Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-30 / 270. szám

4 p 11. kb- a' r. y a ív* o r s v t n 1934 november 30. kedett, hirtelen összeroppant, sírásra fakadt és kijelentette, hogy most már elmondja a teljes igazságot. Azután vallott. Mindenekelőtt elmondotta, hogy nagyon rosszul esik neki az, hogv bestiális ember színében tűnik fel a rendőrség előtt, amely azt hiszi ,hogy ő a felesége holttestéből szappant főzött. Kijelentette ezután, hogy nem főzött szapdant, de el sem égette a holttestet, a felesége ott nyugszik most is az udvarban, a kerítés mellett, elföldelve. Részletesen- elmondotta újra a gyilkosság lefolyását. — A kislánya — vallotta — az asztal tetejére vetett ágyon aludt, ö és a felesége az éj folyamán összevesztek, mire a felesége arculütötte. Elöntötte a düh, rávetette magát az asszonyra és megfojtotta. Körülbelül másfélóra hosszat ült a holitest mellett és töprengett azon, hogy miképpen tüntesse el. Végre elhatározta, hogy elássa a kerítés tövében. Az asszonyt kicipelte az udvarra és ott a rőzserakás alá rejtette. Másnap este kivitte az asszony cipőjét, harisnyáját, ruháját, felöltőjét, mindért elhelyezte a holttesten, aiután hozzálátott, hogy gödröt ásson számára. A kerité* mellett ásta ki a földet. Tiz óra tájban lett kész. A holttestet a rögtönzö't sírban elhelyezte, melléje tetle a ruháit is. Ugyanis akkor már arra gondolt, hogy eltűntnek fogja felesépét bejelenteni és ehhe* szükséges, hngv egy öltözet ruhája is hiánvorzék a szekrényből. A kerítés arra a részére, ahol a sir feküdt, lécdarabokat szögezett, hogy megjelölje a heh/ef, rVe nehogv feltűnjék az oda szögezett lécdarnh, több lécet is szögezett fel, — de az első jelöli a sírt. A rendőrségen Szalay njabh vallomását hitetlenkedve fogadták. Arra a kérdésre, hogy ha elásta a felesége holttestét, miért adta elő az elégetésről szóló mesét, nem tudott felelni. A teljesen összetört gyilkos vallomása után láthatólag megnyugodott, amint mondotta, nagy kő esett le a szivéről. Panaszkodva mesélte el, hogy a gyilkosság éta nem volt er/yrtlen nyugodt éjszakája sem. Felesége szelleme kisérte, gyötörte és többször foglalkozott azzal a gondolattal, hogy öngyilkosságot kövei el. Asdf, kapát nyomtak a kezébe és Szalag uette át a munka irdnyitrísdt. Megdöbbentő látvány volt, amikor a vézna, elgyötöri ember felesége sírját ásta, a konvhanblakhó! pedig a 14 éves kislánya figyelte az eseményeket. Nehezen haladt előre a munka. Szalay állandóan utasításokat kért, hogy miképpen kezelje az ásót. Körülbelül egy óra múlva aztán Szalay megszólalt: — Vigyázat, itt van!. . És nemsokára előtűnt a szerencsétlen asszony koponyája, majd leka¡Járták testéről is a főidet. Szalay Illésné holtteste már jóformán teljesen szétoszlott, csak itt-ott maradt meg néhol lágy rész. A holttestet a rendőrség elszállította a törvénysiékl orvostani intézetbe, ahol megvizsgálja A rendőrség Szalay Illés első vallomásával kapcsolatban arra gondol, hogy a gyilkos félre akarta vezetni a rendőrséget olyanformán, hogy az elégetésről szóló mesét tálalta fel és megmutatta felesége „csontjait". Valószínűleg arra gondolt, hogy a csontokról a vizsgálat során kiderül, hogy azok állati csontok, és ezután visszavonja beismerő vallomsát és így kénytelenek lesznek bizonyítékok hiányába^ felmenteni. De kézenfekvőnek látszik egy másik feltevés is, ez pedig igen érdekes. Szalay körülbelül két és fél-három évvel ezelőtt követte el a gyilkosságot, tehát jóval előbb, mint amikor Bálint Kálmán kazánfűtő esete kiderült. Olvashatta, hogy mivel a holttest elégett, nem volt bizonyíték amellett, hogy Bálint megölte volna Tóth Ilonkát. E feltevés szerint Szalay a Bálint-per adatainak a hatása alatt határozta el magát, hogy egy második Bálint-ügyet igyekszik csinálni a saját ügyéből és arra gondolt, hogy ő is olcsón megússza a dolgot. A rendőrség mindeneseter tisztázni igyekszjk azt, hogy Szalav miért adta elő az elégetésről szóló mesét. Újszeged népe valóságos lidércnyomás alól szabadult fel szerda óta, amikor nyilvánosságra került a gyilkosság ügye. Újszegeden ugyanis mindenki meg volt győződve arról, hogy Szalay megölte feleségét. A detektívek előtt, valahányszor nyomozás volt ebben az ügyben, minden ujszegedi azt vallotta, hogy Szalay a gyilkos, de senki sem tudott íénveket. Szalay egész Újszegeddel, de főleg a Gazdasági-telep lakosságával harcban állott. Odahaza lelkiismeretfurdalás gyötörte állandóan. Most derült ki, hogy a gyilkosság utáni hónapokban házát lebontatta és átépítette, holott a háznak semmi baja sem volt. De ugylátszik, a kinzó lelkiismeretfurdalás késztette arra, hogy megszabaduljon attól a szobától, ahol a gyilkosságot elkövette. ameddig ereje birta. Eljárt tüntetőleg a Polgári Körbe. Az emberek elhúzódtak tőle, elültek az asztalától, de Szalay újra és újra elment, szinte már kényszeritette magát a társaságokhoz. Valóságos bojkottot rendeztek ellene. Az emberek elfordidották a fejüket, ha találkoztak vele az uccán, nem fogtak vele kezet, sőt hangosan hirdették, hogy Szulay gyilkos. Szalay Illés ezek miatt nem egy rágalmazási pert indított az ujszegediek ellen és ezeket a pereket meg is nyerte, mert ai állítólagos rágalmazók nem tudtak védekezni. Ezek a perek most valószínűleg ujrafeloételekre kerülnek, mert hiszen a vádlottakat igazságtalanul ítélték el, mert igazat mondtak, amint most kiderült. A szegedi rendőrség igyekszik az ügyet teljes egészében tisztázni. Mindenekelőtt eljárnak azok ellen a hamis tanuk ellen, akik a rendőrséget Szalayné „eltűnése" után félrevezették. Az egyik tanú azt állította, hogy egy szerdai napon látta Szalaynét a hídon, lehorgasztett fejjel sétálni, ö még rá is köszönt, de Szalayné nem fogadta a köszönését. A másik tanú is bizonykodott, hogy találkozott Szalaynéyal és még azt is elmondotta, hogy milyen ruha volt rajta. Valószínűnek látszik, hogy a tanuk Szalay felkérésére vallottak így és vezették félre a rendőrséget. A nyomozást a rendőrség tovább folytatja, Szalayt valószínűleg pénteken kísérik át az ügyészség fogházába. Vadházastársa sorsáról még neír döntöttek Msz olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagybecsű lapjának mai számában, a „Mi történt kedd regfjei a gőzfürdőben" című levélben I. M. ur azt írja: „Végül is a fürdő nemcsak városi intézmény, hanem az egyetlen szegedi fürdő", stb. Bár meg vagyok győződve, hogy a levélíró ur nem akart régi, a h.ygiéniát minden tekintetben szolgáló tiszaparti (Wagner-) fürdőmet elsikkasztani, mégis kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a fürdő több mint nyolc évtizede áll a köztisztaság és közegészség szolgálatában, — sok családnak ad ezekben a súlyos ídőkbep is kenyeret — és nem utolsó sorban, hogy egyike vagyok városom legtöbb adót fizető polgárainak. Vannak még a régi jobb időkből, de a mai időkből is számosan, akik szívesen keresik fel fürdőmet és erre való tekintettel, hogy fo. kozottabban szolgálatára lehessek az üdülést és gyógyulást kereső közönségnek, bevezettem a kakasszéki iszapkurát. Meg vagyok győződve, hogy ba ennek kitűnő hatása köztudomásúvá válik, azok is észreveszik, hogy élünk és vagyunk, akik eddig elevenen eltemettek. Igen kérem t. Szerkesztő urat. szíveskedjék' ezen soraimat b. lapjában közzétenni. Teljes tisztelettel: Barabás Béla. la lámpázott JL _ • JL _ minden í II " S mennyiséin n K W | S* « darabonkint W fillérért caphaté. Niifőh*?, Ilona u. BUDAPESTEK legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gö7,fcádfürdö^viznyógyintézel (VII., Dohány-uoca 44. szám) %itás s reggel! 3 órakor. - Oös- és kád. ííirdö ára P 1. - Kiszolgálási dij csak 10 flll. de nem volt hozzá elég ereje. Reggel Szalay Illést újra helyszíni szemlére Vitték. Ezúttal meg kellett mutatnia feIr.iéf/t i.lrját. Szalay kertjébe érve azonnal a kerltfá mellé sieiett, egy dsrabirf vizsgálódott, azután rámutatott egy helyre: itt van. A rendőrség napszámosokat hozatott és hozzálátott a jelzett ] hely kibontásához. Szalay, aki a detektívek kö- j zött állott, hirtelen megszólalt: — Scgithetnék-e én is? — kérdezte. Engedélyt adtak neki, hogy a napszámosokkal együtt dolgozhasson. Lebontotta a jól megépített, erős lakóházát és ugyanarra a helyre másikat építtetett. Az ujszegediek ujjal mutogattak az épitési munkát ellenőrző nyugtalan Szalayra, aki regeitől estig ott állott az épülő uj háznál. A régi ház lebontásával még gyanúsabbá vált. Odahaza saját lelkiismeretével, az uccán az emberekkel kellett hadakoznia. Küzdött a gyanú ellen,