Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

«ffTM a 07 ARORSZSC T534 ftecemher 25: latkosását nemcsak a választások / , során kell biztosítani. Biztosítani ^ kell azt a törvényhozás működé«. i •ében is. < ' Enneí eszköze az SsszefárKafeTanségi tőrvény. Gráf Károlyi Gyula kormánya három évvel ezelőtt letárgyaltait» a képviselőházzal az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat most Is az Irattárban fekszik, mert a Jelenlegi kormány annak végleges letárgyalását a fennálló szabályok ellenére máig sem tette lehetővé. Ezt a feladatot is el kell végezni, még pedig az uj választások előtt. Olyan kérdések ezek, amelyek a közvéleménvhen már megérettek. A törvényalkotás feladata ezen a téren semmi más, mint a nemzeti kőzérzésnek formába öntése. A legközelebbi idő meg fogja mutatni, hogy a kormány és a törvényhozás képes lesz-e kifejezője lenni ennek a kőzérzésnek ós meg tudfa-e valósítani azt a választójogot, amely ezekben a nehéz időkben az ország nyugodt fejlődését biztosítja, vagy újra érvényesülni fosr az őnző hatalmi szempont és a párfurnlmi törekvés. A választójog és a vele kapcsolatos kérdések tárgyalása mindenesetre tisztulást fog Jelenten? a magyar közéletben." Mindenkinek nyiltan szint kell vallania. Csak sajnálni tudom, hogv ennek a Javaslntnnl- előkészítése nenrv olyan módon történt, amint az alkotmányom oro^árok politikai fejlődése során történt. Már Vét évvel ezelőtt Vértem a jelenlegi kormányelnököt, hogy küldjünk ki egy parlamenti bizottságot, amely a Javaslat alapelveit kidolgozza. EheJyett a kormány olyan taktikát követ ezen a téren, min'ha erv titokzatos haditervet dolgozna ki. Az előbbi módszer bizonyára letompította volna a válsztójogi reformok megalkotásánál elkerülhetetlen harc élességét. A mai időkben erre fokozottan szükség lenne. Rnrmennyire sajnálatos is azonban, a közjogi harc épp ezekben a napokban, ezen a téren elkerülhetetlen. Nagy elvi kérdés az, amínek eldöntése előtt állunk. A választójog jog problémája végeredményben a diktatúra és a (demokrácia közötti választás. Ebben a választásban az én állásfoglalásom adva van. Eldönti a kérdést rámnézve másfélévtizedes politikai szereplésem és a szegedi ellenzéki választókkal szemben vállalt kötelességem: Teljesíteni fogom. Rádlóiok ! MEGJELENT A TUNGSRAM RADIóNAPTAR A z 1935 Hasznot tanáccsal ás nttoalgailiással szolgái a rádiókészülékek megválasztására, kezelésére és a hibák gyors kijavítására. — Erdeklfidiék szakkereskedőjénél 1 Bethlen feltűnő nyilatkozata a választójogról Az alkotmányos életért és — „a választójogi radikalizmus" elten . . . (Bnd.pfsti tudósilónk telefonjelentése.) Politikai körökben nagy feltűnést keltett gróf Bethlen Istvánnak az" a karácsonyi nyilatkozata, amelyet a v.Vnsztójogi javaslattal kapcsolatban tett Bethlen a kővetkezőket mondotta: — A '.¿laszíójrpi problémát sorsdöntő problémán jk tekintettem mindig, de annak kell tekintenem ktf'önősen ma amikor kétségtelenné vált, hagy Európa nagyon sok államában — mondotta — „a demokratikus rendszer a radikális választójog bevezetése folytán bukott meg." Olaszország, Németország és Ausztria belpolitikai eseményeinek tanulságai elől szemet nem hunyhatunk. A magyar államférfinak, aki a magyar nemzet önkormányzatához, az alkotmányos élet folytonosságához ebben az országban ragaszkodik, mint ahogy én ragaszkodom, annak mindent el kell követnie, hogy elkerüljük a választójogi radikalizmusnak azokat a hibáinkat, amelyek Európa államainak egész sorozatában a nemzeti önkormányzatot és az alkotmányos életet lehetetlenné tették. A választójog kérdésének — mondotta Bethlen — tehát nemcsak a titkosságról, hanem egész alkotmdmjos életünkről van szó. Hock János karácsonykor nem kapott amnesztiát Hír szerint ufév ufán helyezik szabad« lábra (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy a karácsonyi amnesztia során Hock János nem részesült kegyelemben. A Délmagvarország budapesti munkatársa megbízható helyről ugy értesül, hogy Hock János ügye elintézettnek tekinthető és körülbelül újévre elhagyhatja büntetésének helyét. JUHASZ GYULA UJ VERSEIBŐL Dal Emlékezem bárányfelhőkre, Atsuhanókra lágy egen, Álmatagon, drvdn menőkre, Bárányfelhőkre, eltűnőkre Emlékezem, emlékezem. Emlékezem világos éjre Tavaszt leheflő réteken, Csillagvirdgra, csodakékre Tavaszégre, dlomvidékre Emlékezem, emlékezem. Bánkódva alkonyiirnyas órán, Mig száz vdd bdnt, szdz gyötrélem, S baljós, bajos bdnaf hajol rdm Álkorrjórdn, aggón borongván Emlékezem, emlékezem. Zene Az ember, amig fiatal, erős. Ugy véli, hogy egész naay zenekar Van a szivében, kürtők ét dobok, Hegedűk, hdrfdk, csellók, fuvolák És mind az élet örömét a szépség, A jóság és igazság himnuszát Ujjongják viharozva és vidáman. Nem veszi észre, hogy a jó zenészek Lassacskán szépen elhallgatnak és Elszöknek egyenkint egy más vidékre. Nem veszi észre, hogy fekete posztó Jön a dobokra és hogy elrekednek A trombiták s a száguldó ütem Mindegyre lassúbb. Mígnem egy napon Magában áll az utolsó zenész S tört hangszerén egy hang sir el halón Mintegy s'gitségért kiáltva égr<U Majd csak susog és elnémul örökre a bdnat. 1034. december. Mi történt KacskaNagy urammal? — Karácsonyi legenda — Irta FARKAS ANTAL, il. Éjféli miséről baktatott haza a társaság. Elől ment a kováejjék Veronkája, aki életében először volt éjféli misén. Most lépett eladólány-sorba, most engedték meg neki először, hogy éjfélnél tovább is fentmaradhasson, hogy a felnőttek társaságában jelen legyen a kis Jézus születésinél. A keskeny uton, amit » gyalogjárók lába taposott ki a hóban, utána lépked Sándor, a kovácslegény, aki erre az alkalomra uj csizmát húzott, nyikorgósat. Itt baktat még Szűcs János, a kovács a nyomában tipegő anyjukkal, aki nagyon | rövid lélekzetfl, kövér asszonyság és az uton ugy ; tesz, mint a tömött lud. Itt vam Kacska Nagy is, a szomszéd, aki tán maga s»em tudja, hogyan tévedt el most az éjféli misére, hiszen istentelen, pokolraérétt ember. Leghátul az öreg Csimbók Sára némán "ballag, aki alkalmasint most volt ntoljára éjféli misén. Alig van már jártányi ereje: ő látja meg leghamarabb a másvilágot, ahol örökös Karácsony van. A hazaballagó társaság lelkében még muzsikálnak az angyalok, még bug az orgona, még csilingel a csöngettyU, még ragyog a betlehemi jászol fényessége, még mosolyog a Szűz Anya és a kisded Jézus, csak Kacsika Nagy szomszéd sivár lelkében nincs semmi áhítat, misztikum. Most itt az uton is a pipáját veri és bosszankodik, hogy nem szelel. Egyszer az elólmenő Veronka naigycxt sikolt, térdre esik és az erdő felé mutogat, amelynek széle ide sötétlik a falu végire. — Az angyalok, az angyalok I... Látják azt a fényességet ott az erdőben? Mindenki oda néz, mindenki látja. — Ott röpködnek az erdő íölött... Még a muzsikájuk is idehallik. Hallják? Mindenki térdre esik, mindenki hallja, csak az istentelen Kacska szomszéd nem lát, nem hall semmit. Tovább bájol a pipájával. Ráförmednek: — Hát kend nem lát semmit? — Nem én, csak azt, hogy a pipám bedugult,1« — Legalább térdeljen lel — A hóba? Most is rehomás a térdem, anynyit nyomtam vele a kárpáti havat, mikor muszáj vót. A csodalátók-ajkán fölcsendül a karácsonyi ének, csak Kacska Nagy nem énekel, sőt türelmetlenkedik: — Gyerünk már, mert megfázunk. Majd éne-| kelgeth etünk otthon a kemence mellett. Szűcs, a kovács, megfeddi: — Hát kotródjék kend, ha még ilyenkor is istentelenkedik. Több se kellett Kacska Nagynak: otthagyja a társaságot és zugokon keresztül vág hazafelé, hogy mentül hamarabb otthon legyen. A levegőben röpködő angyalok egyike azt ntondja a másiknak: — Ugy-e, milyen csúf, szőrösszívű ember ez a Kacska Nagy? — Jobbat is sütöttek már nála a pokolban. — Valami csodát kéne vele csinálni, hogy lásson és higvjen. — Megtehetjük« II. Zsugoribb ember nem élt • faluban nálánál; még a verebek elé szórt kenyérmorzsát is fölszedegette volna a hó tetejéről. Szerencséjük a madaraknak, hogy Kacska Nagynak nyavalya volt a csontjaibani: nem hajlott a dereka. Aszszonyt nem tartott a háznál, akárhogyan kedvelte is a fehérnépet, mert az asszony nemcsak az embert szereti, hanem az ennivalót is. A jószágai girhesek valának: csutkaszáron teleltek. Belépett a portájára Kacska Nagy uram Karácsony éjszakáján éjféli miséről jövet. Az istálló felöl gyanús zajt hall. Mi ez? Jár itt valaki? Bemegy az istállóba, bát lát>a ám, hogy az 6 i két girhes lova a szinigtelt iász ilból olyan finom | kosztot abrakok aminőt még a k irály lova is csak