Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-13 / 255. szám

DELM AGYAKORSZAG SUOBD, S»crfc ntrtftXg .- Somogy1 ucoa 2Z.,l.em, Telnfon: l5-35..-Rlo«16htvirflil kOletüEtkVnyvMr «• legrlfoda : Aradi ooea 8. Teleion : 13-0«. - Nyomda - L»w Lipót ucca 1«. Telelői« - TAvIrnti éi nevélclni t Délm«gyaror»»Ao S«ege<l Aigner Károly Most már 6 is elfoglalta a z ör ö k 1 a k á s t, de azon a telepen, amelyen soha senkinek nem sikerült még felállítani rang vagy vagyonbeli különbséget, ahol — eltérően a többi külvárosrésztől — nemcsak nedvesség pusztít gyerek és felnőtt szervezetében s ahol sok mindenért, ami jóban és szépben bent a városban van részük a kiválasztottaknak, bő kárpótlást nyújt a nyugalom, a zavartalan csend, a csendes álom, amely talán — ki tudná bizonyítani az ellenkezőjét? — jótékony is. Mindössze két éve, hogy a közéletből kikapcsolódott. Azt mondják, maradhatott volna, de már hosszabb ideje kereste az alkalmat, hogy a főispáni székből megfelelő életkörülmények közé távozhasson. Kevesen végeznek Szegeden olyan lankadatlan kitartással közéleti munkát, mint amilyen konok fáradhatatlansággal fürészelték Aigner pozícióját. Nem liberális pártiak. Nekik legföljebb panaszaik lehettek volna. Szocialisták sem, akik gyakran kerültek szembe vele s akiknek a fűrészelés épp oly kevéssé kenyerük, mint a liberálisoknak. Az egységes párt vezetősége sem. Hanem olyan egységes pártiak, akiknek gondjuk és erélyük leginkább a maguk pecsenyéjének a sütögetésére van, akik állitólagos meggyőződésük alapján szert tudtak tenni magas összeköttetésekre s akiket a köztudat kollektive — hogy teljesen készen legyenek, még ez a szó hiányzott nekik — szélső jobboldaliak elnevezés alatt különböztet és tisztel meg. A főispáni hivatal abban az időben meglehetősen elhanyagolt intézmény volt. Nem a főispán, a közönség részéről. Nem kutatjuk ennek az okát. Talán az idők hozták magukkal. Talán a pártszellemnek pártpolitikai okokból is káros elhatalmasodása. Talán Somogyi Szilveszternek az a közismert gyöngéje, hogy szivét és ajtaját kitárta minden szegedi ember és minden szegedi ügy részére. Bizonyos, hogy abban az időben a főispáni hivatal jelentősége a csendesen dolgozó, de föltétlen bizalmat élvező politikai ügynökségek jelentőségén nem emelkedett tul. Annak érdekében, hogy Klebelsberg Kuno — a legnagyobb szegedi érték volt és marad — körünkben jól érezze magát, Aigner Károly minden áldozatot meghozott. Ha kívánták tőle, nem vonta meg közreműködését az egyetemi program összeállításától és megvalósításától. Neki is érdeme, hogy a fogadalmi templom abbahagyott építési munkálatait a Dóm-tér kiépitése szempontjából legalkalmasabb időben folytatták. Legfőbb érdeméül leginkább azit emlegették, mégis, hogy mindig alapos munkát végzett. Szerényen induló pályája hirtelen lendítette a főispáni székbe. Akkor, amikor kinevezték, mindenkit kinevettek volna, aki azt jósolta volna, hogy hosszabb ideig lesz főispán. Mégis tovább, mint tíz évig tudta tartani magát. Amikor közjegyző lett, el-elhelyezték közéleti pozíciókba. Akik ismerték, egyre mondogatták, hogy a közélet többet nem számithat rá. Igazuk volt. Aigner Károly visszavonulni is alaposan tudott. Két évvel ezelőtt is, amikor mint főispánt nyugdiiazták. Most is, amikor a belvárosi temető legfrissebben hantolt sirja mellett közli a vándorral a fejfa, hogy itt nyugszik Aigner Károly, /ók 50 évet s röviddel azután, hogy elment Kedd, 1954 nov. 13. 4ra 12 fillér X. évfolyam, 255. «2. II II II II i IIIIIII IIIIJ 1 IHJ.JIJ.ili-Wni.—UI^B»^»»! EtOriZEXJfcS; HoTOlliB IwJybeil 3.20 «déken «* B idapetten 3.©0,let«MttIdWn •.40 pengd- Egyes sxAm Ara hétköinap 12, ya«Ar> é4 Ünnepnap 20 Í*M. Hír» fletések felv«lele larlta szerint. M»íntclenltc hC-HO UvélelAvel naoonta rcoaol mint főispán a nyugalomba, itt lele örök nyugalmat mint ember, aki gondos férj, büszke apa ós jó honpolgár volt. Mintha lassan búcsúzkodnék nemcsak a történelem, hanem az emlékezés kapuja is a közelmúlt nagy korszak mögött. Legrégebben Klebelsberg Kuno távozott. Legelőször Somogyi Szilveszter követte az elmúlásba. Rerrich Béla nemrég bővítette a sort. S most elment A'gner is. Mélyen megrendülve állunk a sírjánál, de abban az esetben, ha azt kérdeznék tőlünk, hogy volt-e tevékeny része Szeged újjáépítésében, azzal kellene válaszolnunk,hogy nem nagy. Halhatatlan érdeme azonban, hogy nevét azon nagyon kevesek neve között jegyzi fel a történelem, akiknek abban volt részük, hogy Szegedre nem tudott betörni az ellenforradalom egyéni akciózni akaró boszszuszomja. Szegeden a konszolidálódni nem tudó korszakban is fentartották a konszolidációt. Bottka Sándor, akinek" szintén nagy érdeme volt ebben, a politikai gáncsvetések általa hűségesen kiszolgált rendszerének lett az áldozata. Most kiköltözött a városból Aigner Károly is. Ugyan lesz-e a jövőben is, aki őrködik az alvó város álmai fölött? Aki nem enged rövid uton, de mindenesetre birói eljárás nélkül igazságot teremteni. S aki nem tűri, hogy a felekezeti kisebbségek problémájának megoldását különítmények vegyék a kezükbe. A temető kibékit. Sajátságos, hogy az őszi hangulat mindenhol borongósabb, mint a sírok között. Talán mégis feltámadunk. A közéleti ember, akinek ez irás a kenyere, aki ott volt az elhunyt mellett gyerekkorá! ban, aki látta indulását, ismerte képességeit, j nem túlozza, de nem is kicsinyíti érdemeit, i megint megrendülve áll az okaiban és következményeiben kifürkészhetetlen végzéssel szemben s ugy érzi, hogy Aigner Károly sírjánál egy egész nemzedék nevében fürkész az örökkévalóság mesgyéjp felé. Héífön dléluián rövid illési iarioií a IcépviselöJ&áx A parlament megemlékezése a kormányzó 15 évéről Napirendi felszólalás a lapbetiltásról és a fővárosi törvény csődjéről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház hétfő délutáni ülése inkább formális ülésnek volt mondható, amelyet egyelőre még a napirendi vita sem tudott felmelegíteni." A folyosók is csendesebbek voltak a szokottnál; a hoszszu vakáció ugy látszik, nem használt a képviselőknek. Mindenesetre a baloldali folyosó hangulatából arra lehet következtetni, hogy a most meginduló parlamenti kampányban éles harcok fognak megindulni. Kedden már megkezdődik az előterjesztett javaslatok vitája. Ettől függetlenül, a politikai életben bizonyos nyugtalanság észlelhető. Elsősorban belpolitikai okokkal magyarázzák a parlament folyosójának atmoszféráját. Feltűnést keltett, hogy gróf Bethlen István az egységespárt hétfői pártértekezletén nem vett részt. Hétfőn este azt a magyarázatot kaptuk Bethlen elmaradásáról, hogy a volt miniszterelnök szándékosain nem akart megjelenni a hétfői pártértekezleten, de kedden már aktive belekapcsolódik a politikai életbe. Politikai körökben általános érdeklődéssel tekintenek az elé, vájjon összeegyeztethető lesz-e Gömbös és Bethlen felfogása. Mindenesetre, politikai körökben ugv itélik meg a helyzetet, hogy ez a kérdés rövid pár napon belül tisztázódni fog. A parlament hétfő délutáni »léséről részletes jelentésünk a következő: Az ülést 5 óra után nyitotta meg A 1 m á s s y László elnök. 1 — Néhány nap múlva — mondotta az elnök —; 15 éve lesz annak, hogy Horthy Miklós kormányzó az általa szervezett nemzeti hadsereg élén az ország fővárosába bevonult. A világháború és a forradalmak viharai által sarkaiból kiforgatott magyar állam általa és benne újra megtalálta regi alkotmányát Ez az ősrégi, ezeréves alkotmány, amelynek tisztelete, fenntartása és megóvása a hagyományok alapján nagybányai Horthy Miklósnak úgyszólván vérébe ment át Az ő nagy erkölcsi érzéke, kötelességtudása, életének a világ, háborúban habozás nélküli kockára tétele, a haza védelmében szenvedett sebe, a hazának ideális és önzetlen szeretete őt az egész országban népszerűvé és nagvrabecsüH egyéniséggé tették. — 15 év nagy idő egy ország életében, kétszeresen az, ha azok szenvedések és gondok sorozatos éveiből állottak. 15 év megmutatta, hogy a hatalmat nemcsak megszervezni, hanem bölcsen gyakorolni is tudta. Akaratbátorság és kitartás hevítette, ae bölcseség és önuralom, jogszeretet és alkotmánvtisztelet ¡rányitotta azt a kezet, amely önzetlenül a hazaszeretettől vezéreltetve, messzirelátó tekintettel mindig meclátta a nemzet érdekeit. Most az egész magyar nemzet minden tagja és ennek hivatott képviselete, a magyar országgyűlés kénviselőháza elismeréssel és nagyrabecsüléssel köszönti őt államférfiúi nehéz és gondterhes munkásságának 15 éves évfordulóján. A Ház egyhangúlag felhatalmazta az elnököt, hogy a képviselőház szerencsekivánatait a kormányzó előtt kifejezésre juttassa. — Amnesztiát az emigránsoknak és a politikai foglvoknak! — szóltak közbe a szociáldemokraták. Az elnök ezután ismertette a kormányzönalc a miniszterelnökhöz intézett leiratát, amelyben annak az óha jtásának ad kifejezést, hogy II. Rákóczi Ferenc halála 200 éves évfordulója alkalmából lovasszobrot állítsanak fel