Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-19 / 286. szám

MAGYARORSZÁG SKBOED, SaerkeastOt«« Somogyi ticea Í2..1.em, Telefon: 23-33.-Klodólilvol«l kOlM»nk»nrvUkr i» tegytroda: Aradi BOC« 8. Telefon s 13—O«. * Nyomda - l«w Lipót ncca 1». Telefon i TA-rlrnll M irvilchn t Délmagyafom*a Swsoed A paprika A paprika körül már megint bajok vannak. Amikor az aggodalmakat azzal igyekeznek megnyugtatni, hogy „lelketlen izgatók" Járnak a paprikatermelők között s ezek a „lelketlen izgatók" szitják a nyugodt és békés termelők izgalmát, akkor arra kell gondolni, hogy talán mindent mégsem lehet ezeknek a lelkesen agitáló lelketlen izgatóknak számláéra irni. Az élet azt bizonyítja, hogy a lelketen izgatók működése csak akkor tud sikereket felmutatni, amikor a tények isizgátnak. Az egész paprikarendelet egy jószándéku jóakaratú miniszternek elhatározásából született meg. Ez az elhatározás, — nem kételkedünk benne, — csak a paprikatermelők erdekeit tartotta szem előtt, de azok a tanácsok, melyek az elhatározást kiérlelték, legalább féllábbal a politika, sőt a pártpolitika talaján állottak. A paprikatermelők maguk bizalmatlanul fogadták az egész tervet s a hatóságoknak minden jóakaratú erélyére, minden szelid szigorára szükség volt ahhoz, hogy az egyre sötétülő elégedetlenséget megfékezze s az alakulásnak nyugodt 1 á ts z a t á t biztosítsák. Nem hisszük azonban azt, hogy ennek az alakulásnak filmszerűsége, mozimeglepetései s premier planban mutatott arcvonásai a szövetség felé terelhette a paprikások bizalmát. Nem mondjuk azt, hogy ez a rendelet nem szolgálta semmiben sem a termelők érdekeit, az a mély s immár csillapíthatatlan elkeseredés azonban, amivel maguk az érdekeltek a paprikatermelés szabályozásának módját és eredményeit tárgyalják, arra mutat, hogy a termelők nem ezt várták a kormányhatóságtól és nem ezt várták a rendelettől. A szövetség ügyeinek intézését a rendelet az érdekeltség kezébe akarta letenni s ehelyett több-kevesebb vonatkozásban a m a tőr paprika-termei ők jutottak benne túlsúlyhoz. A paprikatermelőknek joggal lehetett az a felfogásuk, hogy ne az jusson döntő szerephez a paprika-ügyek intézésében, akinek van pénze a budapesti autóbuszra, olyanok kezébe kell letenni a paprikások sorsát s a paprika problémáit, akiknek szaktudása, akiknek ismeretei — a paprikatermelő népnek" s a paprikatermelés munkájának ismerete, — birtokosának tekintélyt szereztek már az érdekeltek előtt. Mit'ér, — mondhatják a termelők, — az egész kényszerszabályozás, mit ér a hatósági asszisztencia, mit érnek az engedélyek s mit ér az egész szövetség, ha a füzéres paprika ára olyan alacsony, hogy a termelési költséget alig haladja meg. A kormányhatósági beavatkozásnak csak egyetlen célja és egyetlen törekvése lehetett: bi z t o s i t a n i a p a prika termeléssel foglalkozók számára különleges munkájuknak tisztes ellenértékét. Ha a hatósági beavatkozás ezt a feladatot nem tudta megoldani, ha a hatósági beavatkozás után a paprika ára — pillanatnyi fellendülés után — mélyebbre zuhant vissza, mint amilyen a középár a kényszerszabályozás előtt volt, akkor nincs célja, nincs értelme, nincs indoka az egész szabályozásnak. A paprikatermelők joggal sóhajtoznak, hogy ne a termelést szabályozzák, hanem azárakat. Nekik nem szövetségre van szükségük, hafiem megfelelő árra. S ha a szövetsée- müköi Szerda, 1934 dec. 19. 4rn 12 fillér X. évfolyam. 286. »z. * dése ezt nem tudja elérni, ha a szövetség nemcsak hogy ezt elérni nem tudja, de semmit sem tud megtenni annak érdekében, hogy az árak legalább megközelítsék a puszta életet lehetővé tevő árnivót, akkor minek nekik mind az a sok bürokratikus parancs, ami mind teher, akadály és költség anélkül, hogy egy fillérrel, vagy ami még sokkal jobb volna: egy centtel is emelni tudná a termelés hasznát. Nem nagyon tudjuk helyeselni a város vezetőségének magatartását, amikor a rendelet szavaira hivatkozva, tagadja meg a közvetlen beavatkozást. Ezt a kérdést meg kell oldani. Ha a termelőknek van igazuk, akkor fel kell világosítani a kormányt arról, hogy a rendelet nem érte el célját s vagy állítsák vissza a termelés szabadságát, vagy olyan szabályozással segítsenek a termelőkön, hogy az necsak a segítés látszatát, hanem valóságos és kézzel fogható támogatást jelentsen számukra. Ha pedig a termelőknek nincs igazuk, — amit végre akármilyen nehéz is elhinni, kizártnak tekinteni nem lehet, — akkor a hatóság végezze el a felvilágosító munkát vagy a termeBelgrád, december 18. A már régen várt kormányválság kedden délben bekövetkezett. A kormányválságot Jeftics külügyminiszter lemondása nyitotta meg, aki a minisztertanácson felajánlotta lemondását. A külügyminiszter lemondása összefügg a kormány tervezett átalakításával. K o i c s földmüvelésügyi miniszter azonosította magát Jefticcsel és szintén lemondott. Jeftics hir szerint azzal indokolta mes lemondását, hoav BtÖFIZETES:HnrontB helyben 3.20 Vldíken e* Badapeüten 3.AO, kUllHIdün 8.40 pengd* + Egye* *zAm Ara hétköznap 12, vatár* «• Ünnepnap ZO 1 Ul. Hlr~ detétek felvétele tarifa »zerlnt Meotelenlk héttő kivételével naponta cena- l lőK körében, vagy a — szövetségben. Senkiről nem lehet feltételezni azt, hogy a maga gazdasági előnyét felismerni nem tudja. Nem lehet feltételezni tömegékről azt, hogy gazdasági kérdésekben azt kifogásolják, ami számukra előnyös s azt követeljék, ami nekik kárt okoz. Ha a termelőknek nincs igazuk, akkor is meg kell az elégedetlenség okát és forrását találni, de — előbb meg kell vizsgálni a kérdést, előbb tisztába kell jönni az egész ügyintézés módjával s azután könnyű lesz majd belátni, hogy melyek azok a tények, melyek a „lelketlen izgatók" szerepét betöltik. Ez az ügy nem a szövetség ügye és nem a földmüvelésügyi minisztériumé s nem azoké sem, akik a paprikatermelők politikai megszervezésére törekszenek. Ez a kérdés — szegedi kérdés, a város jólétének és hanyatlásának egyik legfőbb tényezője ennek a kérdésnek helyes, vagy helytelen megoldásán múlik. S éppen ezért a város közérdeke képviseletében sürgetjük ennek a kérdésnek helyes, okos, hasznos és gyökeres, de vég leges megoldását. különböző kérdésekben nézeteltérései támadtak több minisztertársával. Genfből való visszatérése után már csak a minisztertanácsnak azt a határozatát várta meg. amely teljes mértékben helyeselte a Népszövetség előtt tanúsított magatartását. Csak azután adta be lemondását, hogy elejét vegye annak a felfogásnak, mintha külpolitikai megfontolások bírták volna rá elhatározására. Uey Ötéves katonai egyezmény Franciaország és a szovjet között ? Szoros védelem — Németország és Japán ellen — Támadás esetén Franciaország hadiszereket küld a szovjetnek, a szovjet búzát Franciaországnak London, december 18. A Star szerint Laval - és Litvinov Genfben november 22-én ötéves francia —orosz katonai egyezményt irt. alá, amit bizonyos megállapítással további öt évre meg lehet hoszszabbitani. Az egyezmény első szakasza szoros védelemről szól. A második szakasz megállapítja, hogy a két aláiró. hatalom legvalószínűbb ellenfele Németország és Japán, A harmadik és negyedik szakasz a két haderő közötti legszorosabb együttműködést irjá elő katonai bizottságok kölcsönös kiküldetésével és az összes műszaki felvilágosítások megadásával, valamint a gyártási titkok kölcsönös' kicserélésével. A szovjet kormány francia rendszerű hadirepülőgépek és motorok gyártását kezdi francia mérnökök vezetésével. Franciaország 400 harckocsit küld Oroszországba, ahol azokat a helyi viszonyoknak megfelelően fogják átalakítani. Az ötödik szakasz háborús eshetőségekről szól. Ha Japán megtámadná Oroszországot, akkor Franciaország négymilliárd frank értékű hadianyagot küld Oroszországnak minden további tanácskozás nélkül. Német—francia háború esetén <t szovjet négymilliárd frank értékű gabonát küld Franciaországnak. Csapatok küldéséről egyelőre nincs szó, de a két hatalom esetenkint megvizsgálja a helyzetet. A felek kötelezettséget vállalnaik, hogy nem kötnek Németországgal kétoldaln egyezményt, l'z azt jelenti, hogy a rappalói német—orosz egyezményt többé nem lehet megújítani. Londonból jelentik: A londoni francia nagykövetség hivatalosan cáfolja a Sfar-nak a franciaszovjet katonai egyezmény megkötéséről szóló hírét. Genf után — éles kormányválság Belgrádban Uzunovlcs benyújtotta az egész kormány lemondását Jeftics és a miniszterelnök su'yos ellentéte — Nemzeti koncentráció, vagy a genfi külügyminiszter helyett Marinkovics?