Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-23 / 290. szám

D É f. MSGrARORSZÁG 1934 december 23. A VILÁG LEGJOBB KESERŰ VIZE egyben gazdaságosabb is. mert «I(tmándf-b6! nem kell pohárszámra trarf. negyed- vagv félpohár elég szokott lenni. Kapható mindenütt kis és nazy üvegben. TÍ—HBgBI 1L J •.'• . Az egészség A-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. Romlott étel-ital, Ha gvomrát elrontia. Fé! pohár „Igmándi" Gyorsan helyrehozza! Ha betegség környékezi, „Igmándi"-viz megelőzi. A Jeftics-kormány első napján kegyelmet kapott horvát parasztpárt vezére Kimaradt a kormányból a magyarüldöző belügyminiszter Belgrád bél jelentik: A Jeltics-kormány miniszterei szombaton elfoglalták hivatalaikat. Egyelőre Jeftics továbbra ts a régi szkupstinával kormányoz, feltéve, hogy biztos többsége les« abban a parlamentben, amelyet még a diktatúra választott meg. Belgrádi politikai körökben általában az a nézet alakult ki, hogy Jeftics, aki már többször tanújelét adta taktikai tehetségének, most is ügyes politikusnak fog bizonyulni és megoldja a nehézségeket. Lehetségesnek tartják Belgrádban a Bt is, hogy Jeftics csak átmenetinek tervezi kormányát és a legelső adandó alkalommal kormányrekorostniketét hajt végre a nemzeti koncentráció irányában. Bizalommal Ítélik meg belgrádi politikai körökben az uj kormány várható külpolitikai vonalvezetését Is és azt hiszik, hogy .Tefttes nem Te«z akadálya ns olasz-francia közeledésnek, sőt, ellenkezőleg, mindent megtesz a Duna-medence, a Balkán és az Adria békéjének biztosítása érdekében. Pdrls, december 22. JefUcs, az uj jugoszláv miniszterelnök nyilatkozatot tett a Petit Párisién tudósítója Hótt. Nyilatkozatában a következőket mondta: — Mit mondhatnék mást ebben a pillanatban, mint azt, hogy elégedett, sőt rendkívül elégedett vagyok az eredménnyel. Felesleges hozzátennem, hogy még abban az esetben is, ha nem én állanék a kormány élén, az ország külpolitikája semmiben sem változott volna meg. Ellenkezőleg, szilárdan el vagyunk tökélve arra, hogy kifejlesszük a népek közötti béke biztosítására irányuló nemzetközi együttműködés politikáját. Első feladatunknak a Franciaországgal való termékeny egijüttmüködést tekintjük és hangsúlyozzuk, hogy a kisantant és a balkánszövetség valamennyi államával teljesen egyetértünk. Londonból jelantik: „Jugoszlávia keserűen csalódott — irja a Daily Telegraph — az uj kormány megalakításával kapcsolatban. Szerinte a kormány nem váltotta, be a demokratikus rendszer helyreállításához füződó reményeket és nem bírja a régi parlamenti pártok bizalmát. Ezért nem jelenthet semmiféle lépést a kibékülés felé. Majdnem teljesen ismeretlen fiatalemberek színtelen gyűjteménye az uj jugoszláv kormánv, — mondja Jeftics kabinetjéről a Daily Herald, — mig a News Chronicle szerint a legnevezetesebb változás az, hogy kimaradt az uj kormányból Ldzlcs belügyminiszter, aki a magyarok kiüldözéséért volt felelős. — Jeftics kísérlete, hogy az egység kormányát alakitsa meg, csak részleges sikerrel járt, — irja tovább a lap, — az uj miniszterek fele még sohasem töltött be miniszteri állást. Kudarcot vallott Pál régenshercegnek az a terve, hogy demokratikus kormányzattal váltsa fel az ötéves önkényuralmat. Kegyelmet kapott Macsek Belgrád, december 22. Pál herceg, a kor-« mányzótanács elnöke Koics igazságügymÍDÍ8Z-> ter előterjesztésére megkegyelmezett Macsek dr.-nak, a horvát parasztpárt volt vezérének. Marseket 1933. január 31-én tartóztatták le egv felhívás aláírása miatt amelyben kifejti a horvát—szerb megérlésre vonatkozó fel tételeit. Macsek az 1918. évi közjogi állapot helyreállítását követelte, vagyis azt kivánta, hogy még egyszer tárgvaliának arról, hogy hajlandó-e és milvcn feltételek mellett Horvátország a Jugoszláviára való csatlakozásra. Belvárosi FIOZl vasárnap és kedden Richárd Taubor trrandiózns filmje Vürá"fakadá$ (Eary a kislány) Schubert csodálatosan szép zenéjével. 3, 4, 7, • $Zértieni)l Mozi vasárnap és kedden Folyik a tánc, folyik a vér Bűnügyi revü film. Fősz. Viktor M< Uflls* 3, 5, 7, 9 érakor. Nem lesz gondja Karácsonyra !!! Szedjo össze tőrt aranyát, estistjét és adia el, ciwéll« be.ragr dolqoztassa át Tdth órásnál, Kölosoy uooa 7. E adás kényelmes reszletflüetésre ABO utalványra. Mo?bizásból sürgősen, olcsón eladók: Briliáns függők, gyürük. 12 személyes ezüst evőszer, gyertyatartók, táskagramofon, mii viaszlemezek. Hét kövér esztendő Irta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Nem most történt ez. Bégen történt, vidéken, srstá-s után, egy augnsztnsl napom, a hét. kövér esztendőben. Rekkenő regflel volt, vasárnap. Mihelyt megvirradt, a sárga napfény pálott pocsolyákban pezsgett a homokbuckákon. A tüdő nem kapott levegőt. Azok, akik ünneplő ruhában nyolc óra felé az uccán Jártak, kivették szépen összehajtogatott, tiszta zsebkendőjüket s felltatták vele a homlokukon gyöngyözd verejtéket. A „Nyári kert"-ben álmos cinkék, rigók csivogtak. De kihallatszott onnan egy másik muzsika is, mely nem az éneklőmadaraktól származott A cigánybanda húzta fátyolosan és tétován, maga is fáradtan és pityokósam, azoknak a kitartó korhelyeknek, akik a szombat éjszakából belevirradtak a vasárnap reggelbe és még mindig nem tudták befejezni, nem akartak hazamenni. Ha valaki felágaskodott a kerítés sövényénél, oroszlánszájakat, sarkantyurirágoikat, petúniákat vett észre a kert körgyepén. Oldalt ült a társaság — négyen — lombokkal befuttatott fa páholyban, zöldrefestett lócákon, zöldrefestett, terítetlen asrtalnál, ruelyen már a hosszunyaku, üres borospalackok valóságos tüzérütege vonult fel. Középütt trónolt egy tagbaszakadt ur, rövidre nyírt hajjal, nyírt, deres bajusszal, nyersselyem ruhában Szél László. A tanyájáról jött be hogy eladji termését. Most ö diktálta ac ütemet. Csöndesen, de elszántan mulattak. Velük szemben egy másik társaság is tíK, melyet kívülről nem lehetett látni. Ezek ÚJ fik a harmadik asztalnál, a sarokban foglaltak helyet, hárman, tiatoliij-b emberek, nem negyven-ötven évesek, mint Szél Lászlóék, hanem húszasok-harmincasok. Az ó vezérük és Ivómesterük Viczay Feri volt, a jegyző, aki panamaira lapot viselt, balszemén monoklit. Ok is itt virradtak meg, már hajnal óta Itt tanyáztak, komolyan ittak, de nem fehér bort, mint az öregebbek, hanem következetesen vörös bort, A két társaság nem ismerte egymást személyesen, legföljebb látásból és hallomásból Mlnd, ex eloaewlő volt, hogy az eflyik asztaLa másikat bizalmatlanul méregesse, ha nem is éppen ellenséges, de fitymáló-vetélkedő tekintettel, mint az egyik sátor a másik sátor lakóit. Úriemberek és testvérek ők is, állapították meg kölcsönösen, egyet akarnak velünk, inni és mulatni, de egyelőre ismeretlenek, ezért résen kell lennünk, vigyáznunk kell uri méltóságunkra. A korkülönbség, valamint az a körülmény, hogy nem egyféle bort ittak, fokozta a világnézeti ellentétet. Állandóan szemmel tartották egymást, hogy ki mulat rangosabban, hogy ki beszél családiasabban és hetykébben • cigánnyal, hogy ki birja inkább az italt, hogy ki szórja fölényesebben a pénzt, hogy nem esik-e valami csorba az ősi szokások szertartásán s minderre a beléjük edzett, régi ösztönüknél fogva sokkal Jobban ügyeltek, mint az elnök a tárgyalóterem szürke Józanságában arra, hogy mit vallanak a tanuk és mit védekezik a vádlott. Ahhoz, hogy nyiltan észrevegyék egymást, hogy büszkeségüket alázva vállalják a közvetlen közeledés kockázatát, hogy át Is szóljanak a másik asztalhoz, a saját hibájukon kivül még mindig nem voltak eléggé részegek. Egy cigánybanda muzsikált nekik. A prímás tapintatosan hol az egyik asztalhoz sétált, hol a másik asztalhoz. Amig a fiatalok énekeltek, az öregek beszélgettek, ittak s ugy tettek, mintha nem is hallanák nótájukat és nem is vennének részt jókedvükben. így cselekedtek a fiatalok is. Nem közösködtek. Aliig begombolkoztak. Ez a tartózkodás és elzárkózás tüntető volt, de csak látszólagos. Azok a nóták, melyeket a cigányoktól rendeltek, arra vallottak, hogy nagyon is figyelik egymást. A cigánnyal érintkeztek, azzal izengettek, Ila például a fiatalok a „Csak egy kislány"-t játszatták, vagy a „Fekete szem éjszakájáét csupa szerelmes, epekedő hej eh uja nótát, az öregek magukhoz intették a prímást és mást követeltek, „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak", vagy „Babot vittem a malomba" olyan lassúbb, higgadtabb dalokat, melyekben nem a hamar ellobbanó szenvedély izzik, hanem a földmüvelés és állattenyésztés tartalmasabb bölcselete, mely még mindig megmarad számunkra akkor, amikor a kislány és a feketeszem éjszakája már rég elveszett s Ilyen módon irigységükben vagy keserű bölcseségükben ezzel oktalták-leckéztetlék a tapasztalatlan Ifjúságot, hogy érniök kell mindaddig, mig ezt majd egészen megértik, amint kezdetben mindenki a tüzes és érzelmes Schillert olvassa, csak aztán, érettebb korában tér át Goethe mély és egyszerű költeményeire. Kilenc órakor a hőség pokolivá vált A nap, mint egy őrült részeg, aki rumtól rúgott be, vörös pofával bámult szét az alföldi rónán és tűzet, lávát okádott mindenüvé. Benn, a „Nyári kert" egyébként hüs rejtekén valamennyien azt érezték, hogy meggyulladnak a szesztől és a nap lángjaitól, melyek már átnyilaltak a falombokon is s homlokukra, hajukra, orrukra tüzeltek. Viczay Feri az asztalt verdesve énekelte, hogy ő az ai bizonyos nemjó, az a bizonyos csárda-aitó-nvitogató és édesanya-szomoritó, utána pedig duhajszemtelen fiatalságában egy akácfa törzséhez csapta a poharát Egy sugárpászmában ugy tündökölt a monoklija, mint a brilliáns. Szél László ezt nézte sokáig. Nyugtalanította a kacér, kihivó üvegdaraib, mely lencséjével összegyűjtötte a fényt a gyújtópontba s egyenesen őt perzselte vele. Egy kicsit izgett-mozgott, töltött 6 is, ő is legurltott torkán egy pohár fehér bort, aztán még mindig a monoklira meredve Feri felé nyújtotta kövér, peicsétgyűrüs mutatóujját és igy szólt: — Megveszem azt a szemablakot. Csönd lett Feri felkönyökölt az asztalra s csak ugy, félvállról a levegőbe mondta: — Nem eladó. Poharak emelkedtek, piros borral Poharak emelkedtek, fehér borral. Mindnyájan ittak. Szél László kivette pénztárcáját. Ismét Ferire mutatott: — Akkor megveszem azt a kalapot. Harminc koronát adok értő, — Az kevés. — Negyvenet. — Az is kevés. . — ötvenet — kiáltotta Szél László s meglő bogtatott egy mályvaszín (bankjegyet Feri nem felelt Szomorú anyagi helyzetén gondolkozott. Egyszerre mindenki meglepetésére áthajitotta lilaszalagos panamáját. Szél László a fejébe próbálta nj/omni, de az csak táncolt boltozatos koponyáján. Mindenesetre átküldőtte a pin-<