Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-08 / 251. szám
DEM AGYARORSZAG SZBOED, SserketaMMff: Somoíiyl ueoa Z2. I.em. Telelőn: 23-35.^IU®d6h»v«»Bl kHIctnnkOnyvMr é* legylrodn: Aradi ucca 8. Teleion : 13-0®.-HfomdB s LOW I ipOl ÍICCB 1®. Telefon : TíTfrafl levéldm »Jtélnauf • w»r— Sa • Csütörtök, 1954 nov. 8. Ara 12 fillér X. évfolyam, 251. sz. ELÖFIIETÉS: HnTOnín helyben 3.2O vidékea M 3/»0,kUl«Hd0n A.40 nimgff * Egye* Mém Ara hélk«*nap 12, rn*dr- «* Ünnepnap 20 till. Hlrdeteaek fel-vitele tarifa aaserla«- MeolelenlK héMA klvéleMsTel nanonla reanel Vigyászaí, másolva! i A politikai ildomosság nem engedi azt meg, hogy nyilvánosságtól elvont ügyeket a nyilvánosságnak átadjunk. A régi világból való öreg emberek ugy szokták kezdeni végrendeletüket, hogy a halál biztos, csak annak órája bizonytalan, — mi is most elmondhatjuk, hogy a választás biztos, csak a választás napja bizonytalan még. A sima felszin alatt egyre forrnak a készülődések s hiába a nagy diszkréció, mindenki nemcsak mindent tud, nemcsak azt tudja mindenki, hogy kit jelölnek és kit ejtenek el, hanem azt is tudják, hogy milyen célzatok és milyen indokok vezetik az elhatározást. A felszin itt-ott bugyborékol s csak ezek a bugyborékok mutatnak arra, hogy a mélyben jelölt tanyázik. Éz a nagy titokzatosság természetesen simává és izgalommentessé teszi a választási harcot a vezérkar számára, de ez a kényelem és ez a nyugalom csak addig tart, amig nem kezdődik el az — offenzíva. Amig az önjelölteknek reménységük van arra, hogy jelöltek lesznek, addig a politikai vezérkarok tagjainak is meg lehet az a reménységük, hogy tőlük függnek a bizottsági tagságok. A közigazgatási bíróság késedelmes elintézése mintha védelmet nyújtana az egyéni érzékenységeknek, — minél később érkezik le a névjegyzék, annál tovább tart a néma készülődés rendszere. De meddig tarthat még ez a társasjáték, ez a közéleti bújócska? Ez a politikai tekintet akadályoz meg bennünket abban is, hogy a választópolgárságot'a pártok közötti tárgyalások eredményeiről már most értesítsük. Nem titok azonban, hogy a polgári pártok között bizonyos frontális megegyezésre vonatkozó tárgyalások vannak folyamatban s hogy ezek a tárgyalások már sok tekintetben megállapodással is végződtek. Ebben a szituációban talán felesleges is volna az, hogy biráló, (helyeslő, vagy elítélő), megjegyzéseket füzzünk ezekhez az eredményekhez, amelyeknek gyakorlati értékét most már úgyis a választás fogja megmutatni. Van azonban egy szempont, ami pártokon kívül és pártokon felől védelmet kíván s ez már nem is a politikai pártoknak, hanem a város közéletének, a város egyetemes érdekének védelmében sürgeti az elhatározások bizonyos irányú revízióját. Az egységes párt lemondhat arról a jogáról még a választási megegyezés esetén is, hogy a liberális párt jelöltjeit kifogásolja, a liberális párt tartózkodhatik attól, hogy az egységes párt jelöléseibe beleszóljon, a v á ros érdeke azonban ezen a kölcsönös megállapodáson felül s emellett a kölcsönös megállapodás mellett is meghallgatást kíván. Hivatalos jelöltnek állítólag sokkal több kilátása van a mandátum elnyerésére, mint ha valaki a hivatalos jelöléssel szemben kéri polgártársai támogatását. Ezt az igazságot azonban a hivatalos j é 1 ö 11 e k is tudják s talán még jobban tudják, mint maguk a jelölők. Megtörténhetik tehát, hogy egyik-másik jelölt csak azért vállalja az egységes párthoz val<5 tartozást, hogy az egységes párt részéről jelöltethető legyen, bár felfogása, eddig vallott nézetei, politikai meggyőződése s eddigi megnyilatkozásai alapján messze jobbfelé hagyta maga mögött az egységes párt hivatalos programját. Azok között, akiket a köztudat nem a kormánypárt tagjainak, hanem a fajvédő párt, a M e skó csoport, a nyilaskeresztes kezdeményezés pronoszirozott vezetőjének tekint. Most természetesen az egységes párt tagsági igazolványával jelentkeznek a jelöltségért, mert igy a választási megegyezés mandátumhoz juttathatja azokat is, akiket igazi meggyőződésük, valódi pártállásuk még az — ajánlásokig sem juttatna el. Rebesgetnek neveket, hallunk jelöltekről, akik — hir szerint, — eddig tagjai sem voltak a közgyűlésnek s most egyszerrehárom kerületben is kapnának jelöltetést. Megmond juk őszintén, ha B e r e c z Jánost az egységes párt több kerületben kéri fel jelöltség vállalására, akkor ebben mi B e r e c z János közéleti, orvostudományi és egyéni kiválóságainak jogcimes és indokolt megbecsülését látjuk. De mit gondoljunk azokról az egységespárti neofitákról, mit gondoljunk azokról a máról-holnapra lett közéleti nagyságokról, hogyan vélekedjünk azokról a vigyázat — m á z o I v a-tör!etőkről, akiket mult, érdem, kiválóság nélkül — három kerületben kíván jelölni az egység pártjának szegedi szervezete? És főként mit gondoljunk akkor, amikor ennek a kettős és hármas ikerjelöltségnek forrását és jogcímét nem a pártnak tett szolgálatban, nem a párttal szemben bizonyított hűségben, hanem azokban a vérbő c s fantáziadús kijelentésekben lehet csak megtalálni, amelyek eddig legalább sokkal inkább feleltek meg a hitleri gondolatkörnek s a meskózoltáni temperamentumnak, mint a nemzeti öncélúság és politikai felelősség politikai hitvallásának. Akiknek van jogcimük arra, hogy a város közéletében aktiv részt vegyenek, azokat válassza ki a polgárság a maga soraiból. De a bajkeverőket, akik fáklyával állnak őrt a lőportorony mellett, a közéleti béke fenyegetőit, a politika piromániákusait sehárom, se —> egy kerületben ne jelölje az érett gondolkodású, a megfontolt és józan szegedi polgárság. Hivatalos Jelentés a római tárgyalásokról „A kél ország politikája változatlan és az együttműködési tovább folytatja Ausztriával" Kulturális megegyezés, a magyar és az olasz kultuszminiszter közeli találkozójával Gömbös szerdán este elutazott Rómából Ráma, november 7- Mussolini és Gömbös tanácskozásán megbeszélték eddig a világpolitikának mindazon eseményeit, amelyek Olaszországot és Magyarországot közösen érdeklik- A nagy anyagra való tekintettel a tanácskozásokat kedden nem tudták befejezni, szerdára kellett azok folytatását halasztani. Szerdán reggel a miniszterelnök a követség tagjaival folytatott megbeszélést, majd von Hassel német követ látogatását fogadta. A német nagykövet félórahosszat tartózkodott Gömbösnél. Ezután a miniszterelnök frakkba öltözött és a Vatikánba hajtatott- Gömböst 12 órakor fogadta a pápa ós Facelli biborosA kihallgatás félóráig tartott- A pápa a Piusrend nagykeresztjét adományozta a miniszterelnöknek, ami a legmagasabb pápai kitüntetések egyike- Gömbös kiséretének tagjai is kitüntetéseket kaptak. Gömbös miniszterelnök délután fél 5 órakor második megbeszélésére a Palazzo Veneziába hajtatott. A tárgyalásokról a következő hivatalos közlést adták ki: „Az olasz kormányfő és a magyar miniszterelnök november 6-án és 7-én a Palazzo Veneziában hosszabb megbeszéléseket folytattak. A megbeszélések során a két kormányfő az olasz—osztrák—magyar jegyzőkönyv alapján és értelmében alapos vizsgálat alá vette az általános és a két államot közvetlenül érintő politikai kérdéseket. Megállapították politikaiuk változatlanságát és a télies megegyezést, valamint azt a szándékot, hogy az együttműködés politikáját folytassák és tovább fejlesszék" Ausztriával. Más államoknak a három paktumhoz való esetleges csatlakozására nézve a paktumban foglalt reális előfeltételek a mérv-i adók. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozólag a két kormányfő megállapította a márciusi római jegyzőkönyvek kielégítő működését, amelyet biztosit a szakelőadók ismételt tanácskozása, akiknek az a fel-< adata, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat tovább kimélyítsék. Végül vizsgálat alá vették a két állam művelődési kapcsolatait és kívánatosnak tartották a kapcsolatok még bensőségesebbé való kialakítását. Elhatározták, hogy megteszik az e célból szükséges intézkedéseket. Ennek értelmében a két ország köz-> oktatásügyi miniszterei már a legközelebbi időben találkoznak, az erre vonatkozó megállapodás megkötésére." Gömbös kíséretével este elutazott Rómából. A pályaudvaron megjelent P o s s i n i mi-> niszterelnökségi államtitkár, A 1 o i s i báró, a külügyi kabinet főnöke, G o g g i a tábornok, a római hadtest parancsnoka, továbbá a római kormányzó helyettese. Perez. Róma parancsnoka, gróf Senny, a külügyminisztérium szertartás főnöke, valamint Volgruber osztrák követ. A vonat indulása előtt negyed órával érkezett meg a pályaudvarra Mussolini. . . A pályaudvar királyi várótermének ajtajában Mussolini, Suvich államtitkár társaságában üdvözölte GömböSti aki felemell karral köszöntötte az olasz kormányelnököt. A miniszterelnök ezután kiment a pályaudvar tar-*,