Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-11 / 254. szám

6 D€CMAGYARORSZÁG 1934 noveirtber TI: Porosz szénés koksz™1 vetekszik a 7000 ka'oriát; kokszosndó PéCSÍ tOÍÉS brikett. Kapható Pfcsl itOüz£n(e!ei»éD Zrínul u. 4 6. Teleion 20-02. Erdélyi Jenő nyolcvan pengős havi tiszteletdíja nem tekinthető illetménynek, mert azt a polgár­mesteri megbízás alapján végzett kórházi szol­gálataiért kapja és azért kapja, mert az Orvos­szövetség batánoMtla sserint ingyenes munkál or­vos nem végezhet semmiféle kórházban. Megál­lapította a választmány azt is, hogy dr. Erdélyi Jenő közel húsz esztendőn k^r° !ül minden tisr­J teletdij nélkül látta el a kórházban a szakorvosi teendőket és csak azóta kapta ezt a tiszteletdijat, amióta az Orvosszövetség a kérdéses határozatot hozta. Erdélyi orvosi szolgálata és az érte folyó­sított tiszteletdíj között olyan nagy •értékbeli kü­lönl>ö/.et van — állapította meg a választmány —, hogy Erdélyi főorvos többet ad a városnak, mint amennyit kap. Prágai és amerikai archeológusok Szegeden (A Délmogyarortrág munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt érdekes vendége volt a szegedi muzeumunk. Dr. J. Kandiba, a prágai egyetem archeológusa érkezett Szegedre és dr. Banner János egyetemi magántanárt kereste fel. Banner profess lar Hódmezővásárhely környékén végez ásatásokat és az ásatások eredményét legutóbb részletes tanulmányban dolgozta fel A francia nyelven is megjelent tanulmányt olvasta a prágai professzor és elhatározta, hogy Szegeden felke­resi Banner professzort és megnézi a múzeum­ban Móra Ferenc népvándorláskorabeli ásatásai­nak világhírű anyagát. Egynapi szegedi időzés után Kandiba profesz­szor Vásárhelyre utazott, ahol a muzeumban töb­bek között megtekintette aiokat a régiségeket k, amelyek Móra Ferenc halála után kerültek vissza Vásárhelyre. Banner professzor ásatásainak szín­helyén is járt a prágai tudÓB, aki tegnap Sze­geden keresztül utazott vissza Prágába. Elutazása előtt kijelentette, hogy az amerikai archeológu­sok körében rendit ívül nagy érdek'ödést mutat­nak a szegedkörnyéki ásatások iránt és a tavasz folyamán íöbb amerikai tudós érkezik Szegedre. Az amerikai archeológusok eddig jobbára a Bal­kánon, Bulgáriában és Szerbiában kutattak, most, hogy értesültek, Szeged és Vásárhely környékén sokkal értékesebb neolit-korabeli emlékeket tar­talmazó területek vannak, • a jövő év tavaszától kezdve huzamosabb időt Saegeden és környé­kén fognak eltölteni. Európa negyvenmillió kisebbségének sorsáról és törekvéseiről NYILATKOZIK AMENDE EWALD, az európai nemzetiségek kongresszusának iőtitkára Bécs, november. Badenban fogadott pár nappal ezelőtt Amende Ewald doktor, a Genfben székelő ,,Európcj Nemzetisének Kon­gresszusának" főtitkára. Most jött hazia Ame­rikából. ahova Innitzer osztrák hercegérsek különleges megbízásából utazott el. PPhemni jött Badenbe, de — szobájában nemcsak az Íróasztal, hanem minden talpalattnyi hely Írá­sokkal könyvekkel, aktákkal van tele. Iráaók hevernek az ágyon, a sezlónon. az éjjeli szek­rény márvány lapján- a toilett-tükrön, a sarok­ban a szőnyegen és irások vannak még a szek­rény tetején is- A termetes Amende doktor valósággal elvész a rengeteg irás között­Beszélgetésü nk elején megkér eltart enn. mi­kor érkezett meg. mire — hogy kí-elégitse kí­váncsiságomat — megnézi az útlevelét. Ilyen útlevelet még r»em láttáim­Rstlandban. Talinban állították ki — a vezér­t'rhkár estiandi — és huszonhárom vizűm van benne- Megszámoltam a kilépő és belépő ál­lomások kerek, háromszögletes, kockaalaku, lila, fekete és vörös bélyegzőit: Amende dok­tor útlevelét két év alatt csak a határállomá­sokon két&zázötvennégyszer bélyegezitek le. Egymás hegyén-hátán vannak a stamplgliák­Ezt az útlevelet egykoron muzeumok vitrinjei mögött mutogatják majd az elkövetkező ge­nerációknak. amely szivből sajnálja majd azt a kort, amikor irás kellett hozzá, ha az ember az egyik országból a másikba akart menmi--. Az ..Európai Nemzetiségek Kongresszusi' tudvalévően a kisebbségi sorsban élő népek képviselőit egyesíti magában- Amende doktor­ral tehát a kisebbségeikről beszélgetünk el, a— politika teljes kikapcsolásával­Nevetve mondja: — Furcsa állás az enyém- Népeket kénvistí­lek. amelyek egyszer mint többség lépnek fél, .máiSkor mirrt kisebbség küzdenek sorsuk ja­A Szegedi Ifözntl Vaspálya Részvénytársaság igazga­tósága, ieiügyeiODizottsága, tisztviselői es egész személyzete mély megilletődéssel jelenti, hogy az igazgatóság elnöke dr. jligner Károly ur ny. toispán, hir. kOziegyzO, a szegedi Ferenc JOzsei Tudományegyetem diszdohtora stb. stb. munkás éleiének delén váratlanul elhunyt. ( Irányító tevékenységével, fáradhatatlan munkabírásával, jóakaratú és megértő bánásmódjával mindnyájunk mintaképe volt. Cmiekef mindenkor hálás kegyelettel Őrizzük meg. vitásáért- Európa valamennyi népe kétfé's éle­tet él: többségi és kisebbségi életet. Odahaza: a saját országában a többség, a szomszíd ál­lamokban: kisebbség- Számszerint legnagyobb kisebbség Európában az ukrán, amely Len­gyelországban közel hatmilliós tömegben él. Sorra következik aztán a négyimilliónyl kata­lán Spanyolországban, majd a három és fél­milliónyi németség Csehszlovákiában. Arány­lag legnagyobb a magyar kisebbség: a ma­gyar nemzetnek egyharmad része él kisebbsé­gi sorsban négy környezö államban• — A legideálisabb a helyzet az északi álla­mokban- Legalább is tzek egyr észében- Finn­országban például a svéd kisebbség meg van sorsával elégedve- Estlandban a harmincezer német kisebbség telje« kulturális autonómiá­ban él- Lettországban már szomorú a helyzet­A német kisebbség még a német uccaneveket sem használhatja- Anélkül, hogy egyes orszá­gokra külön kitérnék, el kell mondanom, hogy a kisebbségi helyzet általában — mint Európá­ban minden — rosszabbodott- A sovinizmus az utóbbi időben túlteng- Ennek folytán az ellen­tétek nagyobbak lesznek. Nének. ? melyek han­gosan követelték kisebbségi sorsban élő test­véreik számára a belátást, a maguk országá­ban élő kisebbségekkel mostohán bánnak. En­nek aztán — amint azt a mai spanyolországi események legjobban igazolják — néha ka­tasztrófális következményeik vamnak- Pedig mindez el lenne kerülhető, ha a túlzott sovi­nizmust a bölos előrelátás politikája váltaná fel- A meg nem oldott nemzetiségi kérdés könnyen oka lehet véres eseményeiknek­— A különböző államok közül a legtöbb nemzetisége Lengyelországnak van- Ebben az országban egyedül meg lehetne alakítani a kisebbségek kongresszusát— Nyolc nemzetiség él Lengyelországban: németek, ukránok, oro­szok, fehér orosz.ok, csehek, zsidók, litvánok, szlovákok- Talán Svájc az egyetlen állam. amelynek kisebbsége nincs: hiszen itt a há­rom nemzet, a francia, német ós olasz testvéri egyetértésben élnek évszázadok óta egymás mellett. Svájcban nincsen is nemzetiségi kér­dés­— £s hogyan lehetne megoldani a problémá­kat? — Látja — mondja csöndesen — ez a renge­teg irás, aztán az a még több, ami Genfben van, kivétel nélkül vrobléma- Negyven millió ember sorsa van belepréselve ezekbe az ak­tákba, mert Európában kereken negyven mil­lió ember él kisebbségi sorsban- Tiz éve van az iáén armak, hogy az európai kisebbségek megalkották szövetségüket• Tiz éve dolgozik a kongresszus- Sokszor értünk máT el eredményit imég többször végződött munkánk sikertelenül. De ez nem csüggeszt el, harcolunk tovább-.. — Es mikor lesz végleges eredmény? — Ha majd eljön az ideje annak, — én hh szem, hogy el fog egyszer jönni —, hogy nem kell irást szerezni hozzá, ha egyik országból a másikba igyekszem, akkor közelebb kerülnek egymáshoz a népek- Megértik egymást és győzni fog a jobb belátás- Mikor következik ez el?- Harcolunk érte, hogy ez az idő elkövet­keznék ... Paál Jób; Hamisítják az 50 pengősöket (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi, hetekben a szegedkörnyéki városokban több ha­mis 50 pengős tünt fel. Ugyanekkor az ország többi részében is, Budapesten is helyeztek el is­meretlen tettesek hamisítványokat. Az egész or­szág rendőrsége keresi a tetteseket. A pénzhanii­tók a Rákóczi-fejképes 50 pengősöket utánozták. Ezek a címletek jelenleg bevonás alatt vannak. A Nenoeti Bank megállapítása szerint a hami­sítványok durva kivitelben készültek, valószínűleg fénykép után, azután pedig utána rajzolták a ké­pet szabad kézzel, végül siknyomással készítették el az egyes darabokat. Az utánzatok papíranyaga silányabb az eredetinél. A papír világosabb színű és puhább, a Rákóczi-kép pedig nom eléggé plasztikus és szinte egybefolyik a töbhi rajzzal. Az utánzatok cimerrajza feltűnően rossz. A hamisítványok csakis a vigyázatlan embere­ket képesek tévedésbe ejteni. Nem is kell ala­sposabb megfigyelés, máris kitűnik, hogy durva utánzat és nem eredeti bankjegy. A rendőrség figyelmezteti a közönséget, hogy az 50 pengős bankjegyekkel szemben legyen óvatos és vizsgál­ja meg azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents