Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-07 / 250. szám

~ ~ -•••• ' ^ « o v/ o t rtU DÁDiölf ¡esolcsíliliaiiirészletre Rapii •^^•^•^^•^(Diítalan bemutatás) IIül Jf Az összes modern gépáruházfian. Kerékpár, gramofon, varrógépé gyermekkocsi nagy "favitÓmiifte'TA munkanélküliség és a hatósági munkaközvetítő akciója Az akció nem enyhít a munkásság helyzetén és nem csökkenti a város szociális terheit (A Délmagyarország munkatársától) Mindenütt feltűnést keltett Ujer Dezsőnek, a szociáldemokrata párt szegedi titkárának a Délmagyarország keddi számában közölt cikke, amelyben ia hatásági munkaközwetitő hivatal legújabb akciójával foglalkozott. A hatósági munkaközvetítő ugyanis agitációt kezdett annak érdekébein, hogy a szegedi munkaadóik csak a hatósági munkaközvetítő utján alkalmazzanak vállalata Ekban munkásokat, magbizottaival folk-erest&ti a munkaadókat, hogy rábeszélje őket a hatósági mnukaközvetitő szolgálatainak igénybevételére- Célja az, hogy rábeszélje őket a hatósági munkaközvetassa keresethez, akik eddig, mint rászorult mimkanélkűtiek, a városi szükségmunkáknál jutottak keresethez- Ha ezek a munkanélküliek a magángazdaságban helyezkedhetnek el. akikor a városnak nem kell tovább eltartásukról gondoskodni és igy a népjóléti alap tekintélyes része felszabadul. Lájer Dezső cikkében rámutatott ennek az akciónak rendkívül salyos veszedelmeire. Kifejtette, hogy mivel a hatósági |munkaközvetítő nem törfíáik a munkabérekkel és nem szól báíe a munkaidő kérdésébe, a munkaadók rá fognak jönni arra, hogy igy olcsóbb munkaerőhöz jutnak, régi munkásaik helyett ujakat közvetittetmek maguknak és mive' tz a hatósági akció a munkahelyek számát nem szaporíthatja, végeredményben a munkanélküliségen az akció egyáltalában nem enyhit semmit. ellenben a munkások helyzetén sokat ronthat, mert a jelenlegi, amúgy ls igen alacsony bérek csökkentésére és az amúgy ls hosszú munkaidő további növelésére vezethet- A munkásság örömmel támogatná a hatósági munkaközvetítő akcióját, ha azt összekapcsolnák a munkaidő redukálásával és ha a hatósági munkaközvetítő csak megfelelő munkabér biztosítása esetén vállalkozna munkaközvetítésre. Lájer Dezső cikkével kapcsolatban kérdést intéztünk Lung Mihályhoz, a munkaközvetítő hivatal vezetőjéhez, aki ezeket mondotta: — Lájer Dezső félreértette a hatósági munkaközvetítő hvatal szociális célú akcióját- Ennek az akciónak kettős célja van, az egyik az, hngy a város szociális terhein enyhítsünk. illetve, hngy a szociális célokra szánt évi nyolcszázezer pengőből felszabadítsunk egyéb, ugyancsak szociális célok számára megfelelő összeget, a másik cél pedig az. hogy a leginkább rászoruló munkanélkülieket juttassuk munkához- A Hatósági Munkaközvetítő mindig figyelemmel van arra, hogy a munkát kereső munkásnak milyen az egyéni helyzete és elsősorban azokat közvetíti el, akik a legsúlyosabb nyomorban éínek- Mi azzal agitálunk a munkaadók körében- hogy a hatósági munkaközvetítőtől kérjenek munkást, ne a köpködő pic.ron fogadjanak lel embereket, mert a hatósági munkaközvetítő megfelo'ő munkaerőket közvetít és figyelemmel van a szociális szempontokra is- A munkaidő kérdésébe nem szólhatunk bele, mert ezt törvény : -abátyozza. de nem szólhatunk bele a munkabérek dolgába sem, mert a törvény szerint a munkabér a munkavállaló és a munkaadó szabad egyezkedésének tárgya. — Ha azt tapasztaljuk, hogy egyes munkaadók a szokásosnál alacsonyabb munkabért kinálnak. figyelmeztetjük airra, hogy ilyen kevés bérért jó munkásra, jó munkára neim igen számithat, de azt nem akadályozhatjuk meg, hogy az önként jelentkező munkás elvállalja a munkát ilyen alacsonybérek mellett is- Azoknak a szakmáknak a bérjegyzékét, amelyekben a munkabéreket kollektív szerződés szabályozza, kifüggesztjük tájékoztatásul a hivatal helyiségeiben. Ha valamilyen vállalatnál sztrájk van, oda csak akkor közvetítünk munkást, ha az nyilatkozatot Ír alá. amelyben elismeri, hogy tudomása van a bórsztrájkról. de még is munkát kiván ott vállalni — fejezte be nyilatkozatát. Nem hisszük, hogy ez a magyarázat alkalmas lenne a hatósági munkaközvetítő akciója nyomán támadt aggodalmak eloszlatására. mart hiszen nyilvánvaló, hogy a munkásság szociális helyzetén ez a kezdeményezés nem enyhíthet; legfeljebb a város szociális terheit csökkentbe-1 ti, de csak a — munkásság rovására. A ráutaltság területén ugyanis vannak fokozatok. Munkára utalt lehet az a munkáscsalád is, amely esetleg nem sülyedt még a nyomornak abba a mélységébe, aL'oI imár megszerezheti a jogot a népkonyhai ebédek élvezetére és 3 szükségmunkára való beosztásra. Ha tehát a munkaadó elbocsájtja az ilyen munkását és helyette olyat alkalmaz, aki eddig a népkonyhán élt és a szükségmunkán dolgozott csak, a város tényleg megszabadul népkonyha! ellátásának és foglalkoztatásának gondjától, mert a helyéről kitett uj munkanélküli momentán rnóg nem igényjogosult sem a népkonyhára, sem a szükségmunlkára- Arra azonban nem gondolt a hatóságii akció megindítója, hogy néhányheti munkanélküliség után. amikor az uj munkanélküli már mindenét tel' élte. szintén igényjogosultjává válik a hatásági gonáoskoáásnak. Ha tehát nem is következik be az, hogy a hatósági munkaközvetítő akciója tovább rombolja a munkabéreket és emelje a munkaidőt, ez a veszedelem elháríthatatlan és végeredményképpen nem számíthat a város a szociális terhek csökkenésére. Xéjryemotetos. Újjáépített pa ota a Belváros legszebb helyén. Kö/ponti fűtés. Hideg-meleg folyóvíz. Fürdőszobás 6a telefonos szobák. Lift. Udvari szobák P 4 -, ueeai szobák P 6.-tól. Étterem házi kezelésben. Diétás konyha. BALOGH J6ZSBP a Berllnl-téren BUDAPEST. IV •i B@CSÍ UCCa 32« volt Hérán szálloda tulajdonosa MERENG SZÜLLODA Nem lehet tovább halogatni az 011 szegeűi székházának felépítését A Társadalombiztosító fövő évi programjában sem szerepelt a szegedi székház építés (A Delmagyarország munkatársától.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet vasárnap tartotta meg Budapesten évi közgyűlését, amelyen a szegedi intezetet Pongrácz Albert, Körmendy Mátyás, dr. T o n e 11 i Sándor, Danner János, Czigler Arnold, Takács Béla és P i c k Jenő képviselte. A közgyűlésen Pick Jenő felszólalt az OTI szegedi székházának építése ügyében. Elöljárójában adatokkal bizonjntotta a székház kibővítésének, illetve az uj székház felépítésének sürgős szükségességét. Megállapította, hogy a régi székházban, annak túlzsúfoltsága miatt lehetetlen állapotok uralkodnak. » A szegedi székház valóságos melegágya a fertőző betegségeknek, a legtöbb kezelőhelyiséget egész nap használják felváltva más és más célokra és még szellőztetésre sincs idő. Tűrhetetlen zsúfoltság uralkodik azokon a folyosókon is, ahol naponta többszáz beteg várakozik. Az OTI-nak már üzleti érdekből.is régen fel kellett volna építenie uj székházát Szegeden, amelyre különben kötelezi is a városi ellenszolgáltatásokkal kapcsolatban telt ígéret. A város annakidején ingyen felajánlotta az OTI-nak a Taschler-telket munkáslakások épitésére. Az OTI igazgatósága hivatalos levélben biztosította dr- Somogyi Szilvesztert, hogy fedezet hiánya miatt akkor elhalasztott házépítést rögtön megkezdik, mihelyt meglesz rá a fedezet és Szeged az elsők között lesz, amelynek nagvlelkü ajánlatát az építkezéssel viszonozni fogja az intézet. Kifejtette Pick Jenő, hogy Szeged 1929 óta körülbelül kétmillió pengőt fizetett be az OTInak öregségi biztosi tási dijakban és igy minden joga meg van arra, hogy ennek az összegnek harminc százalékát igényelhesse a szegedi befektetések céljaira. Erre a befektetésre igen nagy szükség lenne a munkanélkül sínylődő szegedi épitőiparnak. Pick Jenő felszólalását figyelemmel és megértéssel hallgatta végig a közgyűlés és az igazgatóság tagjai közül többen közölték Pickkel, hogy Szeged mellé állnak. Igy ígéretet tett erre Chorin Ferenc, a GyOSz elnöke, Fenyő Miksa, a GyOSz igazgatója, dr. Knob Sándor, a GyOSz h. igazgatója, Alapy Viktor, a Munkaadók Központi igazgatója és még mások. Pick Jenő érdekes információkat is szerzett az OTI terveiről. Megtudta, hogy a szegedi székház építése az 1935. évi programban sem szerepelt, mert a rendelkezésre álló 1,400.000 pengőt más célokra szánták. Az igazgatóság november végén tart ülést és ezen az ülésen döl el, kap-e a szegedi intézet uj székházat. Az igazgatósági tagok tisztában vannak a helyzettel, tudják azt, hogy nem lehet tovább halogatni as OTI-nak n várossal szemben fennálló kötelezettség teljesítését és tudják azt is, hogv a szegedi székház építésére legalább 400.000 pengő szükséges. Elintézetlen egyelőre a régi székház kérdése, szó van arról, hogv ezt az épületet esetleg eladják a belügyminisztériumnak, amelv itt helyezné el a szegedi államrendőrséget, de arról is szó van, hogy az épület belsejét lakásokká alakítják át. Pirk Jenő tegnap levelet irt B a á r Jenőnele, az OTI szegedi igazgatójának, akivel közölte n közffvülpeen történteket és megkérte arra, hogv addig js. amíg az uj székház felénitésével megoldódnak az elhelyezési problémák, a II. emeleten lévő tüdőbeteggondozót helyezze le az I. emeletre, ahonnan néhánv irodát egy a másnrlik emeleten megüresedett lakásban helyezhet el.