Délmagyarország, 1934. november (10. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-18 / 260. szám

15 DÉL MAGYARORSZÁG WM novemner iu. Príma uj gyártmány» , varfrógépek öt évi 3pC 0. jótállással P .esi varrógép Kaphatók részletre is: Déry Gépáruházban. 132 145 és Nagy Javítóműhely. Á Délmagyarország regény« PANNA ÁNGYÓ Irta : Farkas Antal 16 — Mindjárt abba hagyom és nem kell tapsolnom. Te szentül hiszed, hogy a báró csak grádics lesz, amin keresztül te-majd a színpadra fölléphetsz. Akár a felesége leszel, akár nem, kitanittat és besegit oda, ahova talán nem is kéne protekció. — Mi az ördög? A báró szeretője leszek, hogy színésznő lehessek? Persze, anélkül én nem lehetnék, hogy el ne adjam magam. Szép véleménye van rólam a testvéremnek. Az idegenekére most már nem vagyok kíváncsi, csak a tiedre, drágám. FolytasdI — Ne éris félre. A legtisztább testvéri szeretet mondat velem minden szót. Mondjuk,, hogy a báró elvesz. Ugyan meddig tart a te boldogságod? A bárót nem ismered még? ó szerethet téged, de nem szereti Pestet, a léha életet, a komédiás népet, ö komoly ember, sőt egészen józanul gondolkodó paraszt ember, ő megköveteli a feleségétől azt, hogy szórakoztassa, de nem engedi meg, hogy akár szeszélyből, akár mesterségből másokat szórakoztasson. Ha ő megelégszik a maga falusi kúriájával, az asszony is elégedjék meg. Ha ő dolgozik, az asszony is dolgozzék. Kielégít téged a házi dolog, a konyha, a baromfi-udvar, a kert, a cselédekkel való veszekedés? Tudsz te majd hónapokig egy kalitkába ülni, amikor érzed, hogy rangod van, pénzed van, szépséged van, tehetséged van? Nem a faképnél hagyod te a bárót mindenével, amikor elfog a vágy egy szórakoztatóbb, szabadabb élet után, amelyben nem ül mindig a szoknyádon egy ember, hanem egy sereg térdel körülötted? Lásd, van egy asszony, aki megkóstolta a zajos, vidám életet, aki az urával bejárta a világot, megelégedett a szórakozásokkal, el is fáradt már egy kicsit és boldog volna, ha ebben a csöndes boldogságban élhetne halála napjáig, amitől te rövid idő múlva csömört kapsz. Csak arra akartalak kérni, hogy térj ki ennek az asszonynak az útjából. Akitől áldást kaphatsz, attól ne csikarj ki átkot. Ha csak egy kicsit szereted a bárót, már az ő boldogsága érdekében is megcsinálod ezt, Vilma. — A báró boldogsága érdekében is beszélsz, vagy csak szavalsz, ugy-e? — Igen. Vilma közelebb lépett a húgéhoz. Megfogta a vállát és a szemébe nézett: — Hugám, én rövidebben szavalok. Ugy látom én, hogy te szereted azt a bárót, nem én. Vilma érezhette, hogy Berta teste megrándul, mintha villamos ütés érte volna. — Ugy-e igaz, hugám? Berta lángvörös lett. Lefejtette magáról a Vilma kezeit és elfordult. Csak annyit mondott: — Komédiás vagy. Vilma nyugodtan ült vissza a zongora elé. — Az meglehet, de most én mondom, hogy legyen vége a komédiának. Még ma iiok Pistának, hogy adiőí Legyen a tiétek. Osztozkodjatok rajta a bárónéval, de arra vigyázzatok, hogy be ne csapjátok egymást. Ti csak fpjjétek a teheneket, tömjetek libákat és járjatok a piacokat. Majd én bukfencet hányok a színpadon. Berta kiült a folyosóra. A virágokat kellett volna öntflzni. de ugy érezte, hogy nagyon fáradt, hogy teljesen kimerítette ez a hadakozás. Csak azt nem tudta, bogy győzött-e Vagy vereségét szenvedett? A másik percben már kicsendült a Vilma éneke, játéka: — „Isten veled! Gyönyörnek sok lett volnál ..." Szegény Berta ugy szeretett volna most a báróné keblére borulni és egyet sirni.:: IV. Egy prófécia, ami beteljesedett. István báró ugyancsak nagyot nézett a Vilma levelének. Csak annyi volt benne, hogy hagyjuk abba az egészet, mert könynyen félreérthetjük egymást: mást gondolunk és mást cselekedünk. Olyanok is vannak, akiknek fájhat ez a játék, akár komédia, akár tragédia fejlődik belőle. Most még ott tartunk, ahonnan jó szívvel gondolhatunk egymásra később is. Isten tudja, mi lenne belőle, ha tovább is együtt lépegetnénk. Minden jót kivánok. Szent igaz, hogy ebből a báró nem sokai érthetett, de annyit mégis megértett, hogy neki semmi keresnivalója nincs a Karcsayportán, ahol valaminek történnie kellett Vilma körül. Vagy csak ugratás akar ez lenni? Azok a kisvárosi atyafiak ugy gondolják, hogy no, ez a fülig szerelmes háró most lóhátra ül és beugrat a Karcsayék kapuján, letérdel a család előtt, veri a mellét: — Esküszöm, hogy a legtisztább szándékkal voltam a lány-asszony iránt és hogy ezt bebizonyíthassam, itt a jegygyűrű, szaladjunk csak az oltár elé és Írassuk ki a helybeli lapban, hogy az a bolond báró mégis csak oltárhoz vezette Karcsay Vilma kisaszszonyt, Karcsay Benedek polgártársunk bájos és müveit lányát? Hohó, a bolond bárónak is van esze. Nem ugy indultam el, mint gazember, nem akarok ugy visszatérni, mini hülye. Szeretem a kisasszonyt, ha kell, főbe is durrantom magamat érte a saját kedvemért, de a mások kedviért nem leszek nevetséges. Lehet, hogy nem Vilma csinálta ezt a helyzetet: megcsináltatták vele mások, de ez már nem az én dolgom, ezt végezzék el egymás kőzött. (Folytatjuk.) A szabadéivá párt V. kerületi választéti irodála Török-ucca 7 alatt, Márki Latos kocsmahelyisége mellett van. Hivdtslos ófálc * d. u. fél 2 órától 4-ig, este 5 órától 7-ig. flz iroda vezetését Ottovay Károly volt szives elvállalni ? Hol vásároltunk ! Hol dolgoztattunk A Deimatfuarország Kis címtára szegedi kereskedőkről es iparosokról MOSODA: A VTIQIJARIUM: lunaftiia könyveket vesz, elad és cserél AUTÓ ÉS FF.LSZEtíM .F.SI CIKKEK: Kóűtt Airaidi Gépkeresk., Vili.. PV' »'<»s9«-n 22 FESTŐ ÉS MÁZOLÓ: SfciW István. Káh n tér i FÉRFIPUHA: Hlau Ignácz. Kelemen-n. i ILLATSZER TAR: Gáspár lllatszertir. Széchenyi tét < IRODARF.RFNDEZÉS: A'irth és Rengey. Szértienyi-Vi i. MLYHIRAKTAR: Léderer János. Somogyi-ucca 15 KÉPKERETEZÉS: Freímann Miksa. Kirász-n. 1(J KÉZIMUNKA: Fischer -Kézimunkaház". Kölcsey a !< Fáy Margit. Kígyó a. k KÖTÖTT- és SZÖVÓTTARÜ: • uipei és Hegyi. Pöspol. jazái Lusztig Imre. Széchenyi-tér 1 Hattyu-mosóda, Takaréktár-n ! OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Ruh Vilmos, Mikszáth K. a. H ÓRA ÉS ÉKSZER: Tóth József, Kölcsey-«. ». RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: '»(«itsch Albert. Kárás7-uoca ? Kelemen Márton. Kelemen-a. 11 SELYEMARUK: Holtzer S. és Fiai. a főpostával szembe ti SZŐNYEG: Domán Mihály és Fia. KárisML ti SZŰCS: ^osmann Dávid. KárásML t. TEXTILÁRU: Kurucsev Sándor. Széchenyi ter H ÜVEG ÉS PORCELLAN: Sph'ttii-.,t Kálmán. f>ekonlc a 1. VILLAMOSSÁG: Deutsch Albert Kárász^«, f. Rosner József, Tisza Lajos-feönrt 89 VIZ VEZETÉKSZERELÉS Fekete Nándor, Ko«utb Lajos-sngárut 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletünket!