Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-11 / 254. szám

1934 november II.' f5£CM£G7ÁRORSZKG Angels zenekar, Kiss Lajos cigányzenekara. BUKAREST. 12: Lemezek. 13.40: Könnyű lemezek. 17: Rádiózenekar. 18.15: Rádiózenekar^O: Zongora. 21.05: A rádió Jazz zenekara» FRANKFURT. 18.45: Tarka ára. 22 30: Kabaré. LIPCSE. 12: Könnyű zene. 17: Házi és kamara zene. 22.20: Hangverseny. 17.10: Kamarazene énekszólóval. 2045: Hárofnfelvonásos vígjáték. PRÁGA. 6.15: Ébresztő, torna. 11: Lemezek. 1730: Lemezek. 2005 Éjjeli hangok énekre és zongorára. 21: Rádiózenekar. 22.15: Lemezek. ROMA. 12.30: Lemezek. 17.10: Vegyes zene. 20 10: Lemezek. 20 45: Opera. VARSÓ. 12.10: Tánczene. 17: Sznajdermann hegedűművész játéka. 19: Filmlemezek. 22: Reklámzene. CstlttSrtöK, november 13 BÉCS. 12.25: Bécsi kamarazenekar. 16: Állástalan zenekar. 18: Zongoraötös. 20:Abrehám Viktória, báromfelvonásos operett. 23.50: Tánczene dalokkal a Palmhof hávéházból. BELGRÁD- A nemzeti gyász miatt az állomás más november 21-ig csak egyházi jellegű műsorszámokat ad bemondás szerint. BERLIN. Torna. 6.35—8.00: Könnyű zene. 14.15: Lemezek. 17.40 :Szopránkettősök. 19: Zenekar. BOROSZLO. 12: Szórakoztató zene. 15.10: *-» Szornádalok. 16: Zenekar. 21.35: Tánczene éjfélig. BUKAREST. Déli zene. 17: A rádió szalonzene kara. 18.15: A rádió szalonzenekara. 22.30: Beszélőújság. FRANKFURT. 19.05: Zenekari könnyű zene. 19.30: Lant dalok. LIPCSE 13.15: Népzene. 1415: Trió. 17.15: Hangverseny. 18.20: Katonazene. MILANO. 17.10: Kamarzenekar. 20.45: Rossini, a tolvaj szarka, kétfelvonásos opera. PRÁGA- 6.15: Ébresztő, torna. 11: Lemezek. 11.05: Szalonzenekar. 17.40: Lemez. 20.05: A rádió III. szimfonikus hangversenye. 22 Jazz. ROMA. 12.30: Lemezek. 17: Hangverseny. 20 óra 10: Lemezek. 2045: Hangverseny. VARSÓ. 12.30: Filharmonikusok. 15.45: Szalon zene. 19: Kozák énekkar lemezei. 20: Rádió zenekar. 21: Szimfonikus zenekar. 22: Reklámzene. Péntek, november f © BÉCS. 12: Lemezek. 16.10: Filmlemezek. 17.15 A Roland-dal. 19.40: Szimfonikusok. 21.20: Müvészlemezek 22.10: Szimfonikusok. 23.50 Bécsi zene. BELGRÁD. A nemzeti gyász miatt az állomás más november 21-ig csak egyházi jellegű műsorszámokat ad bemondás szerint. BERLIN. Torna. 6.35—8.00: Könnyű zene. 1315: Tánclemezek. 16: Rádiózenekar. 21 35: Rádiózenekar. 22.20: Hangverseny. BOROSZLO. 12: Tánclemezek. 13.30: Könnyű lemezek 19: Tánczene. BUKAREST. 13.40: Könnyű zene. 17: Rádiózenekar. 18.15: Rádiózenekar. 20: Filmharmonikusok hangversenye. FRANKFURT. 16: Zenekar szoprán és tenordalokkal. 20.50: Hókusz-pókusz, vigjáték. 24 Éjjeli hangverseny. LIPCSE. 12: Könnyű lemezek. 16: Rádiózenekar. 18.40: Tánczene. 22 20: Tánclemezek. MILANO. 17.10: Énekverseny. 2045: Bemondás szerint. PRÁGA. 6.15: Ébresztő, torna. 11: Lemezek. 12.10: Lemezek. 15.55: Rádiózenekar. 17: Ondrzsicsek négyes. 19.10: Éneknégyes 22 óra 14: Lemezek. ROMA. 16: A Szent Cccilia akadémia énekkara. 20.30: Lemezek. 20.45: Costa: Fracassa kapitány. VARSÓ. 1210: Tánczene. 15.45: Könnyű zene. 19: Kávéházi zene. 20.15: Szimfonikus zene. 23.05: Tánczene. Szombat« november 17 BÉCS. 12: LemezeE. 16.15: Citeranégyes. 17.05 Bécsi dalok és indulót. 19.35: A" bécsi férfidalegylet hangversenye. 20.35: Hangverseny 24: Bécsi zene. BELGRÁD. A nemzeti gyász miatt az állomás más november 21-ig csak egyházi jellegű műsorszámokat ad bemondás szerint. BERLIN. Torna. 6.35—8.00: Könnyű zene. 14.15 :Tánclemezek. 16: Szórakoztató zene. 18.20: Kis szvit. 20.15: Tarka est zenével. 24: Tánczene. BOROSZLO. 12: Szórakoztató zene. 15.10: Liszt müvek zongorán» 16: Könnyű zene. 20.10: Lemezek. 2230—2: Kabaré tánczenével. BUKAREST. 1340: Könnyű zene lemezeken. 17: Sibiceanu zenekar. 20: A Carmen énekkar román hangversenye. 20.45: Costinescu 21.05: Rádiózenekar. FRANKFURT. 18.45: Llobet gitárművész játéka. 20.15: Nagy egyveleg. 24: Tánczene LIPCSE. 13.10: Német dallemezek, .17.15 Hang képek. 2220: Tánczene MILANO. 11.30: Lemezek. 13» TrfS. |7.TOt ö Tánczene 20-45: Roma. PRÁGA. 6.15: Ébresztő, torna TIi EemezeE, 11.05: Muzsik szalonnégyes. 12.35: Szalonze-i nekar. 17.40: Lemezek. 17.05: Hangverseny« 19.35: Fúvószenekar. ROMA. 1230: Lemezek. 13: Vegyes zene 17 óra 10: Gemmy zenekar. 20-40: Lemezele, 20.45: Opera. VARSÓ. 12.10: Tánczene 15.45: Uj lemezeK. 17: Szoprán és zongoraszóló 18.15: Roesner hegedűművész játéka. 19.30: Lemezek. 21» Rádiózenekar. 22: Reklámzene. 22.15: Tánc zene. Szabadalmazott Déeiy-fotelágyak;SoTüIr'^'d~uMc«r^r»ém A Délmagyarország regénye PANNA ÁNGYÓ Irta: Farkas Antal n Pedig már akkor észre vett mindent, de félt attól, hogy a szemét majd Vilmán felejti és az valakinek fájdalmat okoz. Vagy az ángyónak, vagy Bandinak, vagy mind a kettőnek. Inkább a bárónénak és Karcsay bácsinak udvarolt. Ezért nem érheti gáncs egyik oldalról sem. Aztán a szalonban telepedtek le. Az öreg ur ült a zongorához és gyönyörű technikával i játszott. A báró tapsolt neki legjobban. Majd zongarakiséret mellett Vilma énekelt. Csodálatosan szép hangja még az akusztikálatlan teremben is pompásan érvényesült. Bandi csak ugy falta a szemével, de a báró oda se nézett: az óralánca fityegőjével babrált; ugy tett, mintha 6 nem csupán vak, hanem siket is lenne. Látszott rajta, hogy csak udvariasságból tapsol. A következő számoknál is igy tett. A Vilma zongorajátéka sem tudta nagyobb lelkesedésre hangolni. Még a hegedű-játék sem, amit a papa zongorakisérete mellett adott elő. Oly gépiesen hajtoi gaitta: — Brávó! Pompás! Nagyszerül Gratulálok Karcsay bácsi! — hogy Karcsayéknak vagy tán még Anna bárónénak is azt kellett hinniük, hogy István rossz fölü és legfeljebb csak a verklihez ért. Vacsora után a sétára indulásnál volt alkalma a bárónak arra, hogy Vilmával egykét szót válthasson. —- Köszönöm azt az élvezetet, amit a művészeiével nekem szerzett. — Igazán? Nem vettem észre. — Elég, ha én észre vettem. Adja ide a kezét. — Tessék: A báró megcsókolta. — Gyertek már! — szólt rájuk a báróné, aki szerencséjére nem vette észre a kisaszszony művészetének szóló mély hódolatot. Séta közben Bandi Vilmától megkérdezte: — No, mit szól a báróhoz? — Kedves embernek látszik. — De a zenéhez éppen nem élt: — Miért? Mert nem rohant hozzám és nem térdelt elém, vagy nem húzza haza a Paradicsom-uccába a kocsinkat? Nem minden ember egyforma. — Mégcsak nem is gratulált magának'. — Elég, ha a báróné megcsókolt. Maga már azt szeretné, hogy a báró is megcsókolt volna? — No, nem éppen. — Hát akkor hallgasson; A séta után megint muzsikára szomjazott a társaság. A báró maga kérte Vilmát, hogy énekeljen. Éjfél vetett véset a mulatságnak. amikor Karcsayék a dolgát végzett piktorral együtt hintóba ültek és eltávoztak: A báróné Pistával egyedül maradt a verandán. — Álmos vagy, Panna? — Nem vagyok. — Én sem. Kedves öreg bácsi ez a Karcsay bácsi. — A lányát milyennek találod? — Elég csinos. Boldog lehet vele ez a mázoló. — Nemcsak csinos, de szép is: — Ha te annak találod. — Tán te nem? — No, van benne egy kis tehetség: — A szépségéről beszéltem. — Vagy ugy! Holnap szombat ugy-e? — Mit akarsz vele? — Utazom, szivem. Lehet ugyan, hogy telefonon el tudom intézni az egészet és akkor maradok még, ha ki nem dobsz." Az ángyó sóhajtott és majd kiszaladt a száján: — Bár örökre itt maradnál! Ámde jobb volt az a sóhaj csak ugy szótlanul. Ha egyszer azt nem érti István, ugyan minek akkor tovább magyarázni! Megint rossz éjszakájuk volt a kastélyban az úrnőnek is, a vendégnek is. Anna báróné reménykedése olyan volt, mint az áprilisi idő: hol kiderült, hol beborult. Hol azt hitte, hogy a báró hidegsége lassankint fölolvad, hogy észreveszi, megérti az érzelmeit: hoi kétségeskedett ebben rs a legbizonytalanabb jövőt látta maga előtt. Hogyan éljen ő tovább reménytelenül, szeretet nélkül és egy lassan-lassan közeledő anyagi katasztrófa minden percét borzasztóvá tevő veszedelmével a feje fölött? Nem jobb volna meghalni? István báró az ángyó mosolygó arcképet megint az ablaknak fordította, hogy nyugodtan aludhassék. Most meg más háborította meg: az öreg Karcsay szünetlenül a fülébe zongorázott. Ez még hagyján: ugy érezte, hogy a lánya rózsaszínű selyemben ott áll az ágya előtt és énekel, csodaszépen énekel. Utána megkérdi: — Tetszik-e báró ur? A báró őszintén felel: — De mennyire! Majd megbolondulok, annyira tetszik! Csak hát nem merek tapsolni, mert félek az ángyótól. Hozzám vágja a piktort. Segítség, kisasszony! Hát nem csodfi, ha István báró annyira hánykolódott az ágyában, hogy még a paplant is a szoba közepére rúgta. (Folyt, köv.)