Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

14 pprMXfiy xttOffszxG T934 decembor 2?. Régi hírneves békebeli cég IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIHÍIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIII HOLTZER S. és FIAI Hid-ucca. U1 é v i occasló árai meglepetések! olcsóságunkról, jó minősé- Kérjük áras kirakataink megtekintését. bünkről meggyőződhetik. „Nagyon szeretem a hivatásomat, nagyon sze­retem a gyerekeket." Ezután csendes mosoly­lyal, mintha ez lenne a legtermészetesebb do­log, hozzáteszi: — A gyerekek akkor is felkeresnek, ha kis baj éri őket. És az uccán a kis levelezőlap árusi­tók, a kis kéregetők, akik voltak már kezem csavargásért", elpanaszolják, milyen rettenetesen nehéz hideg­ben, fagyban, éjszaka „pénzt ke­resni .. — Tudom, hogy szándékuk nem rossz, tu­dom, hogy az életösztön vad követelése, a nyomor dobja őket, szárnyaszegett didergő ve­rebeket az uccára: meghallgatom őket és — megbocsá jtok... A család, a házasság, a válás A hosszú méla folyosóra, mintha ráfagyott volna a csend, mintha sose futna át rajta a békétlenség árnya, hangos tusák ekhója. Most cgv másik ajtón nyilunk be. Puritán szigorú falak, szürke hangulat. Az élet legviharosabb csatái szoktak itt dúlni. Válások, családi bot­rányok ... A világ örök zenéje, ösztönök és in­dulatok háborgása, amelyek rejtelmesebbek, mint mélyén a tenger. Dr. K1 i v i n y i István a birájuk, akitől megtudjuk, hogy a válások az utóbbi években rend- • kivül megszaporodtak, — Általában mely okok késztetik a tapasz­talat szerint válásra a házasfeleket? — kérdez­zük. — Ahogy a gazdasági élet romlik, a szükség <'s nehéz megélés ránehezedik az emberekre, idegesebbek, türelmetlenebbek lesznek a há­zastársak — feleli Klivinyi biró. Perpatvar, durva sértegetés, brutalitás napirenden van­nak. ezek miatt elriadnak, elször­nyednek egymástól, kiábrándulnak. Még nekem is sok olykor, mit képesek művel­ni az emberek ... Hogy eldurvultak, nincsenek szentségeik és mégis — olthatatlan vággyal ke­resik az uj boldogságot... A perek legnagyobb része „hűtlen elhagyás." • A férjek elhagyják asszonyaikat, mert a pana­szok elől menekülnek és uj otthont keresnek. Az asszonyok a sivár élet elől uj tűzhely, uj szerelem után vágynak. Nincs felelősségérzés, nincs türelem, megértés és felületes összecsa­pások is elegendők, hogv tűrhetetlen legyen az együttélés. Hogy ki a hibás, azt a biro csak megérzi, cl nem tudja, mert hiszen mire hoz­zákerülnek a felek, már megegyeznek a váló­okokban. — Az alsóbb osztálynál az asszonyok leg­többje azzal védi hűtlenségét: „A férjem nem adott pénzt, valakinek el kell tartani engem..." — Milyen állásponton van a biró? — Megnehezíti a válást — mosolyog Klivi­nyi biró. Csak a legszükségesebb esetekben bontom fel a házasságot, ha a felek magatar­tásából látom, elképzelhetetlen az együttélés. Kis összezördülések, fiatalos marakodások, el­hamarkodott házasság, még nem elegendő ok. Véleményem szerint sokat rontott a házassá­gok töretlenségén az 1894-iki törvény. Amikor a törvény szabad utat nyit a váláshoz, a biró csak megnehezítheti, de nem zárhatja el az utat. — Má jus 7-ike óta — akkor vettem át hiva­talomat — folytatja Klivinyi — 371 válóitéletet hoztam. Szép szám ... — Voltak-e különsen izgalmas esetek? — Majdnem mind különösen izgalmas, mert mérhetetlen az idegeskedés. De nem utalhatok egyre sem, hiszen azonnal magukra ismerné­nek a felek, oly különlegesen elképesztő ese­mények tárullak fel. — Mikor választja el múlhatatlanul a fele­ket? — Ha a gyerek érdeke ugy kiván ja. Ha pél­dául a férj nincs elválasztva első asszonyától és a második asszonytól már törvénytelen gyere­kei vannak, a régi közösséget pedig nem óhajt­ja visszaállítani. — Hogy lehetne védeni a házasságot? KÖZPONTI TEJCSARNOK RT. O Szeged legnagyobb tej vállalata. 28 fiók saját kezelésében a város minden rászében. — Sokat jelentene a vallásosabb nevelés, ko­molyabb életfelfogás, jó példa és nem utolsó sorban az állami házasságvédelem — kedvez, ményekkel... A biró bezárkózott, a biró hü hivatásához. A titkok maradjanak továbbra is titkok. A bí­rótól tudjuk, a gazdasági válság lassan elsöpri a házasságokat is. Nem az emberi természet változott, csak az élet szitott falánkabb tüzet ő' ztönök és indulatok parazsára. Az élet, amel" szüntelen áldozatokat követel és szüntelenül megcsal és talán csak azokra mosolyog, akik dacolni msri.ek és tudnak is vele. Lengyel Vilma. Mennyivel csökkent Makó Jövedelme (A Délmagyarország makói tudósítójától.' Hat év óta állandóan lefelé menő irányzatot mutat Makó gazdasági és kereskedelmi élete. Mi más lenne ennek az oka, mint a> hagyma. A hagyma az oka a hirtelen megnövekedett munkanélküli­ségnek. A kertész kevesebbet termel s ha termel, akkor se dolgoztat pénzen fogadott munkással. Nincs munkája a kisiparosnak, mert nem tud dolgoztatni a kertész. Állanak az üzletek, mert a hagyma termelés jövedelmezőségének a csökkenése folytán megszűnt a széles tömegek vásárlóképes­sége s végül részben ugyan ebből az okokból megcsappant még a vasutjaink forgalma is. A hagymával nőtt nagyra Makó, azzal küa­dötte fel magát az alföldi gazdavárosok élére és most a hagymával hanyatlik alá. Sokszor és so­kat mondották ezt már közgyűléseken és érdek­képviseleti üléseken is, de soha sem támasztották alá ennek a megállapításnak az igazságit a szá­mok erejével. Pedig a számok — mint az itt kö­vetkező statisztika mutatja — minden beszédnél fényesebben és komolyabban dokumentálják cm­nek az igazságnak az erejét. íme 1928—29-ben a hagvmaexportból befolvt Makóra '5,600.000 P 1929—30-ban 4,800.000 P 1930—31-ben 1,600.000 P 1931—32-ben 1,500.000 P 1932—33-ban 1,300.000 P 1933—34-ben 1,100.000 P Az irányzat tehát döbbenetesen csökkenő s ha az exportból származó jövedelemnek ezt az irány­zatát összehasonlítjuk amelyik makói keres­kedőnek az üzleti forgalmával és jövedelmével, akkor kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy ami­lyen arányban csökkent Makó város közönségé­nek a hagymából származó jövedelme, ugyanolyan mértékben csökkent a makói kereskedők és kis­iparosok jövedelme is. Ha ez a megállapítás áll, akkor valónak kell elfogadni azt a másik megállapítást is, hogy a hagymaüzletek felendülésével uj lendületet kell itt venni az életnek. Hogy milyen kilátások vannak etekintetben, arra nézve támpontot nyújthat az idei értékesí­tés mai helyzete és a szindikátus vezetőségének a külföldön szerzett tapasztalatai. Az idén két­ségtelenül több pénzt árulnak a hagymából, mint az előző évben, vagy években. Ezt • többletet azonban a fokhagymának konjunkturális fel­lendülése okozza. Már pedig egy véletlen kon­junktúrából nem lehet komolv következtetést tenni a jövőre vonatkozólag. A biztató inkább az, hogy a világszerte rosszminőségü idei hagymák bőséges alkalmat nyújtanak a makói hagyma ki­válóságának a felismerésére. Mert bár kétségte­len az, hogy ebben az évben a makói hagyma mi­nősége is sok kívánni valót hagy maga után, de viszont a külországokban termett hagymák egye­nesen eltarthatatlanok éz néhány hét múlva már alkalmatlanok lesznek a fogyasztás céljaira. Ak­kor egyedül a makói hagyma marad a piacon, ami kétségtelenül alkalmas lesz régi hírnevének emeléséhez s ezzel talán az iránta való érdeklő­dés fokozásához.

Next

/
Thumbnails
Contents