Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-13 / 255. szám

4 DÉi: MAGYARORSZÁG T934 november 13: ± JL ~ L^Sfloa'S^I vetekszik a 7000 ka'oriás kokszosodó PéCSÍ fiO<áS brikett. S^OlOSZ szenes KOSCSZ Kapható Pétsi HOszéntetepén Zrimii u. 4 6. Teleion 28-02. harcosa és bátor szószólója volt. Rokonszenves egyénisége, finom lelkülete, puritán tiszta jelleme, elfogulatlansága, emelkedett nemes gondolkodása páratlan népszerűséget biztositottak számára. Ügy szülővárosában, mint a legmagasabb körökben, ahol megismerték és megszerették. Mély vallásos érzülete, családi életének tisztasága, baráti ragaszkodása teljessé tették azokat a polgári erényeket, amelyeknek birlokában polgártársai tiszteletét és szeretetét méltán kiérdemelte. Nemes szivének sugallatát követte, amikor kézbe vette a szegények ügyét és az általa rendszeresített és népszerűsített „kisrongyos akcióval" éveken keresztül karácsonvkor, a szeretet ünnepén sok-sok szegény családnak szerzett nyugalmat, őrömet és boldogságot. Még néhány nap előtt is arról tárgyalt velem, hogy az idei jubiláris év karácsonyi akcióját miként lehetne az. eddiginél is eredményesebbé tenni, fis most, amikor koporsóját elhalmozzuk az elismerés, a kegyelet és szeretet virágaival, a virágok keJyhén és a babérok örökzöldjén ott csillog a lélek gyöngye, azoknak megemlékezése, akiknek nem tellett diszes koszorúra, a szegények k.őnnveinek harmatozása fis talán megtalálja temetői örök nyugvóhelyét egy-egy sárguló levél, amit az ő kedvelt Szatvmazának lombhulfcitó fáiról utolsó üdvözletül idesodor az őszi szél. Klebelsberg Kunó, Somogyi Szilveszter. Aigner Károlv Szeged reneszánszának éietrehivói könyörögjetek az Ur zsámolyánál árva hazánkért és árva városunkért. Szeged város közönsége és hatósága nevében mondok utofsó bucsut Aigner Károlvnak. Szeged volt érdemes főispánjának, a város kitűnő polgárának, a szegények és elhagyatottak nemess7ivü pártfogójának, szeretett, kedves, jó barátunknak. A polgármester megindító búcsúbeszéde után ár. Sirchieh György közjegyző a köz ^vzői kamara nevében mondott bestédet. Elmondotta, hogy a mai súlyos válságnak a krisztusi szerelet hiánya a legfőbb oka, meg az, hogv a krisztusi szeretetet sokan hirdetik, de kevesen gyakorolják. Dr. Aigner Károlv ezek közé a kevesek közé tartozott. A szer/ények, az elesette': álltak a legközelebb a szivéli"z, rendkívül sokat dolgozott értük. A szegedi köziegyzői kart mélységes szomorúság tölti el, amiért csak olvnn rövid ideig tartott és olyan váratlanul tőrt derékba dr. Aigner Károly közjegyzői pályafutása. A - közjegyzői kamara mindig kegyelettel fogja megőrizni elhunyt tagjának emlékét. A beszédek elhangzása után az énekkar gyászdiait adott elő, majd a megyéspüspök mégegytzer beszentelte a koriorsót, a mell vei azután megindult a hosszú gyászmenet a harangok állandó zugáfa közben a belvárosi temetőben lévő családi 6Írbolt felé. A temetőben Raskó Sándor apátplébános szentelte be az elhunyt főispán koporsóját, amely mellett a volt osztálytársik nevéb"n dr. Bugyi József postaigazgató mondott megille'.ődött hangon Istenhozzádott. A volt osztálytársak mindig nagvon szerették Aigner Károlyt előzékenységéért, nobilis gondolkozásáért. Olyan erős kötelékek szövődtek az egykori piarista diákok között, amelyek az eltelt évtizedek alatt sem lazultak meg, Aigner Károly egészen haláláig hü barátja maradt hajdani osztálytársainak. Ezután a gyászbaborult hozzátartozók han* gos zokogása közben rácsukódott a kriptaajtó dr. Aigner Károly koporsójára. Matuska éleiéről vallanak, a tanuk Budapest, november 12. A Matuska-per hétfői tárgyalásán dr. Lévay Tibor védő meglepő indítványt tett. Arra kért engedélyt, hogy dr. Garlner Pál ellenőrző orvosszakértő strammoniusoldat és meszkalininjekció egyidejű adagolásával Matuskánál olyan átmeneti állapotot hozzon létre, amelyben a vádlott a merénylet elkövetésének indokaira nézve meghallgattassék. Ez az állapot teljes és tiszta őszinteséget vált ki az emberből. A biróság elutasitotta a védő indítványát, mert az a bűnvádi eljárás korlátaiba ütközik. Ezután a tanuk kihallgatására került sor. Az első tanú Németh Imre asztalosmester volt. Vallásos embernek ismerte Matuskát, aki őt is vallásosságra akarta szoktatni. Annakidején azért jelentkezett a főkapitányságon, mert az volt a felhívás, hogy akik ismerték Matuskát, jelentkezzenek. Amikor Németh vallomása után el akart távozni a teremből, az elnök erélyes hangon felszólította: — Maga maradjon itt, nem szabad eltávoznia, a tanuk szobájában várakozzék! A következő tanú Holzmann Gábor vállalkozó volt, aki kisgyermekkora óta ismerte Matuskát. Ezután Darányi Ernőt hallgatták ki. Ismerte Leót, mondotta, akinek Kiss János volt a valódi neve. Látla, amint Leó egy alkalommal szuggerálta Matuskát. Leó azt mondotta neki, annyira tudja szuggerálni Matuskát, hogy még a parlamentet is fel tudná vele robbantatni. Az elnök Darányit sem bocsátotta el. Több jelentéktelen tanúvallomás után az elnök emelt hangon utoljára figyelmeztette Matuskát, mondja meg, miért csinálta, kikkel csinálta, milyen po'i'ikai érdekből hajtotta végre a bűncselekményeket. Matuska mélyen meghajolva ezt mondta: — Minden ugy van, amint azt előadtam, a szinigazságot mondtam. Matuskához ezután még ujabb kérdéseket intézett az elnök, a vádlott azonban oldalt nézett, hogy egy terembe lépő fiatal nőre tekintsen és ff cm Magyar Festőművészek Állandó Kiállítása Tisza Lajos körút na sz. Hazánk legkiválóbb mestereinek legsikerültebb, dijakat nyert alkotása'. Lelket gyönyörködtető művészet. — Több száz kép Ízlésesen bekeretezve csupa műremek. ! I Hallatlan olcsó árak!! M legkényelmesebb fizetési feltételek. Dus választék keretezésben részletre is. Kérem a kirakatok meg tekintését. I nem felelt az elnöknek, aki erre 5 napi sö léi zárka büntetést rótt rá. A délutáni tárgyaláson Perényi József színész tanúvallomásában arról beszélt, hogy Leó egyálalában nem tudott hipnotizálni. Ugyanigy vallott Schwarz Sámuel artista is. Kramer Ferenc tanúvallomásában előadta, hogy Matuska szokatlanul ezekszuálip ember volt. Wisner Lajos, aki annakidején Mstuskánál ál-« lásra jelentkezett, tanúvallomásában azt állította, hogy jelentkezésekor Matuska azt kérdezte, hogy ért-e a robbantásokhoz? A szembesitésnél Matuska fogadta ezt. A tárgyalás további folyamán több írásbeli, vallomást és jegyzőkönyvet ismertettek, amelyek* a robbanószer vásárlásának kérdésével foglal* koztak. • A tárgyalást kedden délelőtt folytatják. Képekben is láthatja a 2:eci ed cyőze mos játékát UEBMANN fotószaknzlet kirakatában. Kétiiiy flsina beszámolója Váró sfanyáii „A választójog egyenlő a kenyérrel" (A Délmagyarország munkatársától.) A szociáldemokrata párt vasárnap délelőtt Várostanyán, Karcza Sándor vendéglőjében képvi-* sélői beszámoló gyűlést tartott A rendkívül nagyszámban megjelent érdeklődők előtt Kéthly Anna szociáldemokrata országgyűlési képviselőnő az általános politikai kérdésekről szólott, majd a választójogi törvény egyes rendelkezéseit ismertette és foglalkozott az uj választójogi törvény tervezetének egyes pontjaival, megállapítva, hogy az reakciósabb, mint bár akármelyik, amely eddig érvényben volt. Azt fejtegette ezután, hogv a választójog kérdése egyenlő a kenvér kérdésével. — A bu-1 zából sem lesz közvetlenül kenyér, , mondotta, hanem előbb el kell vetni, le kell aratni a kalászt, meg kell őröltetni a gabonaszemeket és csak a lisztet dolgozhat iuk fel kenyérnek, így van a választójoggal is. Azt mondják, hogy a választójog nem jelent egvszersmint kenyeret, de mi azt valljuk, hogy igenis kenyér a választójog, mert ha a népnek nincs ioga, akkor ami intézkedés történik a hatalom részéről, a nép kenveréből vesz el egy darabot. A választójog tehát kenyeret jelent a nép számára. A nagv tapssal fogadott beszéd után a neszámológvülést P a p d i György felszólalása fejezte be. A megjelentek még sokáig ünnepelték Kéthly Annát. Mpsrbizhn16 f|l»**1||4|& Mrmikor előro is m<>gszfrp nagv tMIÍl£JllÍll rendelhető. Arak mekegve <Ag szerint. Tele'oi 12—44. OITI.EH. E'őnyas vétel folytán divat Italiát és ruhaanyagát ölesén árusjtok: férf'ka'aisot P 4.29-fól WINKLEF. Tábor u o c a 7bJ