Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-21 / 262. szám

DELM AGYAKORSZAG 9CBOED. MerkeM«M«s Somoqy! ucca lí.,l.em. Telefon: 23-33.- R!iid6hlviiti»l k«lc*»nkOnyvtAr tegylrodo : Aradi ucca Telefon : 13-00. - Nyomda : LIbAI ncrr 1«». Telefon f ll'O». TAvIrntl — - l : DtlmaaTaranaAO sceged Ezért kell Népszövetség? Amióta megvan, mindig fájó kérdés, min­dig izgalmas probléma: mi a Népszövetség célja, mi a Népszövetség feladata? Tizenöt -év tapasztalata egyről meggyőzött, — a Nép­szövetségnek nem az a feladata, hogy világ­rahivó rendeltetését betöltse. A Népszövet­ség rendeltetése az volt, hogy a fegyverek hatalma helyébe a jognak és igazságnak uralmát emelje, a nyerserő s a még nyersebb erőszak helyébe a jognak és szabdsógnak tiszteletét tegye. A Népszövetségnek az lett volna a feladata, hogy helyrehozza mindazt, amit a világháborúval az emberiség vétett, védje a letiport szabadságot, oltalmazza az idegen uralmak alá került tömegeket, védje a békét, tartsa távol a háborút, hajtsa végre a leszerelést s készítse elő szellemben él in­tézményekben az örök béke korszakát. Hány alkalma, hány kötelessége volt a Népszövetségnek arra, hogy teljesítse fel­adatát. Hány alkalom, mennyi jogtalanság okozása, mennyi véres sérelem, mennyi gyöt­rő erőszak, mennyi irgalmatlanság teremtett már kötelességet a Népszövetség számára történelmi feladatának teljesítésére. Hány nemzeti és felekezeti kisebbség zokogta már( el a Népszövetség előtt szörnyű szenvedé­seinek panaszait s a Népszövetség, ahelyett, hogy a tekintély és hatalom erejével nyom­ban elégtételt követelt, ahelyett, hogy az okozott sérelmek azonnal orvoslásáért harc­baszállott, — a Népszövetség olyan eljárási szabályt alkotott, amivel megakadá­lyozta, a sérelmek orvoslását, amivel ele­jét vette annak, hogy a panaszokat tárgyal­nia kötelessége legyen. A Népszövetség ugy járt el, mint az orvos, aki megtagadja a be­tegektől nemcsak a segítséget, de még a vizsgálatot is. A Népszövetséget azért alkot­ták," hogy itrictetmondó és Ítéletet végre­hajtó bíróság legyen s a Népszövetség szá­mára olyan perrendtartást állapítottak meg, hogy a felperes csak az alperes beleegyezé­sével indíthat pert s a panaszos csak a pa­naszlott hozzájárulásával emelhet vádat. Ha pályázatot hirdettek volna ki arra, hogy a panaszosokat és a panaszokat hogyan lehet elfojtani az igazságszerzés Ígéretével s a jogszolgáltatás illúziója mellett, a népszövet­ségi eljárás nyerte volna el a pályadijat. Amikor a magyar könyveket egyszerűen, mint a szemetet, kiscprík az esryik, vagy a másik utódállamból, a Népszövetség nem ad segítséget. Amikor az erdélyi magyarok földjeit elkobozták, a Népszövetség meg sem hallgatta a panaszokét. Amikor Romá­niában bezárták a magyar iskolákat s elhall­gattatták iskolában, templomban a magyar szót, a Népszövetség még csak tárgyalásra alkalmasoknak sem ítélte a panaszokat. Ami­kor Jugoszláviában minden hivatalból kiker­gették azokat, akiknek anyanyelve ma­gyar volt, a Népszövetségtől hiába kér­tek serelmeik megállapítását. A f ö 1 d e t a nyelvet, a kulturát, jogot, állam­polgárságot, az éjszaka nyugalmát s a nappalok munkáját mind elveszik a m a ­g v a r o k t ő 1, az uj uralmak p á r i á i a ma­gyarok, Európa szivében a megve tet­teknek egvujérin thetetlen rend­J e alakult ki s a Népszövetség észre sem veszi, meg sem hallgatja a jajoknak és ba­joknak soha el nem hallgató, mindie vádoló. Szerda, 1934 nov. 21. Ara 12 fillér X. évfolyam, 262. ELŐFIZETÉS; Havonta helyben 3.20 Vidéken Budapesten 3.SO, kUIfUIddn 0.40 penqfl. •«• Eqyes ®*Atn Ara hétköi» fnp 12, -vasár- é» llnneonao ZO Uli. Hlr­ffetAselc felvitele tnnia szerint. Mrote­Ik hetlö klvélKlével naoo-»«a reoarl mindig könyörgő uj magyar zsoltárát. Mind­ez a Népszövetség számára még alkalmat sem teremt a komoly beavatkozásra, de még az egyszerű, semmire sem kötelező ér­deklődésre sem. De amikor Jugoszlávia fel akarja gyújtani a világot, amikor Jugoszlávia azt akarja, hogy a Népszövetség nem az örök békének szószéke, hanem az örök háború­nak melegágya legyen, amikor Jugo­szlávia azt akarja, hogy a Népszövetség ne az igazságnak tribünje, hanem a rágalomnak piaca legyen, akkor nyomban meg kell tudnunk, hogy van Népszövetség. Amikor segiteni kellene, ami­kor le kellene törölni a könnyeket, amikor enyhíteni kellene a fájdalmat és gyógyitani a sebeket, akkor hiába várjuk, hiába sürget­iük, hasztalan reméljük a Népszövetséget. De amikor Jugoszlávia támadásra akarja felhasználni a nemzetek feletti erőt s az ál­lamok feletti tekintélyt, amikor Jugoszláviá­nak arra van szüksége, hogy a szerencsétlen merénylet okainak keresésében a Jugoszlá­viában élő népek elégedetlenségéről elterel­je e figyelmet, akkor nyomban éreznünk kell, hogy van Népszövetség. Nézzék meg a népkisebbségek helyzetét Európában s felel­jenek arra, hogy a kisebbségek mai helyzete elárulja-e a Ne';;követség létezését? Nézzék meg a leszerelés Küldésének mai állását s fe­leljenek arra, hog> £zok az eredmények, me­lyeket a leszerelés terén elértünk, elárulják-e a Népszövetség életét és tevékenységét? Nézzék meg, mi történt az örök béke előké­szítése érdekében s hasonlítsák össze a vi­lágháború előtti békemozgalmakat, amikor nem volt még Népszövetség a világháború utáni békemozgalmákkal, amikor már volt s ez az összehasonlítás majd eldönti, hogy tett-e valamit a Nemzetek Szövetsége a vi­lágbéke érdekében? A Népszövetség nem tett még semmit céljának elérésére, odaállhat-e akkor Jugoszlávia rágalmainak szó­csövéül, odaállhat-e akkor gonosz ráfo­gások megafon jául olyan törekvések számára, • amelyek a népszövetségi eszme gyűlölködő ellenségei s amelyek azt a na­gyon kevés eredményt is leronthatják és meg­semmisíthetik, amikor a Népszövetségnek nem tevékenysége, de létezése teremtett megj áb -o retaoih etoaih estaoih etaoih oih hhh A kormány választójogi tervezete összekovácsolja az ellenzéki szövetségei (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai életben egyelőre nyugalmi állapot kö­v-fckezett be, ami annak tulajdonitható. hogy a szemben álló felek seregszemlét tartanaik. Ked­den ismételten megerősítettek munkatársunk előtt azt a hírt, amelly szerint a Gömbös—Beth­len tárgyalások eredménye javairól sem ielenti azt, hogy Bethlen István volt miniszterelnök mindenben magáévá tette volna Gömbös minisz­terelnök álláspontját, sőt egyes politikai körök azt hiszik, hogy a Gömbös—BetKen ellentétek a közeljövőben még nagyobb erővel robbannak ki. Nagy érdeklődléssel tárgyalták ellenzék! kö­rökben és a parlament folyosóján az ellenzéki erők csoportosításának lehetőségeit. Ha igaz az a hir. hogy a kormány a kerületenkinti válasz­tást hozza javaslatba és elejti a lajstromos rendszert, ugy, mint politikai körökben hang­súlyozták. semmi akadálya nincsen annak, hogy az ellenzéki pártok kooperációra lépjenek egymással. Ebben a tekintetben a keresztény­párt és Rassay Károly pártja már elmondotta a nyilvánosság előtt véleményét és érdeklődés­sel várja elsősorban a pártonkívüli képviselők megmozdulását. Ugy tudják, hogy a pártonkí­vüli képviselők igen jelentékeny számú csoport­ja abban a pillanatban, amikor a kereszténypárt és Rassay megegyeznek egymással, nódot fog taldfm arra. hogy egyik, vagy másik pártnak kebelében elhelyezkedve. még erősebbé tegyék ezt az ellenzéki megmozdulást- Számolnak az­zal i®, hogy a kisgazdapártból kiváló képviselők ugyancsak csatlakoznak ehhez a szövetséghez. Valószínűnek látszik, hogy ebbetn az esetben két nagy párt fogja ezt a szövetséget megkötni, amennyiben a képviselők egyik, vagy másik pártban fognak elhelyezkedést találni. Minden­esetre mindkét pártnak elvi állás-pontjánál fog­va igen nagy súlya és tekintete lesz a parla­mentben- Ez, ha ugyan a választójogi javaslat a Ház elé kerüli, már annak tárgyalása folya­mán meg fog nyilvánul™. Részleteiben is elfogadta a parlament az ügyvétS-iavaslatot A Ház folytatta az országos ügyvédi gyám­és nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslat vi­táját. Elsőnek Fábián Béla szólalt fel. Az ügy­védek kéi-ön jutottak arra a gondolatra, hogy érdekeiket erősebben képviseljék — mondotta. Tiltakozik az ügyvédi numerus clausus ellen és megállapította, hogy az igazságügyminisz­ternek eszeágában sincs az ügyvédi numerus clausüs. Kifogásolta, hogy öreí» iisvvédeket tö­rölnek az ügyvédi kamarából hátralék miatt. A javaslatot nem fogadta el. Györki Imre szerint ez a törvényjavaslat nem más, mint burkolt vagyoni numerus clau­sus törvénvbeiktetása. Egész sor kérelmet ter­jesztett az igaz«ógügvminiszter elé az ügyvé­dek munkájának könnyítésére. A javaslatot nem fogadta el. Az általános vita végeztével Lázár Andor igazságügyminiszter szólalt fel. — Beszédében rámutatott arra, hogy az ügy. védség áldozata a gazdasági válságnak. A ma­gyar ügyvédség értékes hagyományokra te­kinthet vissza, most nehéz és küzdelmes a je­lene, de reméli, hogy a magyar ügyvédeknek újra felvirrad a jövője. A mostani törvényja­vaslattal a sulvos válsággal küzdő ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetet akarja megmenteni. A miniszter, ezután rámutatott arra, hogy Ma­gyarországon az ügyvédek száma tulnagy az országhoz viszonyítva, ami kétségtelenül egész, ségtelen helyzet. Arra azonban nem gondol, hogv előre megállapítsa rideg számokkal, sza­bályokkal az ügyvédség fejlődését. A Ház többsége általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. Utána áttértek a reszletrs

Next

/
Thumbnails
Contents