjedő időben a köw pont kétewrnégyszázharminregy filmelőadást tar' tott, amelyet 422.229-en látogattak. E filmelőaadások mellett a balesetelháritó piai kátok millióit helyezte el a központ a közönség körében, melyek mindegyike azt a oélt szolgálta, mikében lehet a baleseteket eAháritami és megelőzni. A szegedi plakátkiálEtás ismertetett rémének í( az voh a feladata, hogy szemléltetővé tegye azt; hogy a különböző országokban mikén* kwdeoeJl a balesetek ellen. Az amerikai iparnak együk fellendülési idő* szakában Joe iah Strong, lelkes humanista, I newyorki »American Institute of Social Service« alapításához ezekkel a szavakkal buzdította aj üzleti világ képviselőit: »Jobban járunk, ki meredek hegyoldalra korlátot készítünk, mintsen^ ha a hegy lábánál ambulaioriumot rendezünk be.i A különböző országokban készült belesetelhá» ritó plakátoknak ezek a vezető gondolatai és éppei ezért tett megbecsülhetetlen szolgálatot a bal esetelháritás gondolatának a szegedi plakátkiállii tás is, mely a különböző országok ilynemű pla< kátjait szemléltető módon mutaja be a között ségnek. Szegedi Kézmiivesbank Kárász ucca XX. Telefon: 12-73, 23 92 KBlcscy ucca 7. ' Foglakozik a bankszakma összes ágaival. Zálogháza előnyös kölcsönöké« nyuii kéxlxálogokva. mással is tartozik a munkásnak, nemcsak a bérre!" A balesetek elleni védekezés Irta DR. LANDESBERG JENÖ.