Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-23 / 264. szám

MAGYARORSZÁG j «l»ég; Somogyi accn 21.,i.em. Telefon: 23-33.--KI»drthf»B«»I kOmankVnyytAr «• Jegyiroda: Aradi uccn S. Teleion s ÍS-OO. - Nyomda : IBw L1p«t urrn 1«. Telefon r Tftvlr«« levélcím: Deimaqjrafonzea szeged Péntek, 1934 nov. 23. Ara 12 fillér . évfolyam, 264. sz. CLOFIZBTES: Havonta helyben 3.ZO Vidéken é* Budapesten 3.«M>, RUltöldttn 8.40 pengd. * Egyes tzám Ara hélkilz« nap 12, vniár« é* Unnepnan ZO «111. Hír« de«étek felvétele tarifa tzerlnt Meole« lenim héHfl klrételével nanonta regqnl Virilisek és inségspgély A virilis választások napját a törvényhatóság közgyűlése november 22-re tűzte ki. November 22-én, anélkül, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés foglalkozott volna, beköszöntött a tél. A kalendárium szerinti tél ugyan még egy hónapig várat magára és hivatalosan majd csak december 21-én tartja bevonulását, de a lombtalan fák, a hideg szél és az ólmosan szürke ég azt mutatják, hogy az igazi tél nálunk a naptártól függetlenül is megérkezett. Máskor is igy szokott történni, nálunk november vége a természet rendje szerint a téli idő beálltának az ideje. Vagy azért van ez igy, mert az időjárás nem akar pontosan hozzáigazodni a csillagok járásához, vagy pedig azért, mert a történelem nagy kalendáriumcsinálói, Julius Cézár és Gergely pápa enyhébb éghajlat alatt, Rómában éltek és ők december 21-ike előtt csakugyan nem érezték a telet. Egyszóval a valóságos tél nálunk itt van, a téli inségakció meginditásának időpontját ellenben a hivatalos város december elsejére tűzte ki. Az oka a városnak erre az eljárásra kétségtelenül megvan: előbb nem jut hozzá az inségadóból befolyó segélyösszegekhez és nincsen az akció céljára fedezete. A tél és a velejáró inség azonban az időjárástól függetlenül itt van és követeli a maga jogait. Az a segítség, amelyet a népkonyha nyújt inségebédek formájában már alig-alig elégséges és legfőbb ideje, hogy a komoly segélyezés is meginduljon. A virilis választások napja, mikor a város négyszázegynehány polgára a saját kebeléből kiválasztja azt a hetvenkettőt, akinek a törvényhozó intenciója szerint az lesz a feladata, hogy a tehetősség, a vagyon érdekeit képviselje a város parlamentjében és a konzerváló, megőrző erőt támassza alá a toronyalatti politikában, nagyon alkalmas arra, hogy a kívülálló is elmélkedjék a vírilizmus és az inségsegély egymáshoz való viszonyáról és összefüggéséről. Mert hogy van öszszefüggés a kettő között, az kétségtelen. Ha már a törvény megadja a jogot és lehetőséget, hogy a vagyon és jövedelem külön képviseletet nyerjen a törvényhatóságokban, akkor mindenki, aki ezen a jogcímen, egy nagyon szükkörü választás alapján kerül bele a közgyűlésbe, érezzen magában kötelezettséget arra, hogy a virilizmusából folyó jogokat necsak szűkebb csoportjának, hanem a z egész városnak az érdekében gyakorolja. A vagyon nem csupán jog, hanem egyúttal kötelesség is. A magántulajdon alapján álló társadalomban az állam nem tölthet be pusztán rendőri szerepet és nem lehet kizárólagos hivatása az, hogy a fennálló társadalmi rendet esetleges külső és belső támadásokkal szemben megvédelmezze, hanem vannak etikai kötelességei is. Ez etikai kötelezettségek sorában az elsők közé tartozik 87. hogy mindenki számára, még a legutolsók, legszegényebbek, az elesettek számára is, biztosítsa a puszta létfenntartás és ember; megélhetés lehetőségét. És míg az egyik oldalon védi az állam a vagyont, addig a rrásik oldalon az osztó igazság elve alapján gondoskodni kell neki arról is, hogy ez a megvédett vagyon járuljon hozzá h nyomor enyhítéséhez és a reászorultak felsegélyezéséhez. . Kicsinyben ugyanez áll a városra is, amely ma választotta meg virilis képviselőit. Név szerint közömbös lehet, hogy kik ezek a virilis képviselők. Lehetnek közöttük értékesek, kevésbé értékesek, lehetnek közöttük igazán gazdagok és lehetnek közöttük olyanok, akik csak a törvény hiányos intézkedése folytán kerültek bele a virilisek listájába, amely nem a tényleges jövedelmet, hanem csupán bizonyos adónemeket tesz meg a virilizmus alapjául. Személyre való tekintet nélkül egy követelmény áll azonban valamennyiükre. Amig abban látják hivatásukat, hogy a gazdaságosság elvei érvényesüljenek a város háztartásában és a felesleges kiadások megszüntetése mellett a közterhek csökkentésére törekszenek, mindenki csak helyesléssel kisérheti működésűket. De egyet sohase felejtsenek. A takarékosság se a magángazdagságban, se a város háztartásában nem öncél, hanem csalc eszköz s mikor felmerül a legszegényebbek megsegítésének a társadalmi erkölcsből folyó szüksége, ez elől kitérni a vagyon puszta megvédése címén nem lehet és nem szabad. A virilisek akkor igazolják önmagukat, ha ők látják meg elsőnek a téli nyomort és ők az elsők a kötelesség teljesítésében és a példaadásban. Nekik kell észrevenni, hogy nincsenek munkaalkalmak és hiába kopogtatnak munkáért a dolgozni akarók. Nekik kell meglátni a szükséglakások nyomorát és a hidegtől didergő kisrongyosokat. Nekik kell meghallgatni a hétgyermekes családapát, aki protekciót kér, hogy a népkonyhai koszt mellé megkapja a napi huszfilléres szalonnapótlékot, hogy a táplálkozás feljavításával pótolja a hiányzó fűtőanyagot. Nekik kell legelőször segítő kezet nyújtani, mert ők a virilisek. Nv Példátlan rágalmak Magyarország ellen a Népszövetséghez Intézett jugoszláv Jegyzékben Csehország és Románia csatlakozását jelentette be a délszláv akcióhoz Genf, november 22. J e f t i c s jugoszláv külügyminiszter ma délután a népszövetségi titkárságon beterjesztette azt a jegyzéket, amelyben a marseillei merénylet politikai eseményei, nek megvizsgálását követeli. A jegyzék három gépelt oldal és többek között ezeket tartalmazza: — A marseillei gyűlöletes gonosztett, amely felrázta az összes civilizált népek lelkiismeretét, arra kény szeri tette a délszláv kormányt, hogy a Népszövetség elé terjessze e gonosztett egyes, különösen súlyos vonatkozásait, amelyeket több országban folytatott rendőri nyomozások hoztak napvilágra és amelyek megzavarhatják a délszláv és a szomszédos Magyarország közötti jóviszonyt és békét. — A délszláv kormány már juniusban felhívta a Tanács figyelmét bizonyos terrorista elemek büntetendő cselekménveire Magyarországon és arra a támogatásra és részességre is, amelyeket ezek az emberek a magyar hatóságok részéről élveztek. A délszláv kormány kijelentette a junius 4-i tanácsülésen, hogy kész közvetlen tárgyalások utján letárgyalni Magyarországgal az összes határkérdéseket abban a meggyőződésben, hogy Magyarország meg fogja tenni mindazokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy beszüntesse azt a támogatást, amelvet terrorista elemek Magyarországon élveznek. — A délszláv kormány ezzel az elgondolással kezdte meg a tárgyalásókat, ainelvek a junius 21-én Belgrádban aláirt jegyzékkel végződtek. Másrészt Sándor király és Barthou megöletése óta megindult nyomozás eredményei bebizonyították, hogy ezt a bűntényt azoknak a terrorista elemek részvételével szervezték és hajtották végre, amelyek Magyarországon húzódtak meg. A gyilkosok ismerősei között vannak terroristák, akikkel kapcsolatban a délszláv kormány már előzőleg panaszt intézett a magyar kormány, hoz. A terroristák kijelentéseiből kitűnik, hogy nemcsak menedékjogot élveztek Magyarországon, de egy csoporthan tartózkodtak ott egészen a bűntett elkövetését közvetlenül megelőző időkig. — A vizsgálat eredménye teljességgel bebizonyította a magyar hatóságok felelősségét a terroristáknak nyújtott segítségért és támogatásért. — A terroristák felelősségének egyéb részleteit egy rövidesen a Népszövetség elé terjesztendő emlékirat fogja tartalmazni — A délszláv nép azt kívánja, hogy derítsenek teljes világosságot azokra a körülményekre, amelyek összefüggésben vannak e borzalmas bűntény előkészítésével és végrehajtásával. A délszláv kormány egyrészt nemzetközi felelőssége, de másrészt a népek iránti kötelessége tudatában kénytelen a Népszövetséghez fordulni, hogy a Népszövetség állitsa helyre az igazságot és a nemzetközi erkölcsiség iránti súlyosan megrendült bizalmat. — Feltétlenül szükséges, hogy a felelősségei a népek közösségének legmagasabb fóruma előtt állapítsák meg. Nemcsak politikai bün-