Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-28 / 268. szám

DELMflQVAKORSZAG t^^sms.-9^^^««! Szerda, 1934 nov. 28« vxMkm«i*wiapMie« 3.M,kuwiw»B kntaMtakOnrrMr é* (egrlrod® : Aradi 12 MII Ar MOp«*«./EflyMMto „ocn S. Telefon: 13-06. - Nyomd®: LBw B IUler , »«P««. «MAf» ét Uímcpnon ZO Hü. «lrLIMM nee« 1«. Telei«nt TAvlmlt ^VfnlVAm 2AS deMMk te^Meto tailla «cerlnt Me«teé* lerélclm: DélmagyarorusAc S»eflert * C * I—Mn ha» IMr«ul< > * «mmhmO». ranool Jelka és társai Végre tehát nemcsak a rágalmakkal kell szembenéznünk, hanem szemügyre vehetjük a „bizonyítékokat" is. S hogy véleményünket röviden szavakba foglaljuk: példátlan vakmerőséggel lehet ezeket a s e m miségeket bizonyítékoknak kinevezni s még példátlanabb vakmerőséggel lehetett csak ennyire semmit nem bizonyító „bizonyítékok" alapján a nemzet jóhire, nemzetközi megbecsültetése ellen ilyen súlyos támadást intézni. Pogorelec Jelka vallomására hivatkozik a szerb vádirat. Pogorelec Jelka úrnőről a vádirat csupán azt árulja el, hogy évekig vadházasságban élt Persec terrorista vezérrel. A bíró, aki a bizonyítékok alapján ítélkezik, kénytelen keresni azokat a személyi és tárgyi körülményeket, amelyek a tanú megbízhatóságának fokát megjelölik. Nevezett úrnőről csak annyit tudunk, hogy egy terroristavezérrel éveken keresztül vadháznstársi viszonyban élt. Lehet, hogy a sumadinác felfogás szerint ez a körülmény a tanú szavahihetőségét megerősíti, de ugy gondoljuk, hogy minálunk, Európában a személyi megbízhatóságnak nem a vadházastársi viszony a fómjelzője. Pogorelec Jelka lehet kitűnő háziasszony, lehet mesternője a gyuvecsnek, rendelkezhetik terrorista-sexepillel, de a goszpogya nem lehet tanú Magyarország ellen s egy karonülő gyerek lélekzetvétele elég ahhoz, hogy elfújja azokat a rágalmakat, amelyeket Pogorelec Jelka terrorista-szerető vallomása alapján akarnak emelni egy ezeréves ország becsülete és tisztessége ellen. A letartóztatott terroristák vallomására utal még bizonyítékként ez a vádolókat vád o ló v á d i ra t. Nem tudjuk, hogy a letartóztatottak közül kik a bűnösök és kik az ártatlanok, de azt tudjuk, hogy amivel a bűnös terrorista a maga cselekményének súlyát enyhíteni igyekszik, vagy amivel a letartóztatott és meggyötört ártatlanok menekülni próbálkoznak, mindaz az európai jogi meggyőződés s az európai jogi műveltség előtt — nem bizonyíték. A vádlottnak joga van hazudni mindenütt s egyébként is, akiket a jugoszláv kormány királygyilkossággal s a gyilkosságra való szövetkezéssel vádol, azokat az igazmondás Bayard-lovagjainak senki sem tekintheti s a világ nyilvánossága előtt nemzetgyalázás* és országrágalmazást senki nem követhet el félelemmel, vagy erőszakkal kicsikart vallomásaik alapján. A királyt meggyilkolják nyugodtan, de azt nem szabad róluk feltételezni, hogy — hazudnak? Az igazmondásuk, szavuknak őszintesége, vallomásaiknak megbízhatósága minden vitán felül áll a királygyilkos uraknak? Ilyen g e n tlemanók szoktak Szerbiában királyt gyilkolni, ilyen kaszinótagok álltak össze a marseillei merénylet megszervezésére és elkövetésére? Csak ilyen bizonyítékai vannak a megölt király kormányának ? Van más is. A bizonyítékok harmadik csoportja a zágrábi összeeskövési perben kihallgatott vádlottak vallomása. Hogy ezek a vádlottak mit vallottak, azt természetesen senki még nem tudra. A bizonyitékot már ismerjük, de hogy mit akarnak vele bizonyítani, azt majd csak a harmadik vádiratban fogják közölni. Hogy az életükért és szabadságukért reszkető, megkínzott emberek mivel akarták vádlóiknak és bíráíknak kedvezését elérni, hogyan igyekeztek másokra hárítani azt a felelősséget, amit életüknek és szabadságuknak urai tőlük kértek számon, azt természetesen, senki nem tudja. A vádlottak vallomása eddig nem volt még bizonyíték Európában. A vádlottak vallomása csak a genfi vérvádiraftban lép elő bizonyítékká. A vádlottak nem bizonyítanak, a vádlottak védekezni szoktak, de abból, amivel a vádlottak igazat és hazugságot összehordva menitegetik magukat, abból eddig csak a — forradalmi törvényszékek előtt lehetett bizonyítékokat kovácsolni. Olyan bizonyítékok alapján, mint emilyenek a jugoszláv kormány Jegyzékének alapjául szolgálnak, elfogulatlan bíró egy huszpengős követelésit sem ítélne meg. Az ilyen bizonyítékokkal szemben a védekezés kötelessége is megszűnt. A Népszövetséget talán mégsem azért alapították, hogy a Pogorelec Jelkák terrorista-szerelmét a jogrend forrásává s a nemzetközi béke fundamentumává tegyék. A Népszövetséget meggyalázzák azok, akik a királygyilkosok . szószátyárkodásainak megafonjává akarják tenni. Vagy talán a jugoszláv kormány azt hiszi, hogy akik megölték királyukat, azok meg tudják ölni ezt az országot is? A vád szörnyű volt, a bi-> zonyitékok nevetségesek. Ha a nevetés ölni tud, akkor a felénk szegezett vádakat s a ránk szórt rágalmakat megöli a nevetségesség} Ebben a derűben megenyhül az a komorság, amit a vád felkeltett. Akiknek ilyen bizonyítékaik vannak, azok nem szoktak vádaskodni! Akik ilyen bizonyítékok alapján vádaskodnak, azok a magyar büntetőtörvénykönyy szerint a hamis vádnak bűncselekményét követik el. Jugoszláviának most már nem szabad vádolni, Jugoszláviának most már védekezni kell. A választójogi tervezet fenfartia az ajánlási rendszert, 4-5 évre emeli fel a helybenlakást és szűkíteni fogja a választói jogosultságot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hónapok óta a magyar politikának kétségtelenül legizgatóbb problémája a választójogi javaslat. Most, mint megbízható helyről értesülünk, a javaslat csaknem teljesen elkészült. A Dél magyar országnak először van módja arra, hogy a a javaslat főbb cdapelveit, teljesen autentikus információ alapján nyilvánosságra hozza. A javaslat fóbb alapelvei a következők: A képviselők 245-ös számát 24 mandátummal, 221-re csökkentik. Ezt ugy érik eL hogy egyes kerületeket kikerekítik, illetve — arányosítják. Az ajánlási rendszert továbbra is fenntartja a kormány, bár ebben a tekintetben még végleg nem határozott A helybenlakást a javaslat az eddigi két év helyett 4, vagy 5 éves helybenlakásra akarja felemelni. Ahol eddig lajstromosan titkos volt a szavazás,, ez a módszer továbbra is megmarad. Az összes többi helyen a választás a jövőben is kerületenkénti marad, de titkos szavazás mellett. Ami az úgynevezett yr 'nciákat illeti, ezekre vonatkozóan azt az értesülést kaptuk, hogy szűkíteni fogják a választói -jogosultságot, különösen a nőket illetően, ami által kevesebb szavazó lesz az egyes kerületekben. Hír szerint a kormány december első napjaiban terjeszti be a javaslatot A tervezetről sokat tárgyaltak a képvisel-: áz folyosóin is, az ellenzéki oldalon különösen a választók számának korlátozását és a megszigorított helybenlakást kifogásolták és támadták, nemkülönben a teljesen megbukott ajánlási rendszer fenntartását. Az ellenzék éles kampányra készül a javaslattal szemben. A képviselőház kedd délutáni üléséről részit , s jelentésünk a következő: A képviselőház keddi i Az erdőtörvényjavaslat általános vitájában kedden az első szónok lnkey Pál báró volt. Kijelentette, hogy magáévá teszi Zsitvay Tibornak a turistaság kérdésében kifejtett álláspontját. Hangoztatta, hogy a vadászat és természetjárás között nincs olyan ellentét, amelyeket jó akarattal ne lehetne elsimítani. Bár mindig a szabad gazdálkodás híve volt és ellenzi az irányított gazdálkodást, ezt a javaslatot mégis helyesli, mert a benne foglalt korlátozások a kőzérdeketa szolgálják. A javaslatot nem fogadta el. Bródy Ernő üdvözölte Eszterházy Móric grófot, aki megértő barátja a természetjárásnak és sokat tett már érdekükben Kérte a föld.nüvelésügyi minisztert, hogy az. állami birtokok járjanak elől jópéldával és tegyék lehetővé, a szegény emberek vasá; jpi mulatságát azzal, hogy szabaddá teszik az állami erdőket. A törvényjavaslatot nem fogadta eL Eszterházy Móric gróf kifogásolta a segélyezés rendszerét. Az alapokból való segélyezés visszaélésekre és protekciókra ad alkalmat. Ezután a faértékesités kérdésével foglalkozott és kije1 .'.ette, nem látja annak szükségét, hogy egyes részvénytáraságok aránytalan nagy hasznot húzzanak a fakereskedelemből. Apályát fejezte ki, hogy az állam i-észérői felü;;; :!ettel megbizott erdömérnökök tanulmányaik során nem tudják elsajátítani a külső szakképzettséget. Kifogíwlta, hogy a mult évben erdősítésre megszavazott hiteleket, nem használták fel teljes egészében. Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter benyújtotta a gyógyszerészeti jóléti intézményekről szóló javaslatot. A-javaslat értebnében a gyógyszertárakban orvosi rendeletre kiszolgáltaftott gyógyszerek után a gyógyszertár felelős vezetője köteles a gyógyszerészek segélyezésének és nyugdíjintézetük dőkészitésénc1; cédára iárulékai.