Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-15 / 283. szám

DflMGVARORSZAfi IEBOED, SaerkeudOMo- Somogyi uccu lí.,i.em,Telefon: 23-33.. Klod6hlvatol kDIOtlnkBny vl*r (egylrodo: Aradi urrn 8. Teleion ~ 1MW. ^ Nyomda - i nw tlpOl nrco 1». Telefon r l^'OO. TA-rirntl íRVélchn t DélmaoyBfowiAq Sgeqert Szombat, 1934 dec. 15. Ara 12 fillér X. évfolyam, 283. ez. ELOFIKETKS: HaTnnla HELYBEN 3.ZO Vidéken «* Badapetlen 3.00, kllll»ld«ln •.40 peoqflr * Egyes szám Ara hétköznap ÍZ, ralAr- unnepnnp 2.0 (111. Hlrdetétek (elvitele tarlta szerint. Mealelenlu heiio kivételével nnponln renaol A kereskedők érdekképviselete Jegyezzük jól meg. Az érdekképviseleti választás, eddig is kibontakozó remek érdekességeivel, nem politikai pártok, hanem érdekképviseleti listák mérkőzése lesz. Paktumról szó se lehet. Legalább is olyan paktumról, amilyen a virilis és az általános választás idején kötötte egymáshoz a nemzeti egység és a liberalizmus pártját. De nem lehet szó más paktumról se. A Baross-szövetség sneidigul elvágta az útját annak, hogy megállapodásról még csak tárgyalni is lehessen. Igaz, a felelősséget áthárítja a Kereskedők Szövetségére, amely — mondják Barossék — előbb egy, azután két helyet akart nekik biztosítani, holott őket legalább három hely illeti meg. Abban igazuk van Barosséknak is, a liberális pártnak is, no meg nekünk is, hogy érdekképviseleti választásba nem lenne szabad bele vinni politikai szempontokat. Ha már most azokat a pártpolitikai elhelyezkedéseket nézzük, amelyek az általános vagy a virilis választás során szerepeltek, akkor azt kell mondanunk, hogy a Baross-szövetség eleget tett a saját maga által fölállított követelménynek. A listán egyetlen olyan jelöltet se szerepeltet, akit a nemzeti egység vagy a liberálizmus pártjából ismernénk, vagy akinek — sértő szándék nélkül mondjuk — a szociáldemokrata párthoz lenne valamelyes kapcsolata. Egyetlen kivételével valamennyi jelölt szélső jobboldali érzelmeiről és elhelyezkedéséről ismeretes. Lehet, hogy nem mind tartoznak a nemzeti egység jobb szárnyához, hogy van köztük keresztényszocialista is, hogy tehát pártpolitikailag a lista nem — egységes. Sokkal nagyobb baj — s mi most igazán politikai elfogultságoktól mentesen beszélünk —, hogy a Baross-Szövetség listája a kereskedőknek csak egy rétegét, még pedig a jelentékenyen kisebb rétegét képviseli és hogy személyi összetételénél fogva ennek a kis rétegnek a képviseletére is alkalmatlan. A kisgazda mint tényező a forradalom után vonult be a magyar politikai életbe s szinte egyidejűleg ismertük meg azt a kisgazdatipust, amelyik lakkcipőben jár, a földet a pesti Szabadság-térről, a föld terményét pedig azokból a pesti virágüzletekből ismeri, amelyekben hitelbe is adnak — liliomot. Azt hiszi a Baross Szövetség — most legyünk egy párton, a kereskedők minden jogos érdekének a pártján —, hogy helyesen cselekedett, amikor a kereskedők érdekképviseletének a listáján Gárgyán Imrét és Reich Miklóst jelölte? Gárgyán az általános választáson bekerült a közgyűlésbe. Még egyszer ráér tiz év múlva bekerülni. Az ő jelöltetésének a látszat szerint tehát csak az lehet a célja, hogy abban az esetben, ha az érdekképviseleti választáson bekerül, az általános válasz'áson nyert mandátumáról lemondjon s ezzel az érdekképviseleti létszám rovására helyet csináljon valakinek, aki — nem kereskedő. Nagyon jól tenné a Baross-szövetség, ha ezt a látszatot megcáfolná. Reich Miklós a választási kampány egész ideje alatt rokonszenvesen viselkedett. Nem egyéni-akciózott. nem tülekedett két könyökkel nálánál hivatottabbak és érdemesebbek rovására, hű és mérsékletet mutató katonája volt világnézetének és pártjának. Megértjük, ha be akar jutni a közgyűlésbe. De az ut az ő részére, aki mégis csak tb. kereskedő, ne legyen elsőrendű kereskedői aspirációk és kereskedelmi érdekek megsértésének utja. Senkit ne befolyásoljon, hogy a Kereskedők Szövetsége nem állit listát, hogy tehát a Baross Szövetséggel a másik tábor bizalmából félhivatalos' lista veszi fel a versenyt. Ettől a félhivatalos listától se vagyunk elragadtatva. De nézzék meg a neveit a kereskedők. Valamennyi jelöltje k e re s k e d ő. Még pedig nem tb. alapon, hanem a kereskedő osztály minden gondjával és diszével, bajával és tapasztalatával, tudásával és gyöngéjével. Ki vonná kétségbe, hogy Mihályi Adolf hajnaltól késő estig az üzletében fáradozik, hogy Korda Jenő egyik legkiválóbb ruhakereskedő, hogy Markovics Szilárd rövid idő alatt építette fel a maga erejéből a legvirágzóbb szegedi üzletek egyikét, hogy Róth Lajos vasasnak kereskedői koncepciói vannak, hogy Varga Dezső aránylag rövid idő alatt fejlesztett ki remek vaskereskedést és hogy Holtzer Tivadar országos nevű kereskedő család tradícióit testesiti meg? Vigyázzanak, akik azt akarják, hogy kereskedők érdekképviselete cimén kereskedők jussanak be a közgyűlésbe. Ne egymást fürészeljék. Az általános választáson egyes liberális vezetők támadták azokat a liberális pártiakat, akik a városi balpárt listáján szerepeltek. Az egységes párt nem támadta a hasonló helyzetbe került egységespártiakat, ellenben sajtójuk szintén támad'a a balpárti listán szereplő liberálisokat. A banketteken szintén csak liberálisokat támadtak. Vagy a liberális szónokok. Vagy egységespártiak. Az utóbbi esetben — a pártfegyelem és pártöntudat nagyobb dicsőségéra — egyes liberálisok hangosan aszszisztáltak s mikor egységespárti részről a legélesebb támadás hangzott el liberális ellen liberális részről, senki se állt fel tiltakozni. Az egyesült polgári pártban nagyobb kíméletben volt része a liberálisok részéről Tóth Imrének, Széchényi Istvánnak, Schwann Jánosnak, mint Palócz Sándornak, Landesberg Jenőnek, vagy Franki Antalnak: Kitartásában és edzésében elhanyagolt liberális tömegeknek az elvhüségben és kitartásban mégis változatlanul szilárd a hitünk. De ne tegyék a tömegeket a vezetők folyton próbára. Annak a listának az összeállításában, amelyen Mihályitól Holtzerig csupa kereskedő van, valóban nem játszott közre politika. Legföljebb kereskedőpolitika. A kereskedői érdekek érvényes ülésének politikája. Jefíics: Belgrád, december 14. A jugoszláv kcrmány néhány héttel ezelőtt elhatározta, hogy azok a miniszterek, akik nem t.%^jai a nemzetgyűlésnek, kiválnak a kormányból. A javaslat Jeft i c s külügyminiszter. L á z i c s belügyminiszter és Gyorgyevics pénzügyminiszter ellen irányult. A Magyarország ellen indított hadjárat után azonban szükségesnek tartották, hogy tüntetően kifejezésre juttassák Jefties iránti bizalmukat és ezért most Uznnovics feliratot intéz a kormányzótanácshoz, amelyben felajánlja a kormány lemondását és ajánlja, hogy Jefticset bizza meg az nj kormány vezetésével. Uzunovics javaslatának megvitatására minisztertanács ült össze, amely valószínűleg Jefties miniszterelnöksége mellett foglal állást. Az esti órákban Jefties audiencián jelent meg Pál régen shercegnél. r\i Ajánlás, felemelt helybenlakás, prémiumos rendszer a választójogi javaslatban Az ellenzék megalakítja a választójogi blokkot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kormány választójogi javaslata — amelyről annakidején megemlékeztünk — tegnap annyiban nyilvánosságra került, amennyiben a javaslattervezetet további megbeszélés céljából kiadták az egységespárt intézőbizottságának. így ez a javaslat > most már publikussd vált. Megálleipitható, hogy a javaslat nagy vonatkozásokban megegyezik azzal, amelyet a Délmagyarország néhány nappal ezelőtt ismertetett. Feltűnést keltett politikai körökben, hogy a javaslattervezet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek csak most kerültek nyilvánosságra és amelyek ellenzéki Dolitikusok szerint semmikéven sem egyeztethetők össze a miniszterelnöknek azzal a régebbi nyilatkozatával, hogy a választójogi javaslat demokratikus elgondolásokon épül fel. Ez a javaslattervezet ugyanis három pontban rendkívül súlyos intézkedéseket tartalmaz. Az első, amit ellenzéki körökben a leginkább kifogásolnak az, hogy fenntartja az ajánlási rendszert és a választópolgárok 5 százalékdbain állapítja meg az ajánlások minimumát. Ezt súlyosbítja az a kö-