Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-14 / 282. szám

4 DM.W\rvARORSZ í G Í934 december Tí. fl konjunktura-huilcimoh és a kultura-hullámok Ligeli Pál előadása az Egyetembarátok jogtudományi szakosztályában I(A Délmagyarország munkatársától.) A Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének Jog- ég Államtudományi Szakosztálya ülésén Ligeti Pál építész tartott előadást „A gazdasági élet hullámzásaidról. Az ülésen elnöklő (ír. SurányiVnger professzor bevezető szaraiban rámutatott arra, hogy a konjunktura-hullámoknak ma anynyira előtérben álló kérdését a gazdaságtudomány a saját eszközeivel kielégítően megoldani nem tudja és hogy a kulturális és társadalmi élet egyéfc területeivel foglalkozó tudományoktól várja eszközeinek és szempontjainak gazdagítását. Ligeti Pál előadásában annak az általános művelődéstörténeti hullámelméletnek gazdaságtörténeti alkalmazását fejtette ki, atnelyet a Mérnők és fcpitész egylet által rendezett tavalyi két előadásából ismer a szegedi közönség. f>e mig tavaly a képzőművészetek ritmusáról, az építészet, a szobrászat, a festészet egymásutánságából Indult ki: ezúttal a gazdasági élet jelenségeiből, a történelemben megállapítható elszegényedési és gazdafiodási periódusokból fűzte tovább gondolatmenetét. Ligeti szerint azok a 120—140 éves hullámok, amelyek rrindannyiszor az építészi felfogás jegyében kezdődnek és a festői felfogás Jegyében végződnek: nagyméretű konjunktura-hullámoknak foghatók fel, amelyek mindannyiszor a szegénységből a telilett gazdasághoz, Innét tovább a fényűzéshez és ezen keresztül az ujabb elszegényedéshez vezetnek. Sót: a még nagyobb, az úgynevezett kultura-hullámok, is ugyanezt az utat futják meg, a spártai szigortól és aszkézistől — a késői Róma tobzódásáig. Ebből a felismerésből Ligeti szerint a konjunktúrakutatás sokféle tanulságot merithet. Mindenekelőtt érthetővé válik a mai „gazdasági világválság". Ez a válság azért olyan súlyos, mert a kis konjunkttirahullám mélypontja összeesett a nagyobb, a 120 éves hullám mély pont jávai. De maguknak a 8—10 éves kis konjunkturaliullámoknak belső szerkezetére, lefolyásuknak belső okaira vonatkozólag is értékes ujjmutatásokat lehet nyerni a nagyobb hullám könnyebben megfigyelhető ég alaposabban analizálható lefolyásából. Mert a nagyobb, a 120 éveg hullámon pontosan megállapíthat^ hogy annak elején mindenkor az ösztönös hit, m etika dominál, bizonyos aszkétikus merev magatartás kíséretében, — végén a mozgalmas egyéni élet, a racionalista és materiális felfogás, az élvezetvégy uralkodnak. Amit tehát » gazdasági élet felvirágzásának, a nekilendülésnek nevezünk, íz mindig a hullám tetőpontja után veszi igazában kezdetét. De ugyanekkor az élet elhagyja a hit, az etika bázisát és ezzel a gazdálkodás egyik legfontosabb tevékenységének, a szükségletek fontosságát értékelő latolgatásnak helyes elvégzésére mindinkább képtelenné válik. így történik azután, hogy mindinkább uralkodó lesz a term>;léVenységre való egyoldalii törekvés és mindinkább figyelmen kittül marad a gazdasági egyensúly fenntartásának szempontja. Ez az ut vezet kényszerűen a gazdasági katasztrófához — és ezt az utat lehet bizonyára a nagy hullámokon szerzett tapasztalatok alapján a kis, a konjunktura bullámokon isklmutatni. Annak felismeréséből azonban, hogy ma egy 120 éves nagy hullám mélypontján, tebát fordulóponton állunk, az is következik, hogy mától fogva bizonyos értelemben érvényüket vesztik, revízióra szorulnál: az utolsó 60 év elvei és tapasztalatai és aktualitáshoz jutnak az azelőtti 60 esztendőben, a XIX. század első felében uralkodó szempontok. Azért aktuális ma újból Sismondl és Liszt, azért aktuális ma újból a mezőgazdaság (a kereskedelem rovására) s azért kötelességünk ma rendezőin belenyúlni a gazdasági életbe, esetleg még a termelékenység rovására Is, a megbolygatott egyensúly h.-t\realitása érdekében. És helyesen, tudományosan bebizonyítható módon helyesen járunk el, ha ebben a tevékenységünkben nemcsak „rideg érdekekre", hanem az etika szavára is hallgatunk. A nagyszámn közönség mindvégig feszült érdeklődéssel b •!' alti az előadó szavait. Klslöniúnak I a a * i öröme altkor less. Ha babö/önak fés U 1 & e í ö r>aróköfa lesz. Készíti; Dudás fodrász, Tisza I* körút 19. Senlc M v a 1 olcsó a r a kJ GMB kék acél a magyar pengegyárfás diadala. Kapható az Összes szaküzletekben. dMl luxus . • . 30 fillér. GMB superluxus . 40 fillér. Egyhónapi fogház az — előfizetési nyugta miatt ítélet a szentesi polgármester és az újságíró perében (A Délmagyarország munkatársátólJ Érdekes sajtópert tárgyalt csütörtökön délelőtt a szegedi törvényszék Hábermann-tan&csa. A főmagánvádló dr. Négyessi Imre szentesi polgármester volt, akinek panaszára Raczkó Lajos szentesi hírlapíró ellen indult meg a bűnvádi eljárás. Raczkó lapjában ,Nyílt levelet" intézett a polgármesterhez és cikkében azzal vádolta meg, hogy a két év óta esedékes előfizetési nyugtáját a várossal akarta kifizettetni, holott a lapot nem a város, hanem Négyessi saját személyében Járatta. A polgármester a cikkre helyreigazító nyilatkozatot küldött a laphoz, amely alá Raczkó odaírta, hogy cikkének állításait fenntartja. így az ügyészség kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt emelt a hirlapiró ellen vádat. A cikk inkriminált része ezeket mondotta: „Julius 17-én a lapkihordó ismét jelentkezett Nagyságodnál az előfizetési nyugtával. Nagyságod a nyugtát kiváltotta, a szelvényként visszamaradó ellennyugtára azonban — mint nagy meglepetéssel olvastam — ráirta: „Szentes város képv. Dr. Negvessi." Ugyanekkor utasítani méltóztifott a szánm^őségét, hogy az előfizetési nyugta kiváltására kifizetett összeget Nagyságodnak utalja ki Polgármester ur tévedni méltóztatott. A „Hétfői Ujhág' -ot mi nem a városaak, hanem dr. Négyessi fmrinek küldtük és küldjük, az előfizetési nyugtán is Nagyságod neve, nem Szentes megyei város olvasható- K("vetkezésképen az előfizetési nyugta ellenértékét Nagyságodnak magánpénzéből kell kifizetni, nem a város pénzéből. Ha Nagyságodnak ez a két körülmény közömbös, nekünk nem lehet az, mert nem közömbös, hogy milyen pénzzel egyenlitik ki előfizetési nyugtánkat..." A csütörtöki tárgyaláson Raczkó elmondotta, hogy amikor a lapot átvette, a polgármester már egyesztendei előfizetési dijjal tartozott Később a tartozár kifizetését kérte, amire a polgármester azt üzente, hogy csak hivatalos lapot olvas, ö ezt ugy értelmezte, hogy csak a „Budapesti Közlönyt" olvassa, ezért besztintette a lap küldését. Később derült ki, hogy a polgármester ugy gondolta a dolgot, hogy a lapokat hivatalosan küldjék el neki, akkor elolvassa. A lapot azután megindította ismét a polgármesterrel történt beszélgetés után, de amikor az időkőzben kétévi hátralékra szaporodott számlát ismét kiküldte, a polgármester ujbó! nem fizetett és az inkasszást más és más napokra kérette, de egyúttal azt is megüzente, hogy a lappot többé ne küldje. Végre azután kifizette a 9.60 pengő számlát, amely a saját nevére volt kiállítva, azonban felhívta a számvevőt, hogy utalja vissza neki a 9.60 pengőt. Azonban ez nem történhetett meg, mert a számvevő közölte vele, hogy nincs fedezet. Raczkó védekezésében előadta még, hogy azért nem küldött a polgármesternek tiszteletpéldányt, mert a polgármesternek szép fizetése, reprezentációs költsége van és ha a tisztviselők meg tudják fizetni az előfizetési dijat, megfizetheti a polgármester is, hiszen csak egypár pengőről volt szó. Kijelentette a^ vádlott, hogy mindezeket igazolni tudja. A főszámvevő el Is ismerte előtte, hogy a polgármester a város pénzéből akarta visgzatérittetni magának a 9 pengő 60 fillért. A lapot azonban a polgármesternek küldték, a polgármester azt sohasem küldte viss2a, tebát ugy számított, mintha megrendelte volna. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, igy elsőnek dr. Jánoska Tibor rendőrfőtanácsost, aki jelenvolt a főszámvevő hivatalában, amikor a polgármester vele telefonon tárgyalt az előfizetés rendezéséről. Azt is tudja, hogy a telefonbeszélgetés nyilvánosságra kerülése után házivizsgálat indult meg annak a megállapítására, hogy ki követett el indiszkréciót. Kihallgatták ezután magát a polgármestert, aki azt vallotta, hoay minden helyilap tiszteletpéldányként Jár neki, a vtdüott lapját is igy kapta. A főszámvevőt azért hívta fel, hogy érdeklődjék aziránt: van-e mód arra, hogy Raczkót a lap előfizetésével anyagilag támogassa a város- Később — pusztán emberbaráti szándékoktól vezéreletve — saját pénzéből fizette ki a 9 pengő 60 fillért, de meg sem kísérelte ezután, hogy az összeget a várossal vis6zatéríttesse mac gának. Kihallgatták ezután dr. Stammer Akos föszánrvevőt, aki szintén terhelő vallomást te«. Miklós János pénzbeszedő azt vallotta,, hogy egyizben a polgármester azzal küldte el őt, hogy nincs pénze, jöjjön máskor. Vajda Ernő és Bugyi Antal szentesi lapkiadók vallomása után dr. Balázs Sándor ügyész a vádlott megbüntetését kérte, a védő, dr. Kormányos István pedig arra hivatkozott, hog* a valóság bizonyítása sikerült. A bíróság Raczkó Lajost egyhónapi fogházra Ítélte. Megállapította a bíróság, hogy a valódiság bizonyítása éppen ellenkezőleg sikerüli, mint ahogy a vádlott azt óhajtotta volna. Az Ítélet ellen Raczkó Lajos fellebbezést jelentett be. Ia lámpázott tojás Esr 6 fillérért kapható. Hűtőház, Ilona u. MÉGIS MEGRENDEZIK A SZEGEDI KARÁCSONYT (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Dél magvarország, hogy a Szegedi Karácsony ncvvel előkészített idegenforgalmi ünnepség megtartása elé sulvos — lélektani aka-> dályok kerültek. A jugoszláviai és a genfi események miatt olyan birek terjedtek el Budapestén, hogy Szeged határán szerbek sorakoztak föl. De a feszült politikai légkör miatt kétségessé vált az is, hogy Erdélyből elinditják-e azokat a kiránduló vonatokat, amelyek iránt előbb igen nagy volt az érdeklődés és amelyek többszáz erdélvi vendéget hoztak volna Szegedre. Az idegenforgalmi hivatal ezért egész komolvan foglalkozott még szerdán is a Sze. gedi Karácsony elejtésének gondolatával. Most viszont a következő közleményt adta ki: „A lapok csütörtöki híradásaival kapcsolatosan közli az id<"~ -forgalmi hivatal, hogy a Pesti Hirlap utazr ; irodájának közlése szerint a „Szegedi K~ "onv"-nyal szemben táplált aggodalmakat sikerült a hazai közönség körében eloszlatni és az iroda már meg is kezdte a szegedi ünnepségek intenzív propagandáját. Az iroda értesítette a idegenforgalmi hivatalt. hogy már az első kommüniké hatása alatt jelentkezések is történtek a „Szegedi Karácsonyira. Ennek az örvendetes ténvnek hatása alatt az idegenforgalmi hivatal elhatározta, hogy folytatja a „Szegedi Karácsony" érdekében megkezdett munkát és minden erejével azon lesz, hogv annak sikere minél na«vobh és emlékezetesebb legyen a Szegedre érkező vendégek számára. Ezokból kéri a hivatal a város tár«adí>1mát, hogv ebben a közérdekű és l jeged idegenforgalmát megalapozni törekvő munkájában a hivatalt lámogatn' szíveskedjék."